Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-48

632 Az országgyűlés képviselőházának 4$. rokkantak részére gyermekenként 10 pengő segélyt adtunk. (Éljenzés és taps a Jobboldalon*) A hadirokkantak segélyalapjából 83 fő részére összesen 28-700 pengő kamatmentes kölcsönt folyósítottunk exiisztenciák alapítása céljára. ..'.. A tárgyalás alatt álló költségvetésben már nem a -segélyezés rendszerét kívánóm fenntartani, hanem méltányolva a rokkantak eddigi hazafias türelemmel és megértéssel viBfelf nélkülözéseit, (Ügy van! Ügy van!{ a baloldalon.) a 'honvédelmi törvény felhatalmazásává! élve, a kormány a járadékok lineáris emelése útján óhajt segíteni a segítségre legjobban rászorult kategóriákon. (Élénk helyeslés.) Ezen elgondolás alapján a legsúlyosabb helyzetben lévő, öreg koruk miatt munkakép, telén és eltartó gyermeküket elvesztett szülők, az- úgynevezett hadigondozott családtagok járadéksegélyének összegét 300% -kai, az, eddigiek négyszeresére, a hadiárvák és hadigyámoltak járadékát és nevelési pótlékát 50—200%-kai, az 55, életévüket betöltött tiszti hadiözvegyek járadékát majdnem 100%-kai, az altiszti hadiÖzvegyekét 50%-kai és a legénységi hadiözvegyek ellátását 200%-kai, az eddigi összeg háromszorosára emeljük. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Végeredményben az emelés évenként 3'5 millió pengő többkiadást jelent. Hálás elismeréssel kell megemlékeznem a pénzügyminiszter úrról, (Éljenzés a jobboldalon.) aki ennek az összegnek a költségvetésbe való beillesztését lehetővé és 1940 január 1-étől kezdődőleg folyósíthatóvá tette. (Éljenzés a jobboldalon.) A már említett és megoldásra váró kérdéseken kívül az ország területének gyarapodása folytán is számos feladatot kell a hadigondozás terén megoldani. A Felvidék és Kárpátalja igényjogosultjainak a rokkanttörvény szerinti hadigondozásba való átvétele, illetve az igényjogosultság elbírálása már befejezést nyert és a vonatkozó kormányrendelet kiadás előtt áll. Folyamatban van már a felvidéki és kárpátaljai lakosok tűzharcos igényjogosultságának elbírálása, úgyszintén a vitézségi érem tulajdonosok összeírása abból a célból, hogy az anyaország lakosaihoz hasonlóan részesíthetők legyenek a vitézségi érempótdíjakban és egyéb kedvezményekben, mint amilyen' .az arany vitézségi érmesek vasúti ieffye. A megismétlődött külpolitikai feszültség következtében, szükségessé vált rendkívüli igénybevételekkel kapcsolatban gondoskodni kellett a behívottak segélyezéséről is. Ebben a rendkívüli családi segélyben részesülhet a bármely címen katonai szolgálatot teljesítő legénységi állományú egyén családja, illetve hozzátartozója, ha megélhetése egyébként nincs biztosítva. A segélyezésre vonatkozó körrendelet a Budapesti Közlönyben, a Honvédségi Közlönyben és a Kárpátaljai Közlönyben .közzététetett, ezenfelül valamennyi városban és községben az ott szokásos módokon kihirdettetett ós az igénylés tekintetében a bevonult legénység is megfelelő kioktatást kapott, így tehát arról minden érdekeltnek tudomást kellett szereznie. Általában megállapítható, hogy a katonai szolgálatra bevonultak családjának, illetve hozzátartozóinak rendkívüli csatiad! segélyben való részesítése országszerte megnyugvást keltett. Bár érkeztek panaszok, ülése 1939 november 9-én, csütörtökön. amelyekben sokan keresték vélt vagy való sérelmük orvoslását, komoly panasz a családi segélyezéssel kapcsolatban nem érkezett a minisztériumba. A külpolitikai feszültségek következtében katonai szolgálatra behívottakról való szociális • gondoskodás azonban nem merült ki a visszamaradt családtagok és hozzátartozók állami segélyezésében, hanem kiterjedt azok jogos •magánérdekeinek messzemenő megóvására és így állásuk fenntartásának biztosítására, kilakoltatásuk megakadályozására és magánjogi természetű kötelezettségeik teljesítése tekintetében halasztás, moratórium engedélyezésére is. A költségvetésben talán különösnek tűnik fel, hogy az egy és fél évre előirányzott nyugdíjhitel az előző, 1938/39. költségvetési évre megállapított nyugdíjhitel másfélszeres összegével szemben mintegy 9 millió pengővel csökkent. Ennek az a magyarázata, hogy nyugellátásban álló tiszteket^ és altiszteket nagy számban kellett visszaténylegesíteni a hadsereg fejlesztése folytán előállott hiányok pótlására. A jelen költségvetés nyugdíjíhitelénél már figyelembe vétetett a Felvidék és Kárpátalja visszacsatolása folytán előálló 500.000 pengő többszükséglet is. A felvidéki katonai parancsnokságoknál ilyenirányú felszólításra ezideig 50 tiszt, 50 altiszt és 150 özvegy jelentkezett, akik a magyar államtól nyugdíjra tartanak igényt. Minthogy magatartásuk igazolása még folyamatban van, ezek egyelőre segélyben részesülnek és csak az igazoló eljárás befejeztével fog a részükre illetékes ellátási illetmény szabályszerűen folyósíttatni. A segély azonban ugyanakkora, mint amennyit az illetmény fog jelenteni. A régi osztrák-magyar hadsereg tisztjei, ha a megejtendő igazoló eljárás alapján magatartásuk igazolt, régebben viselt rendfokozatukat visszakapják. Akiket az igazoló eljárás nem minősít igazoltaknak, akik például a cseh hadseregben mint tisztek szolgáltak, rendfokozatukat nem kapják vissza, (Helyeslés.) hanem csak mint honvédnyugdíjasok fogják élvezni rendfokozat szerinti nyűg-díjilletményüket. A vitézségi érempótdíjak újbóli folyósítását illetően bejelenthetem, hogy már kiváló elődeim is mindent elkövettek, az 1924:IV. te. alapján felfüggesztett érempótdíjak folyósítása érdekében, ez azonban eddig az ország nehéz anyagi helyzetére való tekintettel csak részben sikerült. Szándékom azonban — amint az ország gazdasági helyzete erre lehetőséget nyújt — a kérdéssel újból foglalkozni. (Helyeslés.) A további fejlesztést legelsősorban a sokgyermekes rászorultakon szeretném kezdeni. (Élénk helyeslés.) Legyen szabad most röviden rátérnem az igen értékes felszólalásokra, amelyeket úgy ón, mint itt jelenlévő csoportfőnökeim és osztályvezetőim gondosan feljegyeztünk, s amelyeknek valamennyijét lelkismeretesen fel fogunk dolgozni. Mégis legyen szabad éppen az elhangzott felszólalásokra való tekintettel azok egyrészére, legalább egy-egy mondatban válaszolni. Bajcsy-Zsilinszky Endre igen t. képviselő úr felszólalására bejelentem, hogy Tombor Jenő ezredes cikke tulajdonképpen nyitott kapukat döngetett. Ami a nyersanyagellátást illeti, ez tulajdonképpen nem külpolitikai, hanem gazdaságpolitikai kérdés. Sajnos, a nyersanyagok és kii-