Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-52

Az országgyűlés képviselőházának 52. iÁ bejelentette. Kérjük azonban a miniszter urat, bogy a többit is a gazdasági élet gépezetébe és a haza szolgálatába állítsa és minthogy ezek áruik értékesítési területét nagyrészt elvesztették, ezen ipartelepeknek a kivitelbe való bekapcsolásáról gondoskodjék. (Egy hang a balközépen: Tőkével ellátásáról is!) Erről majd fogok beszélni. A költségvetés indokolása megállapítja, hogy a magyar ipar decentralizálása szükséges. Ezen kérdések egészséges szabályozása nemcsak a vidéki városok gazdálkodása, a vidéki munkanélküliség csökkentése, hanem az állambiztonság szempontjából is felette kívánatos és sürgős. Igaz, hogy évek óta a hivatalos álláspont a decentralizáció mellett nyilatkozott, a gya-, korlatban azonban ez nem valósult meg, mert különböző nehézségek: az engedélyek beszerzése, a devizakorlátozások, a nyersanyag centrális kezelése, a bürokrácia legyőzése, a személyi eljárások és talán kijárások szükségessége Budapestnek kedveztek, aminek viszont a következménye az lett, hogy az újonnan keletkező iparok, ipartelepek és gyárak Budapesten és környékén helyezkedtek el, azonfelül a vidéki gyárak is Budapest felé gravitáltak és idevaló áthelyezésüket kívánták. Egészségtelen állapotnak kell minősítenünk, hogy az 1934. évi hivatalos statisztika szerint az ország 3387 gyárából Budapesten és környékén 1455, tehát az őszes gyártelepek 43 százaléka volt elhelyezve és az ország körülbelül 210.00Ü gyárimunkásából Budapesten és környékén kereken 125.ÖC0 fő nyert elhelyezést, amely szám azóta természetesen csak emelkedett, mert hiszen a különböző gazdasági megkötöttségek, a különböző gazdasági intézkedések és behozatali korlátozások nagyon megnehezítették a vidéki gyáralapitást. Kedvezőtlenül befolyásolja a vidéki gyárak versenyképességét a nyersanyagárak budapesti paritáson való megállapítása. (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) Szinte hihetetlen, hogy például egy munkácsi gyár által — mondjuk — Diósgyőrről vásárolt vas árában akkor is meg kell fizetni a Diósgyőr és Budapest közötti fuvardíjat, (Űgy van! Ügy van! a, balközéjyen.) ha az a nyersanyag Diósgyőrről egyenesen Munkácsra, a Felvidékre megy. (Űgy van! Űgy van! a balközépen.) Ez sérelmes és sürgősen orvoslandó. E tekintetben legyen szabad felhívnom az igen t. miniszter úr figyelmét ama ankét eredményére, amely ez év június havában Ungvárt volt. Ezt az ankétot a felvidéki tarifakérdésben hívták össze és azon a kormányzat is képviseltette magát és ott volt alkalma hallani a különböző panaszokat és sérelmeket J» látni, hogy a tarifális kérdés megoldása menynyire sürgős és fontos. (Hokky Károly: A csehek is későn vették ezt észre!) De megcsinálták. (Hokky Károly: Nekünk idejében kellene megcsinálnunk.) Jó kereskedők voltak. Szükséges tehát, hogy a gyáralapítási és egyéb engedélyek kiadásánál, valamint a különböző iparfejlesztési kedvezmények megadásánál a vidéki ipar fejlesztése és így az ipar decentralizálása biztosíttassák. (Korláth Endre: Nemzeti tartalmat a végvárakba!) Ennek a kérdésnek helyes rendezése a kisipart is közelről érdekli, mert a gyártelepek nemcsak termelést, hanem fogyasztást is jelentenek és a vidék kereseti lehetőségét biztosítják. T. Ház A visszacsatolt terület iparosítása azért is sürgős és szükséges, mert a túlméretezett cseh építkezés és építőipar és azzal öszszefüggő sok-sok ipar működését hosszií-hosszú íse 1939 november 16-án, csütörtökön. 