Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-49

546 Az országgyűlés képviselőházának 49. teljesíti, hanem a háború után új munkaköröket is ruháztak rá, amelyek szorosaiivéve nem is volnának a posta feladatai. így a pénzügyi, törvénykezési és forgalmiadóbélyegek árusítását, állami intézmények nyugdíjainak, a rokkaiitdíjaknak a kifizetését mind a posta ügykörén^ keresztül bonyolítja le a kereskedelmi kormányzat. Ezenkívül a repülőtereken a rádió időjelző és iránymérő szolgálatot is végez. Ha a postának a múlt években elért forgalmát méltóztatnak figyelemmel kísérni, akkor azt méltóztatnak látni, 'hogy évről-évre 5 vagy 6%-.kai emelkedik a posta forgalma, az utóbbi időben pedig a megszállt területek visszacsatolása folytán ez az emelkedés elérte a 20%-ot. 9529-ről 13.700-ra emelkedett természetszerűlegen nekf oly tán az alkalmazottak létszáma. De természetszerűleg ugyancsak emelkedtek mindazok a posta ügykörébe tartozó szolgáltatások is, amelyekről a követkeizőkben vagyok bátor a t. Háznak röviden jelentést tenni. A rádióelőfizetők száma 395000-ről közel 500.000-re emelkedett. A távbeszélő-előfizetők száma állandó emelkedést mutat, 116.000-ről mintegy 130.00O-re emelkedett. (Mozgás a baloldalon.) A szaporulat 12.386. A posta, mint levélszállító, mint közhasznú távíró, távbeszélő és rádióintézmény — amint mondottam — berendezésével hivatásának magaslatán áll és kizárólagossági jogot élvez, az államhatalomtól éppen az állami és közbiztonsági érdekek szempontjából. Ez a kizárólagosság azonban kötelezettségekkel is jár a m. kir. postára, (Ügy van! Úgy van!) mert hiszen kötelessége minél szélesebb rétegeket részesíteni a posta intézményének szolgáltatásaiban, kötelessége úgyszólván az egész ország lakosságának érdekeit kielégíteni, még olyan helyeiken is, ahol bizony a posta forgalma kicsiny és a posta ezekre az intézményekre bizony csak ráfizet. Vannak azonban olyan szolgálati ágak is, mint például a csomag-, pénzküldemények és hírlapok továbbítása, ahol a posta kénytelen érzékenyen ható magángazdasági versennyel is megküzdeni, mert hiszen méltóztatnak tudni azt. hogy a magánvállalkozás csak hasznothajtó területeket keres fel és ott fejt ki tevékenységet, ezzel szemben pedig a postának, a közérdekeket szem előtt tartva, a legeldugottabb falvakat és helyeket is fel kell keresnieIgen szép és eredményes újítást hozott a posta ezen a téren, amikor bevezette a faluzó levélhordó-szolgálatot. Ezt különösképpen a főforgalmi helyektől távoleső falvak lakosságának szolgálatára állította fel a kereskedelmi kormányzat, illetőleg a posta. A folyó 1939. évben 40 új községet kapcsolt be ezzel a forgalomba Ugyancsak meg kell említenem a rádióval kapcsolatban azt, amiről az előbb megfeledkeztem, hogy 20.000 olcsó, hálózati néprádióvevőkészüléiket fog a posta forgalomba hozni 48 pengőért, havi 'kétpengős részletfizetés mellett. (Közi Horváth József: A díjat is le kellene szállítani! Hiába adnak néprádiót, ha a szegény ember nem bírja megfizetni a díjat!) 