Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-44

Áz országgyűlés képviselőházának 44. illése 1939 október É6-án, csütörtökön. 433 zetlen, nedves odúk, hanem igenis, emberi szempontból megfelelő lakásoik legyenek. (Helyeslés jobb felől.) Ez bárom szempontból fontos: nemzeti szempontból, faji szempontból és 'honvédelmi szempontból is, (Ügy vem! Ügy van! johbfelől.) mert egészséges nemzedéket nem leket szellőzetlen, nedves odnkban és vermekben felnevelni. Végtelenül elítélem azokat az izgatókat, akik a faluikat járják és rosiszakaratból vagy tudatlansághói ménhetetlen ígérgetéseket visznek véghezi és ezzel a 'nép igényét annyira felcsigázzák, hogy egy komolyan előkészíteti és az adott lehetőségekkel iszámoló földbirtokreform ma már nem elégíti ki falun az* igényeket, sőt lekitosinylik azt, pedig, hogy milyen nagy horderejű a tárgyalás alatt lévő javaslat, aninak illusztrálásaira csak azt {kívánom megemlíteni, hogy míg a Nagyatádi-féle földbirtokreform 1,275.000 holdat vett igényibe, addig az előttünk fekvő törvényjavaslat 1,500.000 holdat állapít meg mint minimumot. (Pándi (PÖlcz) Antal: Hány év alatt?) T. Ház! Sajnos, nincs annyi földterületünik, hogy abból mindenkinek a földiigényét kielégíthessük és ezért gondoskodnunk kell azoknak a rétegeknek emiberi megélhetéséről is, amelyeknek nem tudunk földet juttatni, mert ezt így kíöveteli a szociális érdek. Ezért (Szükségesnek tartom, hogy a törvény végrehajtásával egyidejűleg állapítsák meg országos átlagban a mezőgazdasági munkaibér minimumát és'azt a legszigorúbban ellenőrizzék is. Nagyon jól tudom, hogy nagyon sok helyen erre semmi szükség nincsen, a nélkül is megadják az emberi megélhetést, de igenis vannak kivételek, szórványosan előforduló esetek ós a falujáró lázítók éppen ezeket a ritkán előforduló eseteket ragadják ki, ezeket általánosítják és úgy állítják be a dolgokat, mintha a nagybirtokon mindenütt ilyen állapotok lennének. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Az emberi természetnek egy tulajdonságát kell megint megemlítenem. Az emberi természet mindig hajlamos az elégedetlenségre. Éppen ezért a földibirtok kérdésének ennél az ideiglenes megoldásánál arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy úgy oldjuk meg a kérdést ,hogy legalább azok legyenek megelégedve, akiknek a földet juttatjuk, azok pedig, akiknek nem nyújtunk földet, legyenek megelégedettek azáltal, hogy részükre becsületes, emberi megélhetést (biztosítunk. Bn ezt a törvényjavaslatot alkalmasnak tartom arra, hogy a földbirtok felaprózódását elősegítsük, alkalmasnak tartom arra, hogy a földnélküli néptömegek egy nagyrészét földhöz juttassuk, részükre emberi megélhetést biztosítsunk, és mivel a kormány eddigi törvényalkotásaiból is a szociális érzést látom kicsendülni és mivel a kormány iránt bizalommal viseltetem, a törvényjavaslatot elfogadom. (Éljenzés jobb felől.) Elnök: Szólásra következik? Mocsáry Ödön jegyző: Váczy József! Elnök: A képviselő úr nincs itt, feliratkozása töröltetik. Ki a következő szónok? * Mocsáry Ödön jegyző: B. Szabó István! Elnök: A képviselő úr nincs itt, feliratkozása töröltetik. Ki a következő szónok? Mocsáry Ödön jegyző: Bajcsy-Zsilinszky Endre! Elnök: Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő urat illeti a szó. Bajcsy-Zsilinszky Endre: T. Ház! Az előttem felszólalt képviselőtársam azt igyekezett kimutatni, hogy milyen nagyszabású ez a törvényjavaslat, én pedig azt igyekszem majd kimutatni, milyen kisszerű. És ha nem is megyek el a honfoglalásig, mint ahogy egyik-másik t. képviselőtársam elment a vita során, de el kívánok menni legalább is a három év előttről keltezett második honfoglalásig. Emlékezhetünk azokra az időkre, talán egypár esztendővel visszamenőleg, az 1934, 1935 és 1936-os időkre, amikor az akkori kormány meghirdette itt az új honfoglalást. Voltunk jónéhányan,ebben az országban, akik kételkedtünk ebben és akkor bennünket sötéten látóknak és kuvikoknak neveztek el. Azt a hizonyos második honfoglalást a Gömbös-kormány két törvényre alapozta, a hitbizományi törvényre ós az úgynevezett telepítési törvényre, mely utóbbiról ma senki sem tudná megállapítani, miért nevezik telepítésinek, hiszen nyomában semmi telepítés nem történt. Ez a két új honfoglalási törvény ma halott. A hitbizományi törvény felett meghúzta a halálharangot ez az új javaslat, az úgynevezett telepítési törvény pedig harakirit követett el Önmagán. Ugyanis legfontosabb szakaszai tekintetében, a törvény életbeléptetésétől számítva három esztendő alatt kellett volna a földmívelésügyi miniszter úrnak telekkönyvileg pontosan kijelölnie azokat a területeket, amelyekből majd az igénylés történik. És mi történt ebben a tekintetben két és egynegyed év alatt? Nem kérdéses, hogy a régi telepítési törvény alapján ezután sem fog történni semmi. Ami pedig a hitbizományi törvényt illeti, a kormány nem vallja be, hogy a hitbizományi törvény alapjaiban véve, legfőbb rendelkezéseiben hatályon kívül van helyezve. Ezt én jogászi szempontból helytelenítem, mert egy olyan speciális jogot megállapító törvényt, amilyen a hitbizományi törvény volt, natályon kívül kellett volna helyezni, mert a generális jog a speciális jogot általában nem rontja le. Igaz, elismerem, a törvényjavaslat alapjábanvéve nem tesz különbséget hitbizományi és egyéíb birtokok között, minthogy azonban a törvényjavaslat úgy van megkonstruálva, hogy nincsen benne imperatív rendelkezés, hanem rá van bízva a miniszter úrra, hogy ő állapítsa meg, hogy mennyi földet vesz igénybe, el lehet képzelni a jövőben olyan minisztert is, aki azt mondja: minthogy én nem vagyok kötelezve arra, hogy ezeket a hitbizományi földeket igény bevegyem és minthogy errevonatkozólag — ha ez jogászilag nem is helyes érvelés — a hitbizományi törvény határozottan és imperatíve megmondja, hogy mely földekhez nem lehet hozzányúlni ma és még hosszú ideig, 20—30 évig, akkor is csak bizonyos töredékéhez, mondom, el lehet képzelni azt, hogy ez esetleg arra fog hangolni egy következő miniszter urat, hogy ezeket a birtokokat ne vegye igényibe. Nem tudom tehát, miért derogál a törvényhozásnak világosan beszélni és világosan hatályon kívül helyezni ezt a fő intézkedéseiben: ténylegesen hatályon kívül helyezett törvényt? De nem ez az egyetlen jogászi hiba, konstrukciós hiba ebben a törvényjavaslatban, tele van ilyen hibákkal és mondhatom, hogy Deák Ferenc és Szilágyi Dezső forogna a sírjában, ha