119 időre megbénította. (Ügy van! Űgy van a balközépen.) A Felvidéki Egyesült Párt vezetősége részéről történtek komoly és egészséges kezdeményezések a felszabadult terület iparosítása, új ipartelepek, gyárak alapítása érdekében, de érthetetlen okokból e kezdeményezés ellenére mégsem létesült egyetlenegy új ipartelep vagy gyár sem, annak ellenére, hogy a Felvidéken és főleg a Kárpátalján sokféle gyáralapításnak vannak kedvező adottságai. (Űgy van! Űgy van! a balközépen.) Kétségtelen» hogy nemcsak a társadalmi, hanem a kedvező politikai hangulat is a gazdasági-szociális problémák helyes megoldásától függ és ezért közérdek, hogy a visszacsatolt területek és főleg Kárpátalja iparosítására komoly gond fordíttassák. Ügy érezzük, hogy a belügyminiszter urnák tegnap elmondott, egyébként tárgyilagos beszédében a Felvidék régi tisztviselőivel és lakosságával szemben tett bántó kijelentése nem szolgálta a kedvező politikai hangulat kimélyítését. (Űgy van! Űgy van a balközépen.) Természetes, hogy a magyar közigazgatási jogszabályoknak csaknem egyik napról a másikra való átültetése zökkenéssel járt és természetes az is, hogy a húszéves önvédelmi harc olyan önvédelmi szellemet teremtett a Felvidéken, amely elősegítette a magyar egységet akadályozó társadalmi osztályellentétek leépítését, (Űgy van! Ügy van! a balközépen.) ezt azonban a csonkaországbeli tisztviselők nagyrésze nem tudta vagy nem akarta megérteni. Kijelenthetjük, hogy számos panaszt hallottunk és hallunk ma is az oda áttett tisztviselők viselkedése ellen, ezeket a panaszokat azonban legfeljebb illetékes helyre juttattuk, de nem támadtuk az illetőket az ország színe előtt, (Űgy van! Ügy van! a balközépen.) mert erre a közös magyar sors és a nemzeti fegyelem kötelezett minket* (Űgy van! Ügy van! taps a balközépen.) T. Ház! Hálás köszönettel vesszük tudomásul a miniszter úrnak azt az ígéretét, hogy közszállításokban fokozottabb mértékben fogja részesíteni a kisipart és ennek kapcsán különös tekintettel lesz a visszakerült terület iparosságára. A Felvidék közel 25.000 iparosának kisebb része kapott ugyan a múlt hónapokban munkát, de ezeket a munkákat már befejezte és a megrendeléseket leszállította. Utóbbi időben pedig, érthetetlen okokból nem kap munkát. Ennek egyik oka talán abban keresendő, hogy a munka megszerzésének különböző nehézségeit nem tudja legyőzni. Kívánatos ezért, hogy az elosztást végző központi szervek a vidéki iparosszervezetekkel való kapcsolatok kibővítsék, a vidéki helyzetről pontosan tájékozódjanak és az elosztást a helyzetnek megfelelően irányítsák. (Helyeslés a balközépen.) Fájó sebe a lerongyolódott felvidéki iparosságnak a megfelelő olcsó hitel hiánya. (Úgy van! Űgy van! a balközépen.) Kívánsága tehát az, hogy az úgynevezett vesztes égtartalékjellegű állami alapból legalább egymillió pengőt kapjon, ezek az összegek a visszacsatolt területek pénzintézetek útján folyósíttassanak, az iparkamarák és a különböző iparos érdekvédelmi szervezetek bevonásával, (Helyeslés a balközépen.) mert csak így helyezhető el megfelelően a nyújtandó állami támogatás, csak így biztosítható annak bonitása. Szükségesnek tartjuk továbbá, hogy a bankszerű fedezettel rendelkező kisiparosok hitelellátása a visszacsatolt területen fokozott mértékben biztosíttassák. Ügy véljük, hogy erre a célra szintén legalább egymillió pengőre lenne szükség; ennek folyósítása ugyancsak a vissza-