Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-44
446 Az országgyűlés képviselőházának $4. időre és egyéb körülményekre, nagyon röviden fogok szólni. (Derültség és helyeslés.) Mindjárt elöljáróban kijelentem, hogy ezt a törvényjavaslatot hatalmas lépésnek tekinte az elérendő cél irányában. Mi ez az elérendő cél? Szerintem nem lehet más, mint egyrészt a földvagyonnak kizárólagosan a nemzet egyetemes érdekében történő és célszerű megoszlása, másrészt pedig annak a lehetőségnek biztosítása, hogy a felelősségteljes gazdálkokodás ember- és jellemformáló, kisegziszten-, ciákat teremtő áldásaiban olyanokat is részesítsünk, akik eddig több okból, nem utolsó sorban szegénységük folytán ebből a lehetőségből ki voltak zárva és így nem tudtak eléergé hasznosan bekapcsolódni a nemzeti gazdálkodásba. Ha én most ezt a javaslatot ennek az el-, érendő célnak szemszögéből vizsgálom, akkor azt kell mondanom, hogy ha ezt a célt akarja elérni, akkor, először is a meglévő' latifundiumokat csökkentenie kell. nem azért, amit itt hallottunk, hanem azért, hogy belőlük önálló kisegziszten ciá.kat, kis magyar családokat lehessen nevelni, továbbá az is szükséges, hogy a megmaradó kis- és középbirtokokon a gazdálkodás sokkal belterjesebbé tételével, a létesítendő kisbirtokokon és kisbérleteken az egyéni, családi munkának, mondhatnám a pepecselő mezőgazdasági munkának bekapcsolása által, végül mindenütt, ahol csak lehetséges, a mezőgazdasági iparok fejlesztésével és beállításával szolgálja a nemzeti érdekeket. Ha azt vizsgálom, hogy ez a javaslat ezeknek a követelményeknek megfelel-e, akkor azt kell mondanom: igen, mert én nem tartanék helyesnek és a (nemzet érdekében állónak egy általános mechanikus földosztást j elsősorban,'szociális, társadalompolitikai szempontból, omert mindenkit, akármennyire törődik is a földdel, földhözjuttatni nem lehet. (Ügy van! a középen.) Mi történnék azokkal az igényjogosultakkal, illetőleg azokkal az elemekkel, akik földdel munkálkodnak és nem tudnak hozzájutni'? Ezeknek a kenyér a szájukból kiesnék. Termelési és nemzetellátási szempontból szükség van a nagyobb birtokokra is, mert vannak olyan termeivények, — mint például a búfca — amelyek nagy egységekben, erős szaktudás mellett termellbetők csak olyan módon, hogy ezzel igazán szolgálhassák a nemzet érdekeit. Nemzetellátási szempontból is szükség van tehát nagybirtokra. Ami az eervéni és családi munka intenzív beállítását illeti, tudjuk, hogy ez a kisbirtok a parasztság működési területe lesz, s elősegítŐje lesz a parasztság felemelésének, ha a sajátmaga ellátása célján kívül olyan termeivényeket termeszt, amelyekre éppen ez a kisbirtok az egyedüli vagy leginkább alkalmas. Ezzel közvetve is szolgálja a nemzet érdekét, amennyiben az exportlehetőségeket biztosítja, ismétlem, a sajátmaga ellátására és felemelésére. Harmadik szükségletként említettem a mezőgazdasági ipar intenzív beállítását. A mezőgazdasági ipar fontossága kétségtelen. Talán eddig nem igen domborították ki, de ma Oláh képviselőtársam erősebben kihangsúlyozta ennek a kérdésnek fontosságát, óriási fontosságúnak tartom a nemzet érdeke szempontjából a mezőgazdasági ipar beállítását, és ezért vagyok a mellett, hogy azok a birtokok, amelyek — röviden kifejezve magam — igényülése 1939 október 26-án, csütörtökön, bevétetnek akármilyen földbirtokpolitikai célra, amiennyire csak lehetséges, teljes mértékben fizettessenek meg készpénzben. Ennek a mezőgazdasági iparnak a nemzetellátási és honvédelmi fontosságán kívül — a honvédelmi fontosságába b ele tartozik háborús önellátásunk is — általános nemzetgazdasági szempontból is igen nagy jelentősége van, mert az igen romlandó mezőgazdasági nyerstermel vényeink ipari feldolgozása által azoknak a nyersterményeknek a tárolását, azután olyan időpontban való igénybevehetését teszi lehetővé, amikor az a legkívánatosabb és ami e nélkül nem volna lehetséges. Azonkívül közvetett céllal nemcsak a tárolást, de a nagyobb távolságokra való szállítást és ezzel exportot is lehetővé tesz, amivel viszont közvetve megint nemzetgazdálkodásunkat szolgáljuk. Hogy milyen fontos, már az eddigi, a még elég fejletlen állapotban lévő mezőgazdasági ipar is, azt láthatták azok a képviselőtársaim, akik a nyáron lezajlott mezőgazdasági ipari kongresszuson resztvettek vagy legalább is annak kiállítását megtekintették. Öriási lehetőségeket rejt magában ez a mezőgazdasági ipar. Ha most csak egy-két adatot sorolok fel arra nézve, hogy az eddigi, féligmeddig elhanyagolt mezőgazdaságii iparnak is milyen jelentősége volt, akkor perspektívát nyitok meg arra, hogy milyen lehet a jelentősége majd a jövőben, ha ez a föltbirtoikreformjavaslat, amely itt fekszik előttünk, ezt a célt szolgálni fogja. A gyárszerű mezőgazdasági ipari termelés értéke az egész gyáripari termelésnek több, mint egyharmadát teszi ki és az egész mezőgazdasági termelés értékének majdnem a felét. Ez 1938-ban, tehát a múlt esztendőben, bruttóértékben, tehát összértékben két milliárd pengő körül volt, ós ennek fele, körülbelül egy (milliárd pengő, esett a mezőgazdasági ipar bruttóértéikére. Ebben a számiban az állattenyésztés anyagainak feldolgozási értéke és a háziipar által feldolgozott értékek benne sincsenek. Az általam kifejtett három tekintet megkívánja, hogy egybefogassék s egy előre kidolgozott terv alapján átgondolt irányításnak vettessék alá és hangoltassék egybe az egész mezőgazdasági és a mezőgazdasági ipari termelésünk. Szerény megítélésem szerint ennek a javaslatnak lehetnek hibái, p.zonban a javaslat ezeknek a szempontoknak és ezen szempontokon keresztül szilárd meggyőződésem szerint a nemzet egyetemes érdekeinek igenis megfelel. Ezért a javaslatot örömmel üdvözlöm. A földmívelésügyi miniszter úr, aki bölcs volt a tanácskozásokon, gyors volt az elhatározásban, legyen kemény, kitartó ós meg nem ingó, semmi melléktekintatet figyelembe nem vevő a keresztülvitelben. (Helyeslés és taps jobbfelől és a középen.) Mi ott fogunk mellette állani, mert mi azért jöttünk, hogy új magyar életet segítsünk kimunkálni ezen az ősi földön. Mivel a javaslatban ezt látom, azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául Örömmel és köszönettel elfogadom. (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Megay Károly jegyző: Gróf Esterházy Móric! Gr. Esterházy Móric: T. Ház! Engedelmet kérek, hogy pár pillanatra igénybevegyem a.
