Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-44

432 Az országgyűlés képviselőházának 44, ülése 1939 október 26-án, csütörtökön. pedig- elérkeztünk már, azt lehet mondani, a megoldás 12-ik órájához. Súlyos bel- és kül­politikai okok késztetnek bennünket arra, hogy régre radikálisan nyúljunk ehhez a kér­déshez. Természetesen évtizedek mulasztásait nem lehet egyik napról a másikra pótolni. Éppen ezért helyesnek tartom, hogy a javaslat erre a megoldásra egy pár évi időt szán. Ennek meg van az az előnye, hogy a kezdet tapasztalatait később hasznosíthatjuk, esetleges hibákat kiküszöbölhetünk, de közgazdasági szempontból is fontos ez a pár évi átmeneti idő, mert esetleg a túlgyors megoldás köz­gazdasági, külkereskedelmi mérlegünket hát­rányosan befolyásolhatná. Meg vagyok róla győződve, hogy 1,500.000 hold föld felaprózó­dása esetén búzatermésünk különösen az első esztendőben csökkenni fog. Természetesen ez­által más cikkekben termelésünk növekszik, de amíg ezeknek a cikkeknek piacot találunk, abba idő fog eltelni. Egy szóval sem állítom azt, hogy a búzatermés csökkenése káros lenne, sőt azt mondom, hogy inkább hasznos, mert hiszen mindnyájunk előtt ismeretes, hosrv búzaexportunkat csak a legnagyobb áldozatok árán tudiuk fenntartani és ezeket az áldoza­tokat, sajnos, éppen a legszegényebb néposz­tály: a városi és falusi proletariátus viseli. De pénzügyi szempontból is szükség van erre a pár éves megoldási időre, mert hisz sem a maeránemberek, sem az államháztartás nem tudia hirtelen azt az óriási tőkét előteremteni, amelyre a földbirtokreform pénzügyi lebonyo­lításához szüksésr lenne. A kishaszonbérleti formában való megol­dást teljesen elfogadhatónak és helyesnek tar­tom, hiszen a törvényjavaslat módot nyuit mindenkinek arra, hogy idővel bérleményét öröktulajdonul is megszerezhesse. De gazda­sági vonatkozásban is helyes ez a kisbériét! metrói dás, mégpedig azért, mert nagyon jól tudjuk, hogy ezek a földhöz juttatottak tőké­beu nagyon szegények vagy csaknem teljesen tőkén élküliek s így módjuk lesz nekik azt a csekély tőkéjüket, amely megvan, a termelés megindítására, felszerelés beszerzésére, vagy pótlására fordítani és nem szükséges, hbgy azt a csekély kis pénzüket a föld árába invesz­tálják be. Nagyon helyesnek tartom a kishaszon­bérleti megoldást abból a szempontból is. hogy ellenkező esetben, tekintve azt, hogy a földhöz­juttatottak legnagyobbrésze tőkenélküli, át­tolódnék ez a megoldás a részesművelés felé. már pedig én a részesművelést nagyon sok tekintetben méer szerencsétlenebb helyzetnek tartom a mai állapotnál. Ma a nagybirtokon a gazdasági munkáscseléd megkapja munka­bérét jótermés esetén épp úgy, mint ha gyen­gébb a termés, de részesművelés esetén nem tudna megélni a reá jutó csekély részből, tőkéié pedig nincs, amely őt ezen a ríosszter­mésű esztendőn keresztülsegítse. Én a földkérdés megoldását nemzeti szem­pontból is vizsgálgattam és nagyon szükséges­íi ek tartom, hogy az államhatalom állandóan ellenőrizze és irányítsa azt, hogy a föld kinek a kezére kerüljön. A most letűnt liberális rendszernek ... (Szeder Ferenc: Dehogy tűnt még az le! Hol van az még, sajnos! — Oláh György: A szociáldemokrácia is itt van még. Azt is a liberális rendszer szülte. — Kéthly Anna: Mit ért a szociáldemokráciához a kép­viselő úr? — Zaj.) Elnök: Kérem, méltóztassanak a párbeszé­deket abbahagyni. Szabó Károly: ...