Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-48

Az országgyűlés képviselőhá-zÓMuk íS. ülése 1939 november 9-én, csütörtökön. 533 lönösen a hadicélokra felhasználható nyers­anyagok a mai háborús felkészültség mellett és háborús időben ritkák lettek, azok beszerzése egyre nehezebb és ezért is szükséges volt — mint bejelentettem az eddigiek folyamán is — a nyersanyagok bizonyos mértékben való fel­halmozása. Ezen túlmenően mindent megte­szünk abban az irányban, hogy azokat a nyersanyagokat, amelyek háború viselésére okvetlenül és leginkább szükségesek, a keilő mértékben minél előbb be is szerezzük. Ami a selejtes autók vásárlására vonatko­zóan elhangzott, az tévedésen alapulhat. Ha erre vonatkozólag konkrét adatot kaphatnék, szívesen utánajárnék, egyébként ami gépkocsit külföldről kaptunk, Németországból és Olasz­országból, az teljesen kifogástalan, teljesen új, ezeknek állapotáért minden felelősséget vállal­hatok. Ami a magyar tisztikar kiválasztását il­leti, erre vonatkozólag természetesen nekünk is mindig az az , elgondolásunk és az a gon­dunk, hogy a magyar tisztikar utánpótlását a nemzet legértékesebb rétegeinek legmesszebb­menő igénybevételével válasszuk ki. Ebben a tekintetben azt hiszem minden megtörtént ed­dig is, ami lehetséges volt. Bizonyos mértékig érthető, hogy az. utánpótlást elsősorban a már meglévő tisztikarból vesszük, mert hiszen min den kar tulajdonképpen bizonyos szellemet is reprezentál és jelképez, amely szellemet első­sorban ennek a karnak egyéneiben találjuk és így talán nem helytelen dolog az, ha elsősor­ban tisztjeink között keressük az utánpótlást. (Helyeslés a jobboldalon. — Meskó Zoltán: He­lyes!) Mindamellett, mint az időközben beszer­zett adatok alapján jelenthetem, a katonai reáliskolai nevelőintézeteknél 65%-ot, a Ludo; vika Akadémiában pedig csak 56%-ot tesz ki a tisztikarból származó növendékek aránya. Azt hiszem, ez a százalék nem túlságosan ma­gas és helyt ad mindenféle' más kategóriának megfelelő mértékben való bekapcsolódására. Ami a gazdálkodók gyermekeit illeti, ami a másik kívánság volt, megállapíthatom, hegy­ezek is eléggé megfelelő mértékben vannak képviselve. A Ludovikában jelenleg 34 fő van, az összlétszámnak 5%-a, a középiskolákban vi­szont 13 fő, az összességnek 4%(-a. (Felkiáltá­sok a jobb- és a baloldalon: Kevés!) Talán ke­vés, de azt kell figyelembe venni, hogy ezek­nek a gazdálkodóknak gyermekei csak igen ritka esetben jutnak fel az érettségiig és ezek közül csak a legkiválóbbakat tudjuk kiválasz­tani és beállítani. (Zaj.) r ' . Be kell jelentenem meg azt is, (Halljuk! Halljuk!) hogy talán bizonyos mertékig ja­vulni fog a helyzet azáltal, hogy előterjesztést tettünk legfelsőbb helyen arra vonatkozólag, hogy ia Ludovika Akadémia utánpótlására ne mint eddig túlnyomórészben és elsősorban a katonai nevelőintézetekből kikerült fiatalem­bereket vegyük igénybe, hanem az egyéves katonai szolgálat után az összes karpaszoma­nyosokat végigvizsgálva a legmegfelelőbbeket vegyük fel a Ludovikára. (Élénk helyesles es taps.) Ezzel, azt hiszem, talán egységesebb anyagot fogunk szerezni. (Élénk helyeslés és éljenzés.) , Baky László igen t. képviselőtársam bun­lajstromát szintén pontosan feljegyeztem, (Derültség.) de engedje meg, hogy csak egyes kérdésekre adjak itt választ, mert különben ta­lán túlhosszúra, nyúlnék beszédem. A tisztikar anyagi