Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-29

Az országgyűlés képviselőházának 29. ezzel az évi 10,000.000 pengővel igen nagymérvű szociális megnyugvást hoz olyan óriási társadalmi réteg számára, mint a magyar földmunkásság. T. Ház! Az előadó úr tegnap feltette a kérdést, honnan vegyük ezt a pénzt, A mezőgazdasági termelést szerinte nem lehet jobban megterhelni. Ebben igaza van, mert én magam is aggodalommal nézem az egész mezőgazdasági termelés terheinek a növekedését, ami könynyen odafejlődhetik, hogy a mezőgazdasági termelés rentabilitását teszi ismét kétségessé. Az előadó úr azt is mondotta, hogy a munkásoktól nem lehet többet követelni. Ebben is igaza van. Én minden többletfedezet forrásául az államháztartást jelölöm meg. Minden társadalmi rétegnek érdeke, hogy a mezőgazdasági munkásság — vagy ahogy Szeder Ferenc képviselőtársam nevezi, az agrárproletariátus — életének területén bizonyos megnyugvás jöjjön létre, mert bármi megrázkódtatás ennek a nemzetnek életében nemcsak ezt a társadalmi réteget érintené, de elsősorban azokat, akiknek több veszítenivalójuk van, minden téren, anyagi és szellemi területeken egyaránt. T. Képviselőház! Amikor ilyen kiterjesztésnek a fedezetét 10,000.000 pengő jelenti, akkor én állítom, hogy ikötelessége ennek a nemzetnek ezt a 10,000.000 pengőt előteremteni, akár úgy, hogy több terhet vállalnak azok, akik több terhet bírnak, akár úgy, hogy takarékosságot vezetünk be más területeken, ahol ez könnyebben bevezethető, mint ennek a mélyen leszegényedett, súlyos helyzetben élő és ezt a súlyos helyzetet ma még türelemmel hordozó rétegnek az életében. T. Képviselőház! Magáról a törvényjavaslatról szólva, hadd mutassak rá arra, hogy a törvényjavaslat szolgáltatásait nem kapják meg azok az özvegyek, — legalább is ón egyik szakaszba, illetőleg egyik bekezdésbe sem tudom belemagyarázni őket — akik mondjuk, öthat évvel ezelőtt váltak özveggyé. Nagyon fogok örülni, hogyha a miniszter úr valami felvilágosítással rá fog tudni mutatni arra, hogy ez a kategória is odatartozik valamelyik bekezdés alá. De, t. Ház, én sem az első paragrafusnak, sem a), sem b) pontjában, sem második bekezdésében — legalább is egészen világosan — ezt a kategóriát nem találom meg. Úgyhogy szükség van legalább arra, hogy világosan és határozottan kodifikáltassék ennek a kategória nak igényjogosultsága. T. Ház! Matolosy Mátyás szerintem nagyon helyesen mutatott rá arra, hogy mélj tánytalan dolog várakoztatni egy özveggyé vált földmunkásasszonyt, mondjuk, ha az özvegysége 30—50 éves korában következett 'be, 60 esztendős koráig, mert hiszen ép ez az az idő, amit a legnehezebben tud átbírni, esetleg kisgyermekek nevelésének gondjával a vállánT. Ház! A fedezeti kérdés ennél >a törvényjavaslatnál is jelentkezik. Darányi Kálmán volt miniszterelnök úr, akkor, amikor itt felmerült a .követelés a mezőgazdasági munkások özvegyeinek intézményes gondozása tekintetében, 3,580.000 pengőben fejezte ki azt az összeget, amely ennek fedezetéül szolgálhat. Ennek a mostani javaslatnak 6. §-a az államot kétmillió pengővel, a törvényhatóságokat 250 000 pengővel és a földbirtokot 1,500.000 pengővel terheli meg, amely összegek együttesen 3,750.000 pengőt tesznek ki, tehát a fedezet az akkori előirányzattal szemben hőségesnek mutatkozik. ése 1939 szeptember 22-én, pénteken. 