Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-50
Az országgyűlés képviselőházának 50. ül tatja, egy magántársaság* kezébe, amelynek a i vezérigazgatója 135.000 pengő évi jövedelmet vall ; be. (Mozgás bal felől) Elhiszem annak a kijelen- j tésnek az őszinteségét is, hogy ezt egy múlt kormány csinálta és annak a hibája. De hiszen itt egyéb sem történik, mint annak a hangoztatása, hogy a múlt hibáit és bűneit hozzuk < helyre. Méltóztassanak tehát helyrehozni pél- I dául ezt a nagy hibáját és bűnét a múltnak. Minthogy a kereskedelmi tárca költségve- I tósében nem látom azokat a, gazdaságpolitikai I elveket, amelyeket legjobb meggyőződésem sze- j rint a köz érdekében állóknak tartok, nem va- I gyök abban a helyzetben, hogy azt elfogad- j hassam. (Helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Mocsáry Ödön jegyző: Ilovszky János! Ilovszky János: Mélyen t. Ház! (Halljuk! j Halljuk!) Elsősorban méltóztassanak megengedni, hogy legőszintébb és leghálásabb köszö- | netemet fejezzem ki azoknak a képviselőtár- ! saimnak, akik úgy a pénteki, mint a mai'ülésen a Baross Szövetségről, mint keresztény és nemzeti irányzatú érdekképviseletről megemlékezni szívesek voltak, de nemcsak megemlékezni, hanem egyúttal feladatokat is kijelölni a szövetségnek a számára. Vásáry igen t; képviselőtársam volt az egyetlen, aki kifogás tárgyává tette, hogy a Baross Szövetségnek olyan tagja is van, aki azelőtt állami tisztviselő volt és e pillanatban üzleti tevékenységgel is foglalkozik. Az illetőnek az életkora még nem olyan magas, hogy ezt meg ne tehetné. Ha vannak — hála a magyar faj nagyszerűségének — ötven és hatvan esztendőn túllévő olyan magyar férfiak, akik szeretik hazájukat s ha egy helyen szolgálatukat befejezték, éreznek még hivatást arra, hogy más pályán is teljesítsék kötelességüket, azokat mi, keresztény magya- j rok mindenkor szívesen látjuk a kereskedelem és az ipar terén is. (Helyeslés jobb felől. — Bajcsy-Zsilinszky Endre: Ezért nem tudjuk az j ifjúságot elhelyezni! A sok vénség miatt! Az ifjúságnak kell helyet adni! Mindig arról beszélnek!) Mélyen t. Ház! Nagyon sok nehéz kérdés " vetődött fel itt az ipari és kereskedelmi kérdésekkel kapcsolatban és nekem egyet kell elő- | rebocsátanom. Végtelen nagy örömömre szol- j gál, hogy a kereskedelmi tárca keretébe tartozó központi szerveknél, a minisztériumokban, j a Külkereskedelmi Hivatalnál és a Máv.-nál felnövekvő ifjúság ina egészen más szellemű, ' mint amilyen ott azelőtt volt. Gömbös Gyula, Wolff Károly, Darányi Kálmán és a többi nagyszerű előharcosok szelleme érintette a keresztény magyar ifjúságot és én büszke öröm- j mel mondom, hogy Darányi Kálmán győri beszéde óta, Gömbös Gyula szegedi beszéde óta és Imrédy Béla beszédei óta a ke- • resztény magyar ifjúság, amikor a gya- j korlati pályákra megy, érzi, hogy ott úgy kell tevékenykedni, ahogyan Homonnay ! Tivadar igen t. előadó úr mondta: a pá- • lyára, ha kereskedőnek megyünk, komolyan vesszük a ténykedést és mutatjuk fel a legmagasabb képességet és áldozatkészséget. A keresztény magyar ifjúság ma tisztában van ; annak a jelentőségével, hogy a kereskedelemnek és az iparnak keresztény kezekbe való át- j vezetése újabb ezer esztendőre biztosítja ennek a nemzetnek a sorsát. {Ügy van! Ügy van! ! jobbfelől. — Bajcsy-Zsilinszky Endre: A ma* jj gyaroknak!) Csak az a nemzet erős, ahol a fold, a kereskedelem és az ipar egyformán á II ise 19É$ november 14-én, kedden. 605 nemzethez hű férfiak kezében van. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Az imént beszélt itt Piukovich igen t. kép* viselőtársam az ügynöki karról. Beszélt arról, hogy ma körülbelül ötszáz keresztény ügynök van a Baross Szövetségben. Beszélt arról, hogy ezeknek az ügynököknek nemcsak a közgazdasági tevékenysége fontos. Az ügynökök a'z egész országban utaznak és tény és való, hogy üzleti gesztióikon kívül az emberekkel el is diskurálgátnak. Tessék elhinni nekem, nem mindegy az, hogy amikor azok az ügynökök vevőiket látogatják, csak viccelődnek-e a magyar faj rovására, vagy arról beszélnek-e, hogy a keresztény magyar gazdasági élet átállítása érdekében mi a kereskedők kötelessége! (Élénk helyeslés jobbfelől.) Szóbakerült két képviselőtársam részéről a/ a megállapítás, hogy a kereskedelmi életben mind kevesebb lesz az egyéni kezdeményezésű, mindjobban erősödik a kollektív irányzat ea az idő félelmetesen követeli a gazdasági élet revízióját. Szóvátették itt a Hangya és a Futura üzleti gesztióit, szóvátették ázzál, hogy a szövetkezetek szerepe inkább az áruelosztás terén kell hogy mutatkozzék, mintsem a detailkereskedelemmel kapcsolatban. Én a nagyméltóságú miniszter t úr figyelmét ezekre a felszólalásokra fehívom. Felhívom azért, mert az első üdvözlés óta, amikor szerencsém volt vele beszólni, megéreztem, hogy fajtánkért és különösen a kisembereknek boldogulásáért éppen olyan lelkesen dobog a szívei mint a mienk. (Ügy van! Ügy van!) TTgy érzem, helyesen cselekszem, amikor azt mondom, igen nagy Örömömre szolgál, hogy az internacionális felfogású és & nemzet érdekeivel nem mindig azonos síkon mozgó kezekből a Hangya és a Futura kezébe került át az irányítás. De ugyanígy kívánnám és szeretném, hogy a Hangya azokon az utcasorokon vagy azokban a városokban, ahol keresztény kereskedelem van;, ne foglalkoznék detail-elárusítással, hanem mint erosebb testvér, mint áruelosztó álljon oda a keresztény kisexisztenciák mellé, hogy együttes munkájúit hozza meg azt az eredményt, amely kívánatos lenne. {Ügy van!) Itt azt kérem a miniszter úrtól abból az elvi álláspontból kiindulva, amelyet mi mindnyájan képviselünk, hogy méltóztassék odahatni, — hiszen a Baross Szövetség, a Futura és & Hangya között mindenkor megvolt legbarátságosabb együttműködés és megvan ebben a pillanatban is — hogy a Baross Szövetség részéről delegáltassék három úr, a Hangya és a Futura részéről másik három-három úr és a kereskedelemügyi miniszter úr adjon e három-három úr mellé a hivatal vezetői közül egy urat és ezek beszéljék meg, ha valahol esetleg szétágaznának a vélemények, vagy ütköznék a Hangya és a kiskereskedelem érdeke, barátságosan, nem ellenséges módon tárgyalják meg a jelzett kérdéseket. (Vásáry István: A közérdieket tartva szem előtti) Ha ezt az utat követjük. Összeegyeztetve a keresztény nagyvállalatok és a keresztény kiskereskedelem érdekeit, akkor egészen biztosan tudom, hogy megtaláljuk azt az utat, amelyen keresztül a keresztény kiskereskedelem és nagykereskedelem érdekei képviselhetek. (Helyeslés a jobboldalon.) Még egy másik igen fontos dologra kívá ; nok rámutatni,' — és ezt nagyon fontosnak és