helyzetének javítására — ezt a kérdést természetesen mint honvédelmi miniszter első­sorban és gondosan figyelemmel kísérem *— minden lehetőséget felhasználok, de a mostani időben, amikor mi, katonák az ország minden fillérét hadseregfejlesztésre követeljük és kí­vánjuk, pillanatnyilag nem tartanám ildomos­nak ilyenféle kívánságokkal fellépni (Helyes­lés.) és ezért megelégszem azzal, hogy a tiszti­kar helyzete abban az arányban fog javíttatni, amilyen arányban a többi köztisztviselőé ja­vul. (Helyeslés.) Ami a házassági óvadék kérdését illeti, ki kell jelentenem azt, hogy ,a házassági óvadék nem azért van, hogy az illető ebből tartsa fenn családját; erre ez távolról sem elég. Ez csak egy biztonsági szelep, amely betegségek­nél, vagy szerencsétlenségeknél, vagy az ezek­kel talán egyenértékű többszöri áthelyezések­nél (Derültség.) rendelkezésére áll a tiszteknek, hogy ebből pótolják azokat a hiányokat, ame­lyek ilyenkor keletkeznek. Ezt a biztonsági szelepet nem merném teljesen megszüntetni, mert, sajnos, még e mellett is igen nagy a száma azoknak a tiszteknek, akik ilyen esetek­ben adósságokba keverednek, talán nem egé­szen az Ő hibájukból. A házassági óvadék él* törlésére tehát nem tudok javaslatot tenni, (Helyeslés.) a házassági óvadék mérséklésére azonban mindent megteszünk, ami lehetséges. Ezzel kapcsolatban elsősorban: azoknak a gyer­mekeit ajánljuk a főméltóságú úr kegyeibe, akik erre a mérséklésre tulajdonképpen jogo­sultak, (Helyeslés.) akik akár mint köztiszt­viselők, akár mint katonák, vagy akár más­képpen az ország körül érdemeket szereztek, tehát olyanok, akik 'érdemesek, akkor 'is 1 , ha nem rendelkeznek túlságosan nagy földi javakkal, mégis tiszthez adhassák gyermekei­ket és ezáltal elláthassák őket. (Helyeslés.) Ami azt a javaslatot illeti, hogy a tisztek hosszabb ideig maradjanak egy beosztásban, legyen szabad különvéleményt bejelentenem. Az én hosszú tapasztalatom azt mutatja, hogy általában öt év az az ído, ameddig célszerű valakit egy beosztásban alkalmazni: az első' egy-két év rendesen a betanulással telik el, a harmadik és negyedik évben éri el a csúcs­pontját az illetőnek a tevékenysége, az ötödik évben bizony .sokszor már kezdi megunni a be­osztást. Az a tapasztalatom, hogy az öt év után való személy váltás rendesen nem jár rossz eredménnyel. Ami a laktanyák építését illeti, remélem, hogy ebben a tekintetben a kívánságokat eléggé ki tudjuk elégíteni. Uszodák építésére, sajnos, még ma sincs pénzünk, ennélfogva bi­zony egyideiig még le kell mondanunk. Vezérkarunk utánpótlását illetőleg legyen szabad bejelentenem, hogy bármennyire he­lyesnek látszanék talán az, hogy a törzstiszti tanfolyam kiváló elvégzése is jogosultságul adna a vezérkari minŐsültség elnyerésére, mégsem lehet ezt a rendszert bevezetni azért, mert a vezérkari szolgálat nemcsak kiváló csapattiszti kvalitásokat, hanem egyéb tudo­mányokat és ügyességeket kíván, amelyeket csak hosszas tapasztalatok alapján lehet el­sajátítani. Igy^ tehát a csapattisztnek a vezér­karba való bejutása ugyan lehetővé van téve a vezérkari törzstiszti vizsga letételével, ennek letételéhez azonban nemcsak a törzstiszti tan­folyam elvégzése szükséges, hanem ez a vizsga éveken keresztül tartó Önképzést involvál, s ha azután megfelel és leteszi ezt az igazán ne­héz vizsgát, akkor bekerülhet a vezérkarba.

Next

/
Thumbnails
Contents