Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-48

632 Az országgyűlés képviselőházának 4$. rokkantak részére gyermekenként 10 pengő segélyt adtunk. (Éljenzés és taps a Jobbolda­lon*) A hadirokkantak segélyalapjából 83 fő részére összesen 28-700 pengő kamatmentes köl­csönt folyósítottunk exiisztenciák alapítása céljára. ..'.. A tárgyalás alatt álló költségvetésben már nem a -segélyezés rendszerét kívánóm fenntartani, hanem méltányolva a rokkantak eddigi hazafias türelemmel és megértéssel vi­Bfelf nélkülözéseit, (Ügy van! Ügy van!{ a bal­oldalon.) a 'honvédelmi törvény felhatalmazá­sává! élve, a kormány a járadékok lineáris emelése útján óhajt segíteni a segítségre leg­jobban rászorult kategóriákon. (Élénk he­lyeslés.) Ezen elgondolás alapján a legsúlyosabb helyzetben lévő, öreg koruk miatt munkakép­, telén és eltartó gyermeküket elvesztett szülők, az- úgynevezett hadigondozott családtagok já­radéksegélyének összegét 300% -kai, az, eddigiek négyszeresére, a hadiárvák és hadigyámoltak járadékát és nevelési pótlékát 50—200%-kai, az 55, életévüket betöltött tiszti hadiözvegyek járadékát majdnem 100%-kai, az altiszti hadi­Özvegyekét 50%-kai és a legénységi hadiözve­gyek ellátását 200%-kai, az eddigi összeg há­romszorosára emeljük. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Végeredményben az emelés éven­ként 3'5 millió pengő többkiadást jelent. Há­lás elismeréssel kell megemlékeznem a pénz­ügyminiszter úrról, (Éljenzés a jobboldalon.) aki ennek az összegnek a költségvetésbe való beillesztését lehetővé és 1940 január 1-étől kez­dődőleg folyósíthatóvá tette. (Éljenzés a jobboldalon.) A már említett és megoldásra váró kérdé­seken kívül az ország területének gyarapo­dása folytán is számos feladatot kell a hadi­gondozás terén megoldani. A Felvidék és Kárpátalja igényjogosultjainak a rokkant­törvény szerinti hadigondozásba való átvé­tele, illetve az igényjogosultság elbírálása már befejezést nyert és a vonatkozó kormány­rendelet kiadás előtt áll. Folyamatban van már a felvidéki és kárpátaljai lakosok tűz­harcos igényjogosultságának elbírálása, úgy­szintén a vitézségi érem tulajdonosok össze­írása abból a célból, hogy az anyaország la­kosaihoz hasonlóan részesíthetők legyenek a vitézségi érempótdíjakban és egyéb kedvez­ményekben, mint amilyen' .az arany vitézségi érmesek vasúti ieffye. A megismétlődött külpolitikai feszültség következtében, szükségessé vált rendkívüli igénybevételekkel kapcsolatban gondoskodni kellett a behívottak segélyezéséről is. Ebben a rendkívüli családi segélyben részesülhet a bármely címen katonai szolgálatot teljesítő legénységi állományú egyén családja, illetve hozzátartozója, ha megélhetése egyébként nincs biztosítva. A segélyezésre vonatkozó körren­delet a Budapesti Közlönyben, a Honvédségi Közlönyben és a Kárpátaljai Közlönyben .közzététetett, ezenfelül valamennyi városban és községben az ott szokásos módokon kihir­dettetett ós az igénylés tekintetében a bevo­nult legénység is megfelelő kioktatást kapott, így tehát arról minden érdekeltnek tudomást kellett szereznie. Általában megállapítható, hogy a katonai szolgálatra bevonultak család­jának, illetve hozzátartozóinak rendkívüli csat­iad! segélyben való részesítése országszerte megnyugvást keltett. Bár érkeztek