Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-29
Az országgyűlés képviselőházának 29. zik minden új intézménytől. A gazdasági cselédek részben munkaadóik gondozása, részben az Onabi.-nak a gazdaságok felett gyakorolt ellenőrző tevékenysége révén nagyrészt tagjai az Omibi.-nak, könyveiket kiváltották és így részesülnek az 1938 : XII. te, valamint a most alkotandó törvény szolgáltatásaiban. Egészen más azonban a helyzet a többi mezőgazdasági munkavállalókat, az aratókat, a napszámosokat és a többi munkásokat illetőleg. Ezeknek iiagyrésze még mindig ellenszenvvel viseltetik ezen intézmény iránt, részben talán azért, mert nem ismeri és így nem hajlandók biztosítási tagkönyveiket kiváltani. Van ugyan az alaptörvényben errevönatkozólag megtorló intézkedés, de ezzel nézetem szerint célt érni nem lehet. Itt nem megtorlásra, hanem felvilágosító munkára van szükség, az biztosan meghozza a kívánt eredményt. A felvilágosító munkát a nyár folyamán igen elismerésre méltó módon megindította a földmívelésügyi minisztérium és az Ombi. igazgatósága. Propagandaplakátokat jutattak el a falvakba és népiesen megírt ismertetőfüzeteket küldtek szét. Ez azonban nem elegendő. Szükséges volna ebbe a felvilágosító munkába belekapcsolni a mezőgazdasági kamarákat és főleg azoknak alsóbb tagozatait ** járási és a községi mezőgazdasági bizottságokat. Ezenkívül jó eredményt várnék attól, ha a téli mezőgazdasági tanfolyamok;és iskolánkívüli népművelési bizottság előadássorozatába a mezőgazdasági biztosítást népszerűsítő előadások iktattatnának be. Az előbbi a földmívelésügyi miniszter úr hatáskörébe tartozik és hiszem, hogy még a tél beállta előtt megteszi ezirányban a kellő intézkedéseket. Azonkívül kérem a miniszter urat, szíveskedjék érintkezésbe lépni a kultuszminiszter úrral és félkérni, utasítsa a törvényhatósági iskolán; kívüli népművelési bizottságokat hasonlócélú előadások programmjukba való beállítására. Midőn az elmondottak alapján a mezőgazdasági munkavállalók iránt érzett meleg szeretettel és megbecsüléssel a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom, teszem ezt egyúttal abban a meggyőződésben is, hogy ezzel és a közeljövőben sürgősen megvalósítandó minden további szociális törvényhozási intézkedéssel (Egy hang a szélsőbaloldalon: Hol van a földreform?) nemcsak a termelés békéjét' ápoljuk, hanem erősítjük magát az egész országot és egyúttal megvalósítjuk az igazi keresztény, nemzeti, fajvédő, szociális magyar politikát. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik 1 ! Boczonádi Szabó Imre jegyző: Beibe! Mihály! Elnök: Keibel Mihály képviselő urat illeti a szó. Reibel Mihály: Mélyen t. Ház! Ott folytatom, ahol előttem szólott képviselőbarátom abbahagyta. Ennek a javaslatnak igazi oka és indoka tényleg a keresztény nemzeti és szociális Magyarország kialakítása. Pártunk programmjában benne van a nemzeti jövedelem helyesebb és igazságosabb megosztása. Egyedül ez lehet a jövő Magyarország fundamentuma. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Régen meg kellett volna csinálni!) Miután ez a javaslat némileg hozzásegít ahhoz, hogy a nemzeti jövedelem legalább egy kis részben azokhoz jusson, akik előteremtik, éppen ezért ülése 1939 szeptember 22-én, pénteken. 39 I hiszem, hogy nagy mértékben hozzá fog járulni a keresztény nemzeti és szociális Magyarország kialakulásához. Amikor 1928-ban az ipari munkásság biztosítását tárgyalták, a hercegprímás úr volt az, aki a felsőházban felállott és beszédében ki^ hangsúlyozta, hogy az ipari munkásság biztosításánál is előbbre való a magyar mezőgazdasági munkásságnak öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére való biztosítása. Amikor a hercegprímás úr ezt követelte, akkor ő mint lelkipásztor a nép nevében szólott, mert jól ismerte a magyar mezőgazdasági munkásság szomorú helyzetét, tudta, hogy ez a réteg egész életén át dolgozik és öreg éveire semmit sem tud félrerakni, sőt nemcsak hogy nem tud félrerakni, hanem fél és reszket attól is, hogy családjában esetleg betegség üti fel a fejét és akkor hiába fordul a községhez ingyen orvosért és patikáért; mert aki a községi képviselőtestület életében részt vesz, az nagyon jói tudja, íhogy ebből a szempontból milyen fukaran bánnak a pénzzel, hiszen a miniszterközi bizottság gondoskodik arról, hogy erre a célra nagyon kevés pénz álljon a község rendelkezésére. Amikor tehát a hercegprímás úr a rokkantság esetére szóló biztosítást követelte, nagyon helyesen meglátta azt, aminek más uraK is kifejezést adtak itt akkor, amikor felemlítették a betegség esetére és a szülés esetére szóló segélyt is. Bizonyos, hogy ez a népréteg megérdemel minden támogatást és ezt átértette az egész országgyűlés s a kormányt felszólította egy ilyen törvény megalkotásához szükséges előkészületi munkák megtételére. A kormány meg is tette kötelességét, bekérette a statisztikai adatokat, akkor azonban jött a dekonjunktúra, amikor nem lehetett szó arról, hogy nagyobb terhekkel sújtsuk a földbirtokot, amelynek jövedéki hozama éppen a dekonjunktúra következtében nagyon csökkent és meg kellett várni a gazdasági fellendülést, hogy a kormány ezzel a kérdéssel a Ház elé jöjjön. Amikor a hercegprímás úr ezt követelte, akkor tulajdonképpen az előttem szólott képviselő úr felfogásának megfelelően beszólt, mert ennek a biztosításnak célja nem más, mint az, hogy a szociális biztosítás is sokban hozzájáruljon és elősegítse a családi élet kialakítását és a családi élet fenntartását. Az a statisztika, amely ehhez a javaslathoz hozza van fűzve, — megfigyelhettük — élénken rámutat, hogy a családi élet alapítása, a családi élet fenntartása érdekében mennyire szükséges ez a szociális biztosítás, hogy az anyagi jólét mennyiben járul hozzá a családi élet alapításához, sőt annak folytatásához is. Végre a kormány tavaly a Ház elé jött a törvényjavaslattal, amely azonban nem egyezett azzal a szándékkal, amilyen szándékkal 1928-ban az előkészületi munkákat elrendelték és lefolytatták.. Ez a biztosítási törvény, az 1938: XII. te, amelyet a Ház törvényerőre emelt, csak az öregség esetére szóló biztosításra és csak a férfiakra vonatkozott, a korhatárt 65 esztendőre emelte fel, illetőleg a tűzharcosoknál 63 esztendőben állapította meg. Ez a törvény havi öt pengőt biztosít részükre jelenleg, azoknak pedig, akik most fizetik be a járulékokat, magasabb összegű járadékot biztosít. Akik akkor résztvettek ennek a javaslatnak a tárgyalásánál, emlékezni fogmak, hogy
