Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-49

Az országgyűlés képviselőházának 49. • kedvezményt a kisember is! Mindig

1 csak az ellenkezőt halkan!) A bizottság' a javaslat 4. §-át, amely a i'észes művelésre vonalikozik, egészében törölte, abból az elgondolásból kiindulva, ihogy a rész esművelés a dolog természeténél fogva a birtoknak mindig más és más területén történik, mert hiszen részesművelésbe leginkább a kapásnö vények vonatnak, ezek pedig a (helyes vetésforgó mellett természetesen mindig más területre esnek •.. (Folytonos mozgás.) Elnök: Csendet kérek! Máriássy Mihály előadó: ...nem volna teJhát meghatározott alap, meghatározott terület, amely a végcélnak, a tulaj donbajuttatás céljának megfelelően felhasználható lenne. Ezért törölte a bizottság a részesművelésre vonaükozó rendelkezésit, mind ebben a szakaszban, mind pedig az egész javaslatban valamennyi helyen. Természetesen ez nem zárja és nem zárhatja ki azt, hogy a haszonbérlő és a haszonbérbeadó egymással közösen megállapodhassanak abban, hogy előre meghatározott fix terület után nem. fix összegben, hanem az ott termett termények egy bizonyos részében történjék a hasizionbér fizetése. A bizottság' módosítása kimondja, hogy a házhelyek alakításával kapcsolatos átengedésre kötelezési eljárást meg lelhet indítani az eredeti javaslattal szemben már tíz: házhely alakításának szükségessége esetén is^ Természetesen azonban ahol indokolt, ahol szükséges, a miniszter ezen alul is megindíthatja az eljárást (Meskó Zoltán: Nem helyes számhoz kötni!) a kezdeményezésinél azonban a tíz házhelyet tartotta a bizottság helyesnek és méltányosnaak. Nem kétlem, t. Képviselőház, hogy a birtokőstársadalom, ha ez a javaslat " törvényerőre emelkedik, maga is fog segíteni közremunkálkodni e törvény végrehajtásánál, (Meskó Zoltán: Majd az ügyvéd-képviselők!) már csak abból a szempontból is, hogy a termelésben anynyira kívánatos nyugalmi állapot minél előbb bekövetkezzék. Ezt kívánta még előmozdítani a bizottság azokkal a birtokosokkal kapcsolatban is, akiknek birtoka bérbe van adva, úgyhogy a bizottság egy olyan módosítást fogadott el, amely szerint a haszonbérbeadó a haszonbérlőt felhívhatja, hogy a haszonbérelt ingatlan mezőgazdasági mívelés alatt álló területének egyharmad részét kishaszonbérletbe engedje át és ha a haszonbérlő ennek a felhívásnak nem tesz eleget, akkor a haszonbérbeadót erre a területre nézve megilleti a felmondás joga a haszonbérlővel szemben. Természetes, hogy ha így megváltozik a haszonbérlet területe és állaga, akkor a földmívelésügyi miniszter az a végső fórum, aki esetleges differenciák esetén megállapítja a haszonbérlet területét és feltételeit. Lényegesebb módosítást eszközölt a bizottság a javaslat 28. §-án, amelybe pótlólag egy intézkedést vett fel az átengedésre kötelezettel szemben fennálló, gazdasági munkaviszonyon alapuló követelések érvényesítésére. A gazdatisztek nyugdíja vagy egyáltalában más ilyen szociális természetű jogok, amelyek munkaviszonyon alapulva keletkeztek az igénybevett birtokra nézve, előnyösen soroztatnak a kielégítés szempontjából a bizottság által előterjesztett módosítás szerint. A 29. §-nál egy lényeges módosítást javasol az együttes bizottság; e szerint nemcsak legeltetési társulatot, hanem erdőbirtokossági társulatot is lehet birtokban részesíteni, ezeklése 1939 november lö-én, pénteken. Ö3Ö nek is megadja a javaslat azt a jogot, hogy erdőbirtokot szerezhetnek. Egy lényeges módosítás a kártalanítás kérdésére vonatkozik; a javaslat a bizottság által előterjesztett módosítás következtében bevezeti a kártalanítás kérdésében a búza- és rozsvalutát, mégpedig mind a haszonbér megállapításánál, mind a kártalanítási tőkeösszeg megállapításánál, búzára és rozsra szóló kötvények bevezetése által, amelyek óvadékképesek, amelyeket a tulajdonszerzésre alkalmas kishaszonbérlők vagy kisbirtokosok vételártörlesztésre is felhasználhatnak ós amelyeknek esedékes kötvényeit és szelvényeit a tulajdonos vagy jogutódai közadók fizetésére is felhasználhatják. A kártalanítás általános szabálya alól a javaslat már eredetileg is két kivételt statuált, ezeket a bizottság* módosítása is fenntartja, némiképpen, lényegtelenül kiegészítve, inkább a szabatosabb megjelölés kedvéért. Meg kell még emlékeznem arról, hogy a bizottság »az állam által megjelölt szerv« kifejezést precízebben akarta a javaslatba beiktatni és minthogy ennek az egész, földbirtokpolitikai javaslatnak, illetőleg majd az egész törvénynek végrehajtásával hitelmüveletek függnek össze, helyesebbnek találta azt, hogy egy hitelszervezet neveztessék meg: »a földmívelésügyi miniszter által megnevezett hitelintézet*, amely közbeiktatódik a tulajdonos és a haszonbérlök közé és amely ezt a% egész dolgot majd lebonyolítja. Ezt végigvezette a bizottság a javaslatnak minden erre vonatkozó szakaszán. Az érdekképviseletek meghallgatásának is nagyobb súlyt akar biztosítani a bizottság ennek a javaslatnak végrehajtásában és így a kezdeményezés jogát a járási, illetőleg a városi mezőgazdasági bizottságnak is megadta. Indokoltnak találta a (bizottság, hogy azokért a köztartozásokért, a melyek az átengedett ingatlant terhelik és amelyekért már nem a tulajdonos tartozik felelősséggel, a lebonyolítással megbízott szerv, tehát a hitelintézet feleljen a tulajdonos helyett és az erre vonatkozó módosítás elfogadását javasolja a bizottság a 30. § kiegészítéséül. . Végezetül még egy módosítást javasol a bizottság a javaslatban foglalt büntetőszankciók hatályosabbá tétele végett. Vonatkozik ez a jelen törvényjavaslatban. egyes birtokszer•zők által teljesítendő feltételek be nem tartása esetére vagy a zsidótörvénnyel szembekerülő tulajdonszerzés esetére és a módosítás azt tartalmazza, hogyha az ilyen birtokokat, amelyeket jogtalanul vagy érvénytelenül szereztek, bármi oknál fogva birtokpolitikai célokra nem lehetne felhasználni, akkor ezek árverés alá bocsátandók és az árverésen még az egyéb jogszabályokban megállapított legkisebb áron alul is értékesíthetők. T. Képviselőház! Ezekben voltam, bátor ismertetni a lényegesebb módosításokat, amelyeket az együttes bizottság a javaslaton tett Az egyéb módosítások inkább stiláris természetűek vagy pedig az adminisztrációnak könyuyebb, gyorsabb lebonyolítására vonatkoznak. Tisztelettel kérem, hogy ezeket a módosításukat, illetőleg ezekkel a módosításokkal együtt az egyes szakaszokat a t. Ház méltóztassék magáévá tenni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik a szavazás.^ Kérem a jegyző urat, s-zíves-kedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. 81*