panaszok, ülése 1939 november 9-én, csütörtökön. amelyekben sokan keresték vélt vagy való sérelmük orvoslását, komoly panasz a családi segélyezéssel kapcsolatban nem érkezett a mi­nisztériumba. A külpolitikai feszültségek következtében katonai szolgálatra behívottakról való szociá­lis • gondoskodás azonban nem merült ki a visszamaradt családtagok és hozzátartozók álla­mi segélyezésében, hanem kiterjedt azok jogos •magánérdekeinek messzemenő megóvására és így állásuk fenntartásának biztosítására, ki­lakoltatásuk megakadályozására és magán­jogi természetű kötelezettségeik teljesítése te­kintetében halasztás, moratórium engedélye­zésére is. A költségvetésben talán különösnek tűnik fel, hogy az egy és fél évre előirányzott nyug­díjhitel az előző, 1938/39. költségvetési évre megállapított nyugdíjhitel másfélszeres össze­gével szemben mintegy 9 millió pengővel csök­kent. Ennek az a magyarázata, hogy nyug­ellátásban álló tiszteket^ és altiszteket nagy számban kellett visszaténylegesíteni a had­sereg fejlesztése folytán előállott hiányok pót­lására. A jelen költségvetés nyugdíjíhitelénél már figyelembe vétetett a Felvidék és Kár­pátalja visszacsatolása folytán előálló 500.000 pengő többszükséglet is. A felvidéki katonai parancsnokságoknál ilyenirányú felszólításra ezideig 50 tiszt, 50 altiszt és 150 özvegy jelent­kezett, akik a magyar államtól nyugdíjra tar­tanak igényt. Minthogy magatartásuk igazo­lása még folyamatban van, ezek egyelőre se­gélyben részesülnek és csak az igazoló eljárás befejeztével fog a részükre illetékes ellátási illetmény szabályszerűen folyósíttatni. A se­gély azonban ugyanakkora, mint amennyit az illetmény fog jelenteni. A régi osztrák-magyar hadsereg tisztjei, ha a megejtendő igazoló el­járás alapján magatartásuk igazolt, régebben viselt rendfokozatukat visszakapják. Akiket az igazoló eljárás nem minősít igazoltaknak, akik például a cseh hadseregben mint tisztek szolgáltak, rendfokozatukat nem kapják vissza, (Helyeslés.) hanem csak mint honvédnyugdíja­sok fogják élvezni rendfokozat szerinti nyűg-­díjilletményüket. A vitézségi érempótdíjak újbóli folyósítá­sát illetően bejelenthetem, hogy már kiváló elődeim is mindent elkövettek, az 1924:IV. te. alapján felfüggesztett érempótdíjak folyósítása érdekében, ez azonban eddig az ország nehéz anyagi helyzetére való tekintettel csak részben sikerült. Szándékom azonban — amint az or­szág gazdasági helyzete erre lehetőséget nyújt — a kérdéssel újból foglalkozni. (Helyeslés.) A további fejlesztést legelsősorban a sokgyer­mekes rászorultakon szeretném kezdeni. (Élénk helyeslés.) Legyen szabad most röviden rátérnem az igen értékes felszólalásokra, amelyeket úgy ón, mint itt jelenlévő csoportfőnökeim és osztály­vezetőim gondosan feljegyeztünk, s amelyek­nek valamennyijét lelkismeretesen fel fogunk dolgozni. Mégis legyen szabad éppen az elhang­zott felszólalásokra való tekintettel azok egy­részére, legalább egy-egy mondatban vála­szolni. Bajcsy-Zsilinszky Endre igen t. képviselő úr felszólalására bejelentem, hogy Tombor Jenő ezredes cikke tulajdonképpen nyitott ka­pukat döngetett. Ami a nyersanyagellátást illeti, ez tulaj­donképpen nem külpolitikai, hanem gazdaság­politikai kérdés. Sajnos, a nyersanyagok és kii-

Next

/
Thumbnails
Contents