Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-44

i l 2i Az országgyűlés képviselőházának 44. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) Ha ugyanis azt a földet egyenesen tulajdonba kellene átven­niök, akkor csak az juthatná földhöz, akinek megtakarított pénze van és az első részletet be tudja fizetni, de még ezeknek is szükségük van arra a pénzre a birtok berendezéséhez. Az igénylőkre nézve tehát az az előnyös, ha bérbe kapja a földet és így a kapott föld használata folytán esetleg megtakarított pénzzel később azután — hogy úgy mondjam — magából a föld­ből fizethetik a megállapított megváltási rész­leteket. Sok képviselőtársam azt mondja erre, hogy a földhözjuttatott nem tud berendez­kedni. A falu népe egészen nyugodt és bízik a kormányban, hogy ha egyszer megkapta a föl­det haszonbérbe, azt meg is fogja tartani és az tulajdonává válik éppen ezért azonnal be fog rendezkedni úgy, mintha a sajátja volna. (Egy hang jobbfelöl: Ügy van!) Nagy Ferenc igen t. képviselőtársam azt mondotta beszédében, hogy a földet tulajdonul kell adni és pár évig nem is kell háborgatni az új tulajdonosokat részletfizetéssel sem. Az összes elgondolások közül ez volna a legrosz­szabb megoldás. Erre nézve már megvannak a tapasztalataink a múltból, legalább is a mi vidékünkön. 1920-ban ugyanis kiosztották a földet azzal, hogy az árát majd később fogják megállapítani. Természetes, hogy az igénylők vártak, nem fizettek be semmit. Amikor az­után a föld árát megállapították, akkor azon a címen, hogy magasan állapították meg, xíjra nem fizettek. Később, évek múlva újra ren­dezték, alacsonyabbra vették a földárakat, de az új tulajdonosok a mai napig _ sem fizettek, sőt legnagyobb részük a földadóját sem fizeti. Az igénylőkre nézve tehát hátrányos, ha rész­letfizetési halasztást adunk nekik, mert hiszen ha valaki az első részletet, az egyévi részle­tet nem tudja kifizetni, annyival inkább nem tudja később fizetni, amikor a részletek fel­gyülemlenek. Nálunk ez a helyzet állott elŐ. A régi, elmaradt részletek olyan magasra fel­gyülemlettek, hogy most természetesen képte­lenek kifizetni a régi tulajdonosnak, úgyhogy ezen a helyzeten már csak valamilyen kor­mánybeavatkozással lehet segíteni. A részlet­fizetés helyett azt ajánlanám, hogy mind a haszonbér összege, mind majd annak idején a megváltási összeg a lehető legmérsékeltebben, a legalacsonyabban állapíttassék meg, úgy­hogy a földtulajdonosok meg tudják rendesen fizetni és azonkívül természetesen a megélhe­tésük is biztosítva legyen. T. Képviselőház! A földbirtokreform ren­dezésével kapcsolatban szükségesnek tartom az idegenbe szakadt véreink visszatelepítéséről való gondoskodást is. Fontos dolognak, tartom tehát, hogy a meghozandó törvény keretén be­lül mód adassék arra, hogy idegenbe szakadt véreink, a hazatérő magyarok készpénzért is vásárolhassanak földet, annyival is inkább, mert tudjuk, hogy az Amerikából hazatért magyarok eddig is igyekeztek idehaza földet vásárolni. Erre tehát módot kell adni most is a jelen törvényjavaslat keretén belül. A fölreform végrehajtásával kapcsolatban pótolni kell a mezőgazdasági szakoktatás terén történt mulasztásokat is, mert itt súlyos mu­lasztások vannak. Hogy példát hozzak fel, az egész tiszajobbparti mezőgazdasági kamara te­rületén, ahol csaknem kizárólag foldmíveléssel foglalkozik a lakosság, egyetlenegy földmíves­iskola nincs. Már pedig be kell látnunk, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett, ame­ülése 1939 október 26-án, csütörtökön. lyekhez az állandó abnormis időjárás is hozzá­járul, gazdasági szaktudás nélkül eredménye­sen gazdálkodni teljesen lehetetlen. Valamikor, a sokat emlegetett régi jó világban, amikor még nem sokat számított, hogy a föld mennyit terem, nem, törődtek a föld mennyiségi terme­lésével, most azonban az idő megváltozott, most a gazdának olyan sok súlyos, mindig szaporodó kiadása van, hogy ezeknek a kötele­zettségeinek csak akkor tud eleget tenni, ha a föld állandóan bőven terem. Szükségesnek tar­tom tóhát megfelelő helyeken földmívesiskolák felállítását, de addig is, amíg ez keresztül­vihető lesz,^ szükséges, hogy sürgősen, már a tél folyamán minél több helyen, ahol csak le­het, mezőgazdasági téli tanfolyamok tartassa­nak, mert gazdasági szaktudásra nemcsak az új tulajdonosoknak, hanem a régi gazdáknak is igen nagy szükségük van. T. Képviselőház A föld mellé gazdasági szak­tudást is kelladnunk, mert csak akkor remélhet­jük annak a mindnyájunk által várva-várt szebb és boldogabb időnek eljövetelét, amelyben boldog, gabb időnek eljövetelét, amelyben boldog, megelégedett, sok és egészséges gyermek kaca­jától hangos magyar családokat fogunk látni. Mivel meg vagyok győződve arról, hogy a tár­gyalás alatt lévő törvényjavaslat törvényerőre emelése esetén e felé a szebb és boldogabb jövő felé viszi édes magyar hazánkat és mert mind a kormány, mind a földművelésügyi mi­niszter úr iránt nagy szeretettel és bizalom­mal vagyok, a javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául örömmel fogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Mocsáry Ödön jegyző: Eitner Ákos! Elnök: A képviselő úr nincs jelen; jelent­kezése töröltetik. Ki a következő? Mocsáry Ödön jegyző: Kövér János! Elnök: Kövér János képviselő urat illeti a saó, Kövér János: T. Ház! Most, amikor a föid­b irtokpolitikai javaslatot tárgyaljuk, amely törvényként kerül majd be a magyar törvény­tárba és amely a legégetőbb, a legfontosabb problémákat van hivatva megoldani, akkor ennek tárgyalásánál feltétlenül az elfogulatlan­ságnak, az igazságérzetnek kell dominálnia, hogy a magyar nemzet egyetemes érdeke csor­bát ne szenvedjen, s hogy azt vigye diadalra ez a törvényjavaslat. Éppen ezért nem szabad pártpolitikai szempontból bírálni ezt a javas­latot, hanem itt kizárólag a nemzet egyetemes erdekét kell szemelőtt tartani. Az egyéni érde­keknek sem szabad érvényesülniök, mert ha az egyem érdekek érvényesülnek ennek a javas­latnak tárgyalásánál, akkor a javaslat le fog térni arról az ösvényről, amelyen mozognia kellene. A független kisgazdapárt álláspontját klasszikusan fejezte ki Eckhardt Tibor, a párt vezérszónoka. Nem is azért kértem szót, hogy az ő álláspontját erősítsem vagy gyengítsein, hanem kizárólag azért, mert én magam, aki 25 éve gazdálkodom és ismerem a népet, — nem a zöldasztal mellől, hanem az életből, alkal­mam lévén ez alatt az idő alatt, egészen kis gyermekkorom óta a néppel és a nép ügyeivel foglalkozni — talán tárgyilagosabban fogom elmondani azokat az észrevételeimet, amelye­ket a javaslat tárgyalásával kapcsolatban szükségesnek tartok elmondani.

Next

/
Thumbnails
Contents