37 T. Képviselőház! Ennél a kérdésnél nekem is meg kell említenem a földbirtok terheinek aránytalanságát a kisbirtok és a nagybirtok viszonylatában. Matolosy Mátyás tegnap itt már mondott néhány számadatot, hadd egészítsem kii ós mondjuk, tegyem számszerűbbé ezeket az adatokat. A 150 korona kataszteri tiszta jövedelmet meghaladó, 50 holdig terjedő birtokok földadója holdanként 313 pengő. Az 5000 holdon felüli birtokok földadója holdanként 1*50 pengő. (Mozgás a baloldalon.) Ez azt jelenti, hogy azok a kisgazdáik, akiknek kataszteri tiszta jövedelmük 150 koronán felül van és a birtokuk nagysága legfeljebb 50 hold, ennek a szociális törvénynek terheihez holdanként 78'25 fillérrel fognak hozzájárulni, míg egy ötezer holdon felüli nagybirtokos holdanként 37'25 fillérrel. Nemcsak akkora tehát az aránytalanság, mint Matolcsy Mátyás mondotta, aki 60%-os különbséget látott ebben a tekintetben holdanként, hanem 100%-kai is többet fizetnek a kisbirotkosok, mint a nagybirtokosok. T. Képviselőház! Csak megemlítem még kiegészítésül, hogy az 50 holdtól 100 holdig terjedő birtokok holdanként 55'25 fillért fizetnek ehhez a szociális teherhez. (Paczolay György: Ezen esak lehet változtatni!) Nemhogy progresszió volna, de nagyon jelentős degreszszió mutatkozik itt a terhek viselésénél. (Ügy van! a szélsőbáloldalon.) Annakidején az alaptörvényjavaslat tárgyalása során a bizottságban szóvátettem ezt a kérdést. Akkor Darányi Kálmán volt miniszterelnök úr azt mondotta nekem, hogy a nagybirtok adózási progressziója amúgy is jelentkezik a vangyonadónál és a jövedelmi adónál. De ezzel szemben hadd mutassak rá arra, hogy amíg ott a jövedelem megadóztatásáról van szó, ami mégis csak egészen más, mint ez az alapföldadó, addig a kisbirtokosoknak is van olyan adóterhük, amelyet a nagybirtok nem visel hasonló arányban. Csak a közmun'kayáltságot említem, vagy a különböző fogyasztási adókat, vagy az egyházi és iskolai terheket, amelyekből a kisbirtok mérhetetlenül nagyobb arányban veszi ki részét személy szerint, mint a nagybirtok. Föltétlenül gondoskodni kell arról, hogy a teherviselés egyenlő legyen, sőt arról is gondoskodni kell, hogy a nagybirtok, amely mégis tisztán ezeknek a mezőgazdasági munkásoknak munkájából tartja fenn magát, — természetesen a földtulajdont hozzáértve — komolyabb és erőteljesebb részt vegyen ki ebből a szociális teherből, mint amelyet a kisbirtok kivesz. Rátérek most kérdésre, amelyet Maróthy Károly igen t. képviselőtársam itt az imént felvetett, hogy miért szavazzuk meg általánosságban ezt a törvényjavaslatot. Beszédem elején ds megmondottam, hogy mi szeretnők ezt a kérdést nem pártpolitikai viaskodásban, hanem itt is megnyilvánuló komoly nemzeti egyetértésben elintézni. Szeretnők hinni, hogy ez a törvényjavaslat vilóban törvényjavaslat és hogy a részletes tárgyalás során komoly lehetősége fog felmerülni annak, hogy a javaslat intézkedései és szolgáltatásai kitérjesztessenek. Es éppen azért, mert szeretnénk ennek a javaslatnak tárgyalása során mi magunk is hozzájárulni ahhoz, hogy a komoly kiszélesítés érdekében megfelelő egyetértés fejlődjék ki, iratkoztam fel pártom nevében a javaslat mellett. De mégis fel kell itt vetnem a