Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-45
472 Az országgyűlés képviselőházának 45. ülése 1939 október 27-én, pénteken. nagyobb anyagi áldozatra is mindig készen állottak, valahányszor arról volt szó, hogy a zsidó paradicsomot, ahogy egy cionista lap nevezte Cseh-Szlovákiát, megmentsék. Amikor a csen aüamtRkolmány eresztékei recsegni kezdtek es minden felvidéki magyar érezte, hogy rövidesen elérkezik már a felszabadítás pillanata, amikor a felvidéki magvarság a legelkeseredettebb végső harcot vívta a cseh imperializmussal, akkor az anyagi nehézsés-ekkel küzdő cseh kormánv g-yüj +,ío t rendezett, úg-vnevpzett poohczlnvák államvédelmi alapot létesített és a lakosságot felszólította, hosy sie«<=<m a csehszlovák állam védelmére, a honvéd Q imi célodat szolgáló alapra befizetett adományaival. A magyarság természeteden jóformán egyetlen fillért sem adott a gyűjtőknek. Csodálatos módon egyes magyar városokban mégis sokezer csehkoronát sikerült összegyűjteni. A felvidéki magyarok már ekkor sejtették, hogy kik voltak a nemes adományozók, sejtették, hogy a zsidóság sietett a csehek segítségére, hiszen elejtett nyilatkozatokból, itt-ott vezető zsidók által kiadott körlevelekből látta, hogy a zsidóság mindent megtesz, hogy a cseh állam életét meghosszabbítsa. Sohasem sikerült volna fényt deríteni a zsidók csehszlovák hazafias működésére, ha véletlenül a csehek nem felejtik egypár helyen a csehszlovák államvédelmi alapra adakozók listáját. Beregszászon is ^véletlenül ottmaradt ez a díszes névsor és öt héttel a felszabadulás után nyilvánosságra került. Ehhez a listához nem kell semilyan kommentálás, ez egymagában is élénk fényt vet a felvidéki, főleg pedig a kárpátaljai zsidóság szellemiségére. A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek — a megkeresés szerint — az 1914 :XLI. te. 1. §-ába ütköző és a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő Kálmán Elek sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Milotay István országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt térbeli a, sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, de zaklatás esete foroT fenn, javasolja a t. Kénviselőháznak, hogy Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kérdem, kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozóan a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Milotay István képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 47. számú jelentése Milotay István képviselő úr mentelmi ügyében. Kérem az előadó urat, szíveskedjék a mentelmi bizottság jelentését ismertetni. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9.207/1939. f. ü. szám alatt Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfügegsztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 12.229/11—1938. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Diamant Gyula budapesti lakos főmagánvádló feljelentésére büntető eüárást indított az »Uj Magyarság« című politikai napilap 1938. évi szeptember hó 11. napján kiadott 204. számában »Szeptember íl«. fő- és »'Nem először történik* alcím alatt megjelent cikk tartalma, de különösen annak egyes kitételei miatt. A cikk e^-sz tartalma, de kü^nösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. §2. bekezdése szerint minősülő Diamant Gyula sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a laD felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlaoi közleményért Milotay István országgvűlési kémeseiő felelős szerkesz+őt terhei a saitójogi felelősség a sajtótörvény 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a mep-keresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétsége 4 *, zaklatás esete nem forosr fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessvo f^l. FInÖk: Kérdem, kíván-e valaki a jelentéshez hozzászólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nvilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozóan a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Ipen! Nem!) Kérem azokat a kénviselő u r &kat. akik a mentelmi bizottság javaslatát magúikévá teszik, méltóztassanak fel ál 1 ni. (MeatöHémk.) Többség! A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Milotay István képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 48. számú jelentése Milotay István kénviselő úr mentelmi ügyében. Kérem az előadó urat. szíveskedjék a mentelmi bizottság jelentését ismertetni. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9.208/1939. f. ü % szám alatt Milotav István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 10.333/14—1938. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Hajdú Miklós budapesti lakos, ügyvéd főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított az »Üj Magyarsáe:« című politikai napilap 1938. évi augusztus hó 7. napján kiadott 177. számában megjelent »Bécsben megtalálták az osztrák-zsidó szabadkőműves páholyok magyarországi tagjainak névsorát« feliratú cikk tartalma, de különösen annak egyes kitételei miatt. A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő Hajdú Miklós ügyvéd sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közleménv névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be.
