Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-45

Az országgyűlés képviselőházának 'M. ülése 1939 október 27-én,'pénteken. ;

471 nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság jelentését magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja ós gróf Festetics Domonkos képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 45. számú jelentése Milotay István képviselő úr mentelmi ügyében. vitéz Tóth András előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti kiir. főügyészség 7794/1939. f. ü. szám alatt Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 10.863/9—1938. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Bródy Ernő országgyűlési képviselő főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított az »Uj Magyarság« című politikai napilap 1938. évi augusztus hó 7. napján kiadott 177. számában megjelent »Bécsben megtalálták az osztrákzsidó szabadkőműves páholyok magyarországi tagjainak névsorát« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: ' »Palatinus József könyvének készülő második kötete ismerteti azok névsorát, akik 1868-tól 1920-ig tagjai voltak a magyarországi páholyoknak, a kötet második része pedig a nemrég feloszlatott szabadkőműves áljótékonysági intézmények és a titokban működő páholyok tagjainak névsorát adja azokból az évekbői, amikor már törvény tiltotta nálunk is a szabadkőműves munkát. A könyvnek ebből a részéből kiderül, hogy 1920 és 1937 között nemcsak a régi szabadkőművesek folytatták valamilyen fedőszerv! mögött a régi destruáló munkát, hanem a szabadkőművesség új tagokkal is gyarapodott.« »Az Anschluss alkalmával a hatósáarok lefoglalták a különféle osztrák páholyokban az aktákat- névsorokat, s ezekből a dokumentumokból kiderül, hogy a magyarországi zsidó szabadkőművesek az 1920-ban történt páholyfeloszlatás után rituális munkájuk színhelyét Bécsbe, Grácba és a többi osztrák fővárosba tették át.«

! »Az Üj Magyarság-nak módjában van a húsz esztendő óta bécsi páholyokban dolgozó magyarországi szabadkőművesek listájáról néhány érdekes nevet már most nyilvánosságra hozni.« Befejezésül a cikk azi említett szabadkőműves páholy magyarországi tagjainak névsorát közli, amelyben többek között nevezett főmagánvádlót is felsorolja és szerepélteti. Á^ cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. törvénycikk 1. $-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő Bródy Ernő országgyűlési képviselő sérelmére saitó utján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a. lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Milotay István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozóan a. mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen! — Egy hang a balközépen: Nem tesszük maaunkévá! — Gr. Festeties Domonkos: Kié? — Egy hang a balközépen: Milotayé!) Akik magukévá teszik a mentelmi bizottság javaslatát, méltóztassanak felállni. (Megtörténik. — Felkiáltások a jobboldalon: Miről van szó?) Többség! A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Milotay István képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. (Meskó Zoltán: Nem való kommandóra szavazni. Nem illik ez, kérem!) Következik a mentelmi bizottság 46. számú jelentése Milotay István képviselő' úr mentelmi ügyében. vitéz Tóth András előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti királyii főügyészség 8.496/1939. f. ü, szám alatt Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti királyi büntető törvényszék B. 938/11—1939. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Kálmán Elek gyakorló ügyvéd, beregszászi lakos, főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított az »Uj Magyarság* című politikai napilap 1938. évi december hó 16. napján kiadott 285. számában »Ackermann Chájemtől Weiszberger Mórig. A száz nemeslelkü adakozó neve, akik Beregszászon még az utolsó percben is támogatták a cseh nemzetvédelmi alapot« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Beregszász városának élete a felszabadulás ünnepi napjai után lassan kezd átmenni a hétköznapokba és Beregszász dolgozó népe kezd már beilleszkedni az egyetemes magyar életbe. A város keresztény társadalmának természetesen számos megoldásra váró problémája van, hiszen köztudomású, hogy itt, Kárpátalja városaiban igyekezett húsz esztendő alatt a cseh hatalom a magyarság társadalmi egységét a legjobban megbontani. Sajnos, akadtak olyan magyarul beszélő cseh-szlovák állampolgárok, akik nyíltan szövetkeztek ezzel a magyarellenes imperializmussal. A prágai célok magyarnvelvű kiszolgálói legnagyobbrészt a felvidéki városokban élő zsidóságból kerültek ki. Hiszen zsidók állottak a magyar egység megbontására alapított pártok élén, zsidók voltak azok, akik az első hónapokban már dezertáltak es vagy zsidó nemzetiségűnek vallották magukat, vagy a cseh-szlovákizmus úttörői voltak. Meg nnvis emlegetik egy magyar politikusnak a szellemes mondását. Ezt a politikust egyszer megkérdezték, hogy kik a csehek es kik a szlovákok. A politikus ezt válaszolta: a csehek Benes, Masaryk. Kramarz és még egy ^f sor nevet sorolt fel. A szlovákok: Hlmka, Sídor, luka. No de kik a cseh-szlovákok kérem, — faggatták tovább. Hát ha nagyon akarjak tudni megmondom: Rosenberg, Grunbaum, /™dmann, Klein Roth. A Eriedmannok, Rothok, GrunbauSok és más hasonló *^**fi**% ^ ban nemcsak szellemileg . m^tottak értékes támogatást Benes politikainak, hanem a ieg