Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-48
Az országgyűlés képviselőházának 48. ütése 19S9 november 9^én, csütörtökön. 525 vaslatot a Házban és december 31-én az 1921. évi LIIL te, a testnevelési törvény — ahogyan nevezni szoktuk: »lex Karafiáth« — a magyar törvények közé került. Megemlékezem továbbá azokról a névtelen, lelkes magyar testvéreinkről, akik nem várták meg ennek a törvénynek meghozatalát és vég; rehajtási utasítását sem. Az akkori trianoni szorultság idejében tudniillik a végrehajtási utasítással várni kellett, hiszen mindenütt honvédelmet szimatoltak, de voltak olyanok és itt utalok a Move. és Turul egyesületek vezetőire és a leventeintézmény történelmében feljegyzett egy-két névre, csonka Abauj-, Szabolcsés Somogy vármegyékre, ahol a lelkes vármegyei és társadalmi vezetők nem várva meg a törvényt és a végrehajtási utasítást, hozzáfogtak a magyar ifjúság korszerű neveléséhez, úgyhogy mire négy év után, 1925-ben a végrehajtási utasítás megjelent, már 800 leventeegyesület volt szerte az országban. Tudunk kell, hogy még korábban, már 1868-ban is, a XXXVIII. tc.-ben a népiskolai közoktatás f urgyábaij, majd később, 1913-ben a véderŐről szóló XXX. tc.-ben találunk honvédelmi jellegű ifjúságképző intézkedéseket, csakhogy ezek végrehajtását az akkori közjogi viszonyok mellett megakadályozták. A magyar nemzet Önmagára való ébredése, az ifjúságon keresztül a nemzeti erő fejlesztése, tehát nemcsak 1921-ben kezdődött, hanem visszanyúlik azokra az időkre, amikor érezte a magyar nemzet, hogy valamit keíl tenni saját céljainak biztosítására. Sporttörténeti érdekesség, hogy 1886-ban 128 sportegyesülete volt az országnak, húszezer taggal. 1914-ben oedig lövészegyesület címe alatt 20.000 középiskolai lövész volt, akik 420 tanfolyamon nyertek kiképzést. Hol vannak ezek a számok Csonka-Magyarország egymillió leventéjétől, hiszen ezek a számok egy 20—21 milliós magyar birodalomra vonatkoztak. Tudnunk \ kell, hogy 1905-ben egyetemi lövészzászlóaljak szervezésével Karafiáth Jenő kísérletezett azzal, hogy legalább az ország vezető rétegébe kerülő értelmiségi ifjak között próbálja a honvédelmi gondolat gyakorlati szolgálatát megtalálni. Meg is alakultak a zászlóaljak, az alapszabályokat azonban felsőbb utasításra nem hagyták jóvá, ugyanakkor, amikor például a csehországi sz okolegye sületek működése ellen Bécs semmiféle kifogást nem emelt. Az Országos Testnevelési Tanács 1923-ban alakult és ugyanebben az évben a XIII. te. létesítette az országos testnevelési alapot, amelynek kapcsán a lósport fogadási adójának egy részét rendelték az embersport segítségére. E kezdeményezések mai szemmel nézve nem túlságosan szociális jellegűek, de mégis azt ^mutatják, hogy már a XIX. század utolsó évtizedeiben keresve keresték a magyar nemzeti erőknek az ifjúságon át való fejlesztését. Ezért hálával kell megemlékeznünk az összes egykori kezdeményezőkről. A korszerű testnevelési törvény végrehajtását a testnevelési tisztikar indította meg országosan. Ekkor bontakozott ki a leventeintézménv teljes jövője és ereje. Külső és belső ellenségek egyaránt zavarták az intézmény fejlődését és éppen ezért a köszönet hangján kell megemlékeznünk mindazokról az országos fővezetőkről és a mindenkori testnevelési tisztikarról, akik magyar szívvel hajoltak a magyar leventékhez, mert már azokban a nehéz időkben maradandó