éppen az volt egyik leg­nagyobb hibája, hogy nem 1 törődött vele, nem ellenőrizte azt, hogy az eladásra kerülő föld­birtok kinek a kezébe került. A föld közönsé­ges árucikké vált, megszerezhette azt a.z, aki­nek megfelelő tőkéje volt hozzá, megszerezték bankok, részvénytársaságok, idegenek, min­denki megszerezte, csak éppen az a tőkenélküli magyar ember nem szerezhette meg, aki pedig annak a földnek megművelését életcéljának tekintette, azzal a földdel szeretettel foglalko­zott és nemcsak azt nézte, mint ezek a kereske­delmi vállalatok, hogy mennyi hasznot lehet abból a földből kihozni. De nemzeti szempontból is fontos a föld felaprózódása, mert a magyar embert, ha van neki egy darabka földje a saját tulajdonában, mágneses erővel vonzza a nemzet testéhez, erő­síti benne a hazafias érzést, erősíti benne a honvédelmi kötelezettség érzetét. A régi rendszernek Volt a hibája éppen ennek kö­vetkeztében az, hogy nem törődött azzal, hogy a földbirtok kinek a kezébe kerül, hogy Erdély 'földbirtokállománya rohamo­san csúszott ki a magyar faj kezéből, megszerezték azt az idegen nemzetiségek és pedig olyan módon, hogy az nem­csak, hogy nem erősítette hazafias érzésüket, hanem egyenesen csökkentette, mert külföldi tőkével, külföldi támogatással szerezték meg a magyar földet. A földkérdés megoldása azonban kulturá­lis probléma is. Sajnos, az ország egyes vidé­keitől eltekintve, Magyarországon ma még sehol sem látni azt az intenzív kisgazda-üze­met, amelyre a nemeset szempontjából szük­ség van. Éppen ezért nagyon fontos az alsó­és középfokú gazdasági oktatásunk megszer­vezése. A most meglévő alsó- és középfokú gazdasági iskoláink céljaiknak teljesen megfe­lelnek, szerintem csak számukat kellene a mostaninak többszörösére felemelni. Szüksé­gesnek tartom, a most létesülő nyolcosztályú elemi iskolák VII. és VIII. osztályában leg­legaláibb a gazdasági alapismeretek tanítását. Meg- vagyok róla győződve, hogy ha kellően képzett kisgazdaosztály veszi át a mai nagy­birtokokat, akkor nem kell attól félni, hogy kevesebbet fognak termelni, sőt meg vagyok róla győződve, hogy többet fognak termelni, mint amennyit nra a nagybirtok termel, ha talán nem is éppen azokból a cikkekből, de mindentesetre olyan cikkekből, amelyeknek kül­földi elhelyezése lkjönnyebben fog menni, mint ma a nagyibirtok terményeinek elhelyezésié. A házlhelykérdéssel kapcsolatiban arra ké­rem csak a miniszter urat, hogy a végrehaj­tási utasításban a házíhelyárakat méltányosan és véglegesen állapítsa meg. Kerületemben vannak helyek, ahol most a Nagyatádi-féle földbirtoikirieiform után 18 esztendővel sincse­nek még véglegesen megállapítva a házhely­árak. Ez a tizennyolcéves huza-vona először is kárt akoiz a volt földtulajdoinosnaík, másod­szor borzasztó elkeseredést és rombolást okoz a nép lelkében is. T. Ház! A kislakásépítéssel kapcsolatban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a« kormányzat legalább ott avatkozzék bele a lakásépítésbe, a)hol módja lesz hozzá, ahol a házakat kölcsön igénybevételével fogják felépí­teni és gondoskodjék róla, hogy azok ne szellő-

Next

/
Thumbnails
Contents