48 pengős néprádió árusítása havi kótpeugős ellenszolgáltatás mellett, ez olyan összeg, amelyet bizonyos takarékosság mellett áldozni lehet, viszont a kereskedelmi kormányzatnak a kultúrigények kielégítéséért meg is kellett hoznia ezt az áldozatot. (Ügy van! Ügy van! — Közi Horváth József: De annyi előfizetési díjat fizet, mint az a világvevői!) Az 1938. évi kairói távírószabályzat alapján a szomszéd államokkal külön új távíróegyezülése 1989 november lö-én, pénteken. ményt kötött a kereskedelmi kormány. A külföldi távíróforgalom gyorsítása érdekében két újabb rövidhullámú adóberendezés beszerzését tervezi a kereskedelmi kormányzat. Ugyancsak bevezetés alatt áll a képtávírószolgálat is. Ezt azért említem, mert igen t. képviselőtársaim közül többen a bizottságban — igen helyesen — szívesek voltak ezt a kérdést felemlíteni. De viszont a kereskedelemnek^ az iparnak és a szállítóközönségnek segítségére siet a posta. A 200 kilométeren felüli távolságokra történő csomagszállításoknál 30—33% mérséklést léptetett életbe az igen t. kormányzat. Ha jól emlékszem, valaki szóvátette a tárcánál a tarasúlyra vonatkozóan azt a kívánságot, hogy az 5—10—15 kilogrammos súlyhatárokat a postai szállítmányoknál a kormányzat emelje fel 6—11 és

1 16 kilogrammra, amit a kereskedelmi kormányzat igenis, honorált. Mélyén t. Ház! Ha a posta költségvetését méltóztatnak nézni, akkor azt méltóztatnak látni, hogy a múlttal szemben emelkednek a kiadások, de viszont emelkednek a bevételek is. Ez a másfélévi előirányzat, amely 196 millió pengő bevételt remél elérni, reális ha a múlt évi 130 millió pengő bevételt nézzük. Ez a bevétel meghaladja a postának az 1913. évben Nagy-Magyarországon elért bevételeit, amelyek aranykoronáról pengőre átszámítva 120 millió pengőt tesznek ki. A rengeteg" munka mellett nem szabad figyelmen kívül hagynom és meg kell- megemlítenem az előadói székből azt a sokmillió apró munkaszolgálatot, amelyet a posta nagyszerű alkalmazottai napról-napra végeznek. Ha a rendes kiadások 146 millió pengő végösszegéhez még hozzászámítom a postai beruházásokra szolgáló 8.6 millió pengőt, valamint a nyugdijterhek 26.4 millió pengőjét, akkor a végösszeg még mindig 15 millióval kevesebb a bevételi előirányzatnál, ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy a posta ennyi felesleggel igyekszik enyhíteni az államháztartás ma még, sajnos, deficites mérlegén. (Közi Horváth József: Egy részét családi pótlékra lehetne fordítani!) Hogy a posta ilyen eredményeket mutatón fel, annak magyarázatául meg kell említenem azt a 26.000 szorgalmasan dolgozó postás alkalmazottat, (Pándi Antal: Akiket rosszul fizetnek!) valamint a már nem szolgáló 32.000 nyugdíjast, a családtagokkal együtt véve közel 100.00 főből álló postásrendet, amely a maga hivatása magaslatán állva dolgozik, működik az ő nagyszerű vezetőségével együtt. (Ügy van! jobbfelöl.) Ezekután méltóztassanak megengedni, hogy áttérjek az államvasutakra, a közlekedésnek erre a legjelentősebb ágára. A vasút feladata — méltóztatnak tudni, az előadói székből is meg kell mondanom, bár mindenki ismeri — az áruk továbbítása és a személyforgalom lebonyolítása. Mindenki mondja, hogy olcsón, jól, gyorsan, megfelelő eszközökkel és kényelmesen kell ennek történnie. Az árukat jól, olcsón, ímegfelelŐ időben kell eljuttatni a termelőtől a fogyasztóhoz, a személyforgalmat pedig gyorsan, ugyancsak jól és kényelmesen bonyolítsa le a vasút. Ez általánosan megállapított tétel, csak az igények és a kritikák különbözők. Az egyiknek ez az igénye, a másiknak az az igénye. De ezekről nem is az előadói székből kellene beszélnem, hanem megjegyzéseimet onnan alulról, a képviselői padokból kellene elmondanom. A vasútüzemnek mindenesetre a közgazdasági