értékeket ültettek el, Szívesen emlékezem meg itt az eddigi leventesajtóról és mindazokról, akik könyveikben, újságjaikban cikkekkel szolgálták e nagy nemzetnevelő intézmény célkitűzéseit. Meg kell emlékeznem e mozgalom szorgalmas hangyáiról, a magyar nemzet új épületének névtelen munkásairól, az ezer meg ezer, ma körülbelül 12.000 főt kitevő oktatói karról, és a mintegy 30.000 főt kitevő levente segédoktatői karról. A történelem fogja értékelni igazán csak munkájukat. Húsz-harminc év múlva, fogjuk látni ennek nagy eredményét, amikor a magyar milliók felnőnek a régi becsületes magyar világnézetben, korszerű köntösben, szociális egyetértésben és minden magyar érték megbecsülésében. Reméljük, hogy az intézmény fejlesztése érdekében megkapják a jövőben mindazokat az intézkedéseket, erkölcsi és anyagi elismeréseket, amelyek minden bizonynyal joggal illetik meg őket. A leventeoktatók főiskoláját sürgetem és azt, hogy minél több főhivatású és képzett leventeoktatót állítsunk be az intézmény céljainak szolgálatába. (Helyeslés jobbfelől.) A cserkészetről való megemlékezés e helyütt a leventeintézmény fejlődéstörténetére vonatkozó adat. A cserkészet ifjúságnevelő mozgalom volt, tehát társadalmi úton Önkéntes munkavállalkozással kezdődött és nyugatról, Angliából került hozzánk 1912-ben. De mint minden jó, amit magyar szívvel kezeltek, teljesen magyarrá lett és mint ilyen előfutárja a leventeintézménynek. 1925-től, a végrehajtási utasítás megjelenésétől leventeszempontból előjogot élvezett a cserkészet, ezt megszüntette — nagyon helyesen — az 1939 : II. te. A cserkészet megtalálja ismét önmagát, ma már honvéd-cserkészetté alakult át és minden önként jelentkező fiú többlet-honvéd munkája. Érdekes azt tudni, hogy külföldön, így Dániában 1925-ben és Angliában 1929-ben ^militaristának nevezték el a magyar cserkészetet, mert túl katonásnak találták, ugyanakkor az itthon élő örök túlzók nem voltak megelégedve a cserkészet magyarságával. Köztudomású az, hogy 1933-ban a szervezni tudó, sátortáborozás; hoz és a tábori földmunkákhoz kitűnően értő katonás magyar cserkészetet bizták meg a legnehezebb jamboree — cserkószvilágösszejövetel — rendezésével, a világgazdasági depresszió mélypontján, 1933-ban, azért, mert a cserkészmozgalom világsorsának intézői a magyar cserkészet szellemével, annak vezetőivel cserkész-szempontból a legteljesebben meg voltak elégedve és mert a tábor akkori parancsnoka, gróf Teleki Pál miniszterelnök úr, Magyarország első számú cserkésze is tetői-talpig magyar ember volt. (Éljenzés.) De meg kell emlékeznem magáról a leventeifjúságról és azok szüleiről is. Igen kevés kivételtől és az újdonság hatásáról eltekintve mindenütt ott, ahol szívvel és ésszel nyúltak hozzájuk, azonnal gyökeret vert a leventeintézmény és azon keresztül az új magyar szellem, a honvédszellem. Ma általános már az intézmény ismerete, azonban még sok a tennivaló a szebb jövő érdekében. A honvédelmi költségvetés hatalmas lépésekkel viszi előre az ügyet és ezért örömmel kell köszöntenem mindazokat, akik ezt lehetővé tették. Szívesen köszöntöm a közkötelességből és önkéntesen adózókat, a fővezetőket, az illetékes miniszter urakat: a honvédelmi, a kultusz- és a pénzügyminiszter urakat, a honvédelmi minisztérium haderőn kívüli osztályát.Köszöntöm pedig azért, mert hiszen eddigi munkájuk tette lehetővé azt, hogy ez az élet:
