Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-44

Az országgyűlés kéiwiselőházának M. plénum előtt, — tekintettel arra, hogy szerencsés helyzetben vagyok és egy ilyen átmenet gyakorlati következményeit, illetve eredményeit (Halljuk! Halljuk!) ismertetni tudom — pontos adatok alapján röviden előadni és ismertetni a következőket. Nyíregyháza városa mintegy 920 katasztrális holdat kitevő birtoklát feles kisbér létbe, feles haszonbérletbe adta ki, illetve hasznosította. Ezen a birtokon állandóan bérgazdálkodás folyt és ai birtok szerzésétől kezdve — ami a múlt század közepe előtt történt — állandóan egy nagybérlő gazdálkodott rajta 1923-ban a vidékünkön lévő kisemberek, kisgazdák kérelemmel fordultak a város vezetőségéhez, hogy adÜ'ák ki nekik ezt a nagybirtokot héírbe, társas, illetve szövetkezeti alapon való bérleményként. Ez meg is történt. A pró bálkozás azonban szomorúan végződött, mert az egységes vezetés és irányítás, valamint a szakszerű gazdálkodás hiánya miatt a haszonbérlet három év elmúltával megszűnt. Akkor tói kezdve ismét egy, nagybérlő vette ki a földet és ez az állapot egészen 1933-ig tartott, amikor már nagybérlő nem, akadt, illetve olyan szerény bért kínált a föld holdjáért, amennyiért azt bérbeadni, illetve hasznosítani nem lehetett. Ekkor ismét jelentkezett 28 nyíregyházi kisgazda és feles bérleti szerződést kötöttek Nyíregyháza városával. Legyen szabad néhány mondatban ismertetnem ezt a birtokot, hogy az azután elmondandó következtetéseimet minél jobban és könnyebben méltóztassanak megérteni. A birtok területének 97%t-a szántóföld, 3% -a, valamivel több, mint 30 hold csak rétnek és legelőnek alkalmas, dohánytermelés és cukorrépatermelés ezen a birtokon nincs. A várostól elég messzire, 13 kilométerre fekszik, az évi csapadék 450 milliméter. Feles bérlőnek olyan kisgazdák jelentkeztek, akik a mezőgazdasági konjunktúra idejében földvásárlás vagy építkezés folytán vagyonukat részben elvesztették, részben annyira meg vannak terhelve adóssággal, hogy annak kamatait nem tudták fizetni, sem törleszteni nem tudtak. Helyzetüket lényegesen megnehezítette még az a körülmény is, hogy kevés saját földjük mellett sem a kézi erőt, sem a rendelkezésükre álló fogaterőt nem tudták tökéletesen kihasználni. A birtokon 28 kisgazda közül 14 benn lakott, ezek elfoglalták az ottani cselédlakásokat, közös magtárt, közös tengerikast, közös istállót kaptak termeivényeik és jószágaik neszére; a másik 14 családi pedig a! birtokon kívül, ahhoz közel lakik és onnan jár be gazdálkodni. A gazdálkodás központi irányítás mellett történik. A tanya feje a A^áros gazdatisztje, akinek utasításait nemcsak a gazdálkodásra vonatkozólag, hanem a tanya rendjével kapcsolatban mindenben követniök kell a, bérlőknek. A legutóbbi évben a lélekszám, a kézi munkaerő, a fogatlétszám, az igás- és haszonállatok száma a következőképpen alakult a birtokon: 38 katasztrális holdra esik egy lélek, 6 holdra egy kézi munkaerő, 20 holdra egy fogat, 3'6 holdra egy számosállat. A gazdák 120 arató-munkásnak adtak kenyeret, továbbá saját költségükön tartanak egy konvenciós kovácssegédet, egy gulyást, egy kondást és végül egy állatorvost is fogadtak. A birtok területén minden egyes kisgazdának munkaerejéhez képest van kiszabva birtokrésze. Az egész birtokon négyesforgóban történik a vetés, ugyanilyen négyes forgóra van a termelési rendszer is