Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-49

544 Az országgyűlés képviselőházának U9 folytatja. A Külkereskedelmi Hivatal ügy­körébe tartozik a behozatali engedélyek ügy­kezelése, valamint a devizaigénylések elbírá­lása, A Külkereskedelmi Hivatal tehát a kül­kereskedelmi kormányzat végrehajtó szerve s mint ilyen, a behozatallal és kivitellel kapcso­latos ügyek minden ágazatát a kormány illeté­kes hatóságainak rendeletei alapján központi­lag ellenőrzi és irányítja. Mélyen t. Ház! A külkereskedelmi forga­lommal kapcsolatban legyen szabad megemlí­tenem azt, hogy nemcsak az áruforgalom, ha­nem a személyi külkereskedelmi érintkezés, az úgynevezett idegenforgalom kérdése is rend­kívül fontos a mai időkben. Ezzel a kérdéssel én röviden fogok itt foglalkozni: a bizottságok­ban voltak képviselőtársaim, például Zichy Nándor képviselőtársam, aki ezzel a kérdéssel alaposan foglalkozott, minekfolytán már ne­kem könnyebb lesz ezen kérdéssel foglalkoz­nom. Mégis meg kell említenem azt, hogy a kereskedelmi kormányzat alá tartozó s a múlt esztendőben igen nehéz körülmények között átszervezett Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatalnak az eddig külön-külön működő ide­genforgalmi szerveket, a fővárosi idegenfor­galmi szervezetet, a gyógyhelyi bizottságot és az Ibusz.-t sikerült közös nevezőre hozni, úgy­hogy ezek a, szervek a propaganda munkáját az együttműködésnek ilyen biztosítása mellett eredményesen látják el. A magyar idegenforgalom a legutóbbi években igen tisztes pozíciót vívott ki magá­nak: sikerült összeköttetéseket teremtenie a külfölddel és biztosította Magyarországnak az egyenletesen fejlődő idegenforgalmat. Sajnos, a világválság, amely az utóbbi esztendőkben bekövetkezett, úgyszólván létérdekében érin­tette az idegenforgalmi munkát, ós mégis, bár­mennyire feltornyosulnak is ezek a nehézségek az idegenforgalmi munkálkodás terén, nem szabad nekünk ezzel a tevékenységgel egy pil­lanatra sem felhagynunk, mert nálunk az ide­genforgalom kérdése nemcsak több bevételt je­lent, hanem az kultúrmisszió is, hiszen azok az idegenek, akik Magyarországot meglátogat­ják s akik az első időben mint idegenek jön­nek, a végén mint barátok távoznak el tőlünk és terjesztik az országnak, a fővárosnak és a magyar népnek jóhírnevét a külföldön. Ha valaha volt az idegenforgalomnak külpolitikai jelentősége, úgy napjainkban van, mert az idegenforgalom alkalmas országunk történelmi szerepét, kultúrmisszió ját külföldön is ismer­tetni. A külpolitikai és nemzetgazdasági nehézsé­gek miatt a kereskedelmi kormányzatnak min­dent meg kell tennie arra, hogy itt benn az országon belül a belső forgalom emeltessék. A belső vándorforgalmat ki kell építeni és Budapestnek főként turisztikai jelentőségét és lehetőségeit ki kell domborítani és ki kell használni. (Helveslés.) Ennek az idegenforga­lomnak 90%-a Budapesten bonyolódik le és az előbb említett, ma már együttműködő szervek elévülhetetlen érdemeket szereztek eddigi tevé­kenységükkel az idegenforgalom terén. Ma azonban foko/ott gondot kell fordítani s ezt az előadói székből kell megállapítanom, Olaszor­szág és Svájc felé való idegenforgalmunkra, a balkáni és a keleti idegenforgalom növelésére, mert Budapest ma átveheti véleményem sze­rint azt a knltúrmissziót, amelyet a háború előtt Bécs töltött be a Dunamedencében, ha ezt a kérdést megfelelő tapintattal és szakértelem­mel kezelik. Az utóbbi idők eseményei kívána­iilése 1939 november 10-én } pénteken. tossá teszik, hogy a Balkánnal, Görögország­gal, a bolgárokkal, törökökkel és szerbekkel tudós- és művészcserét kell csinálni, hogy ez­által is jobban meg tudjuk teremteni a kap­csolatot Magyarország és a balkáni és tá­volkeleti államok között. Nekünk minden mó­don bizonyítanunk kell, hogy Magyarországon továbbra is a zavartalan termelés és alkotó munka útján haladunk. Semmi megszerzett pozíciót feladnunk nem szabad. Az idegenfor; galom fejlesztését is azok közé a feladatok közé sorozom, amelyeket feltétlenül erősítenünk kell. A közlekedési és kereskedelemügyi tárcá­nak másik igen fontos programmja a jó közle­kedés biztosítása. A közlekedés feladata az áruk gyors és olcsó szétosztása és a fogyasztók­hoz kellő időben való eljuttatása, valamint a személyforgalom lebonyolítása. _ Ez nem böl­csesség, ezt mindenki megállapítja és mindenki így állapítja meg, csak egyben nem egyeznek meg sokan, amikor ilyen irányú igényeket táp­lálnak és különböző megítéléseket juttatnak kifejezésre. A közlekedés két főága a vasúti és a köz­úti közlekedés. A vasúttal majd beszédem ké­sőbbi folyamán kívánok foglalkozni, most az útügyi közlekedés és az útügyi igazgatás fon­tosságára kívánom az igen t. Ház szíves figyel­mét felhívni. A nagyarányú gépkocsiközlekedesre yalo tekintettel az útügyi igazgatás igen-igen fon­tos szerepet visz a közlekedésügyi nolitika he­lyes szolgálatában. Egyrészt fő közlekedési út­vonalaink kiépítésére és megfelelő karbantar­tására, másrészt pedig a bekötőutak hálózatá­nak kiépítésére a kereskedelmi kormány rend ; kívül nagy gondot fordít. Nem győzőm eléggé felhívni a t. Ház figyelmét e kérdés fontossá­gára, főként azért, mert a földreformnak közeli végrehajtásánál rendkívül nagymértékben lesz­nek igénybevéve ezek az utak. és nem másod­rendű közgazdasági fontosságú az. hogy ezek az utak milyen karban vannak akkor, amikor a föl dbirtokreformot végre fogíuk haitani. De ezek a főközlekedési útvonalak idegen­forgalmi és hadászati fontossággal is bírnak, mis; a bekötőutak a mezőgazdaság szempontiá­ból fontosak. Agrárképviselőtársaimi nagyőri ;:ól tudják, hogy csak ezeken az utakon át lehet a mezőgazdasági termeivényeket 'jól, olcsón és gyorsan a fogyasztóboz eljuttatni. A főközle­kedési utak hossza 5815 kilométer. Ebben benne vannak már a felvidéki utak is. A vármegyei és törvényhatósági utak hossza 24 911 kilométer. Ebből már ki van építve 18.500 kilométer. 6000 még kiépítetlen. Ebből 1319 kilométer a vissza­csatolt területre esik. A közutaknak. előbb em­lített uiáinknak kiépítése és gondozása termé­szetszerűleg a törvényhatóságoknak feladata, azonban a törvényhatóságok a mai nehéz gaz­dasági viszonyok közt nincsenek abban a hely­zetben, hogy ők cl S9 játmasfuk rendelkezésére álló anyagi eszközökkel tudják ezeket kiépí­teni, ezért a kormányzat egyharmadrész erejéiö' az ő segítségükre siet és a beruházási hitelből erre a célra kihasít 30 millió pengőt. Ebből a kormányzat már ez évben 6 millió pengőt jut­tat a bekötőutak felépítésére. (Helyeslés.) Eb­ben a keretben 4130 kilométernyi utat akar a kormányzat fokozatosan kiépíteni. Az első 6 millió pengő felhasználásával 500 kilométer­nél hosszabb útszakasz épül, amivel 200 közsé­get emelünk ki elszigeteltségéből s ez nem íe­kicsinylendő jelentőségű tétel. A 3130 kilómé-

Next

/
Thumbnails
Contents