Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-44

432 Az országgyűlés képviselőházának 44, ülése 1939 október 26-án, csütörtökön. pedig- elérkeztünk már, azt lehet mondani, a megoldás 12-ik órájához. Súlyos bel- és külpolitikai okok késztetnek bennünket arra, hogy régre radikálisan nyúljunk ehhez a kérdéshez. Természetesen évtizedek mulasztásait nem lehet egyik napról a másikra pótolni. Éppen ezért helyesnek tartom, hogy a javaslat erre a megoldásra egy pár évi időt szán. Ennek meg van az az előnye, hogy a kezdet tapasztalatait később hasznosíthatjuk, esetleges hibákat kiküszöbölhetünk, de közgazdasági szempontból is fontos ez a pár évi átmeneti idő, mert esetleg a túlgyors megoldás közgazdasági, külkereskedelmi mérlegünket hátrányosan befolyásolhatná. Meg vagyok róla győződve, hogy 1,500.000 hold föld felaprózódása esetén búzatermésünk különösen az első esztendőben csökkenni fog. Természetesen ezáltal más cikkekben termelésünk növekszik, de amíg ezeknek a cikkeknek piacot találunk, abba idő fog eltelni. Egy szóval sem állítom azt, hogy a búzatermés csökkenése káros lenne, sőt azt mondom, hogy inkább hasznos, mert hiszen mindnyájunk előtt ismeretes, hosrv búzaexportunkat csak a legnagyobb áldozatok árán tudiuk fenntartani és ezeket az áldozatokat, sajnos, éppen a legszegényebb néposztály: a városi és falusi proletariátus viseli. De pénzügyi szempontból is szükség van erre a pár éves megoldási időre, mert hisz sem a maeránemberek, sem az államháztartás nem tudia hirtelen azt az óriási tőkét előteremteni, amelyre a földbirtokreform pénzügyi lebonyolításához szüksésr lenne. A kishaszonbérleti formában való megoldást teljesen elfogadhatónak és helyesnek tartom, hiszen a törvényjavaslat módot nyuit mindenkinek arra, hogy idővel bérleményét öröktulajdonul is megszerezhesse. De gazdasági vonatkozásban is helyes ez a kisbériét! metrói dás, mégpedig azért, mert nagyon jól tudjuk, hogy ezek a földhöz juttatottak tőkébeu nagyon szegények vagy csaknem teljesen tőkén élküliek s így módjuk lesz nekik azt a csekély tőkéjüket, amely megvan, a termelés megindítására, felszerelés beszerzésére, vagy pótlására fordítani és nem szükséges, hbgy azt a csekély kis pénzüket a föld árába invesztálják be. Nagyon helyesnek tartom a kishaszonbérleti megoldást abból a szempontból is. hogy ellenkező esetben, tekintve azt, hogy a földhözjuttatottak legnagyobbrésze tőkenélküli, áttolódnék ez a megoldás a részesművelés felé. már pedig én a részesművelést nagyon sok tekintetben méer szerencsétlenebb helyzetnek tartom a mai állapotnál. Ma a nagybirtokon a gazdasági munkáscseléd megkapja munkabérét jótermés esetén épp úgy, mint ha gyengébb a termés, de részesművelés esetén nem tudna megélni a reá jutó csekély részből, tőkéié pedig nincs, amely őt ezen a ríossztermésű esztendőn keresztülsegítse. Én a földkérdés megoldását nemzeti szempontból is vizsgálgattam és nagyon szükségesíi ek tartom, hogy az államhatalom állandóan ellenőrizze és irányítsa azt, hogy a föld kinek a kezére kerüljön. A most letűnt liberális rendszernek ... (Szeder Ferenc: Dehogy tűnt még az le! Hol van az még, sajnos! — Oláh György: A szociáldemokrácia is itt van még. Azt is a liberális rendszer szülte. — Kéthly Anna: Mit ért a szociáldemokráciához a képviselő úr? — Zaj.) Elnök: Kérem, méltóztassanak a párbeszédeket abbahagyni. Szabó Károly: ...éppen az volt egyik legnagyobb hibája, hogy nem

1 törődött vele, nem ellenőrizte azt, hogy az eladásra kerülő földbirtok kinek a kezébe került. A föld közönséges árucikké vált, megszerezhette azt a.z, akinek megfelelő tőkéje volt hozzá, megszerezték bankok, részvénytársaságok, idegenek, mindenki megszerezte, csak éppen az a tőkenélküli magyar ember nem szerezhette meg, aki pedig annak a földnek megművelését életcéljának tekintette, azzal a földdel szeretettel foglalkozott és nemcsak azt nézte, mint ezek a kereskedelmi vállalatok, hogy mennyi hasznot lehet abból a földből kihozni. De nemzeti szempontból is fontos a föld felaprózódása, mert a magyar embert, ha van neki egy darabka földje a saját tulajdonában, mágneses erővel vonzza a nemzet testéhez, erősíti benne a hazafias érzést, erősíti benne a honvédelmi kötelezettség érzetét. A régi rendszernek Volt a hibája éppen ennek következtében az, hogy nem törődött azzal, hogy a földbirtok kinek a kezébe kerül, hogy Erdély 'földbirtokállománya rohamosan csúszott ki a magyar faj kezéből, megszerezték azt az idegen nemzetiségek és pedig olyan módon, hogy az nemcsak, hogy nem erősítette hazafias érzésüket, hanem egyenesen csökkentette, mert külföldi tőkével, külföldi támogatással szerezték meg a magyar földet. A földkérdés megoldása azonban kulturális probléma is. Sajnos, az ország egyes vidékeitől eltekintve, Magyarországon ma még sehol sem látni azt az intenzív kisgazda-üzemet, amelyre a nemeset szempontjából szükség van. Éppen ezért nagyon fontos az alsóés középfokú gazdasági oktatásunk megszervezése. A most meglévő alsó- és középfokú gazdasági iskoláink céljaiknak teljesen megfelelnek, szerintem csak számukat kellene a mostaninak többszörösére felemelni. Szükségesnek tartom, a most létesülő nyolcosztályú elemi iskolák VII. és VIII. osztályában leglegaláibb a gazdasági alapismeretek tanítását. Meg- vagyok róla győződve, hogy ha kellően képzett kisgazdaosztály veszi át a mai nagybirtokokat, akkor nem kell attól félni, hogy kevesebbet fognak termelni, sőt meg vagyok róla győződve, hogy többet fognak termelni, mint amennyit nra a nagybirtok termel, ha talán nem is éppen azokból a cikkekből, de mindentesetre olyan cikkekből, amelyeknek külföldi elhelyezése lkjönnyebben fog menni, mint ma a nagyibirtok terményeinek elhelyezésié. A házlhelykérdéssel kapcsolatiban arra kérem csak a miniszter urat, hogy a végrehajtási utasításban a házíhelyárakat méltányosan és véglegesen állapítsa meg. Kerületemben vannak helyek, ahol most a Nagyatádi-féle földbirtoikirieiform után 18 esztendővel sincsenek még véglegesen megállapítva a házhelyárak. Ez a tizennyolcéves huza-vona először is kárt akoiz a volt földtulajdoinosnaík, másodszor borzasztó elkeseredést és rombolást okoz a nép lelkében is. T. Ház! A kislakásépítéssel kapcsolatban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a« kormányzat legalább ott avatkozzék bele a lakásépítésbe, a)hol módja lesz hozzá, ahol a házakat kölcsön igénybevételével fogják felépíteni és gondoskodjék róla, hogy azok ne szellő-