beosztva és mindenütt egy-egy kis ülése 19S9 október 26-án, csütörtökön, 441 keskeny sávval van elválasztva az egyik gazda ioldje a másikétól. így nagybirtok jellegű az egész birtok, mert ezek a határsávok tulajdonképpen csak eszmeileg határozzák meg, htogy kinek meddig terjed a birtoka. A feles bérlők a gazdatiszt utasításai szerint végeznek minden munkát. Ez a kötelezettség kiterjed a talaj megmunkálására, a vetésre, a növényápolásra, a betakarításra. Odáig megy a gondoskodás, hogy közösen tartoznak tiszta és gyommentes Vetőmagot beszerezni, azt a vetésre közösen készítik elő és ellenőrzés mellett pácolják. (Helyeslés a középen.) Az ott termelt takarmányféléket és szalmát nem adhatják el, hanem, azt trágyázásra, a birtok feljavítására kell ifordítaniok. A szarvasmarhaés sertésállomány legeltetésére külön legelő van, amelyért katasztrális holdankint 20 pengő évi haszonbért fizetnek. A közös legelő karbantartása szintén a feles gazdák kötelessége. A kalászos terményeket nem közös szérűn hordják össze, hanem a tarló szélén húzódó dűlőút mentén külön-külön rakodóba rakják. A cséplés, a viták elkerülése végett, minden évben más-más gazdánál kezdődik. A csépelt terményeket, a cséplőgépnél a városi számvevőség kiküldöttje számbaveszi, arról elszámolást készít és azután beszállíttatja a közös magtárba. A közös magtárban valamennyi terményt együtt kezelik. Ennek meg is látszik a hatása, mert a bérlő kisgazdák így sokkal nagyobb áron tudják terményüket eladni, mint a város területén lévő többi kisgazda. A kapásnövényeket a helyszínen felezi meg a városi intéző. A szerződés szerint a felesgazdák tartoznak a betakarított terményeket az öt kilométerre lévő vasútállomásra elszállítani, fuvar napló alapján; így senki sem szállít többet, mint amennyit termelt. A város ezenkívül a gazdálkodást vezető gazdatiszt részére külön fogatot tart, néhány hold lucernát termel, fizeti a mezőőrt, a kocsist, a számvevőségi ellenőrt, fizeti a raktári költségeket, az épületek karbantartását és 'fizeti az egész birtok földadóját és annak járulékait is. A feles-gazdákat mindössze egy pénzbeli teher sújtja, ez pedig a személyenkint kivetett jövedelmi adó és a szerződés illetéke. Ezeket az adatokat bátorkodtam itt ismertetni azért, hogy most rámutassak arra az eredményre, amely a város pontos számításai alapján itt adódott, ez pedig a következő. 1933-ban, amikor a bérlet megalakult, a városnak egy katasztrális holdra 2016 pengő jövedelme esett, ez a következő évben 21-20 pengőre emelkedett, 1935-ben 3728 pengő volt, azután a következő évben 38 pengő, végül 1937-ben és 1938-ban 51 pengőn felül állott a városnak katasztrális holdankinti tiszta jövedelme. A bruttó bérből természetesen levonásba került a gazdatiszt járandósága, földadó s az egyéb szolgáltatások Összege. Ha mármost szembeállítom ezzel azokat a birtokokat, amelyek fix haszonbérért vannak hasznosítva és ahol az egyikért 2'26 kg búzát, a másikért 2'33 kg búzát fizetnek katasztrális holdankint és a bérlő fizeti még a tűzbiztosítást és a földadót is, az eredmény az, hogy ez sokkal kevesebb, mint az a jövedelem, ahol felesibérlő hasznosítja a város földjét. Tettem egy összehasonlítást, ez pedig az, hogy a két fix bérlő bérösszegéiből származott tiszta haszna a városnak 1936-ban 38 pengő volt, szemben a, felesbérlő 38 pengős jövedelmével, 1937-ben pedig 35 pengő, illetőleg 42 pengő volt