Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-44
Az országgyűlés képviselőházának 44. Jliúnek á törvényjavaslatnak tárgyalását Jiem lett volna és nem volna szabad újra a falu népének izgatására felhasználni, amint azt a mezőgazdasági munkavállalók özvegyeinek járó nyugdíj vitájánál is tették. Mi, akik falun lakunk, bizonyítani tudjuk azt, hogy a2 az öreg ember, aki egész életében semmit sem fizetett be, tehát semmit sem várt és remélt s aki mégis váratlanul ehhez az 5 pengős havi járulékhoz jutott; azt milyen boldog örömmel fogadta. (Ügy van! jobbfelől.) Korántsem azt számítgatja, hogy abból egy napra hány fillér esik neki, hanem azonnal tisztában volt vele, hogy ezzel a látszólag kis ÖsszeggeL — de neki, a szegény embernek nagyot jelentós összeggel — a mindennapi kenyere biztosítva van s habár most abból ruhára nem is igen telik, mégis örült neki, mert addig sem kenyere, sem ruhája, semmije sem volt. Az eltartó gyermekek is egészen más szemmel nézik azóta az öregszüléket, akik azelőtt semmit sem kaptak. Ez a való tényállás a falun az 5 pengős járadék kiutalása körül. A falu boldogsága különben sem attól függ, hogy ki mint bővelkedik a földi jókban, hanem, mindig attól, hogyan van sorsával megelégedve. Ismerek 'egyszerű földimíves embereket, akiknek a mindennapi kenyerük szorgos munkájuk után megvan, ruhára azonban szűkösen telik és mégis boldog és megelégedett életet élnek. Ezzel szemben ismerek olyan földesurat, akinek átszólag mindene megvan, mégis elégedetlen és örökké panaszkodik. Különben ki kell jelentenem, hogy valóságban a falu népe békés, nyugodt és megelégedett életet éb tehát vétkezik mindenki, aki a falunak ezt a békés nyugalmát a nép izgatásával megzavarni és megbontani törekszik. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon.) T. Képviselőház! Mióta Isten akaratából a magyar törvényhozás tagja vagyok, a túloldalról sokat hallottam azt a kijelentést, hogy rendszerváltozás kell, rendszerváltozást akarunk. Az én szerény véleményem szerint ez a szükséges rendszerváltozás már megtörtént akkor, amikor boldog emlékű néhai Gömbös Gyula vette kezébe a vezéri zászlót s megalakította kormányát, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) felborította a régi liberális korszakot, és megkezdte a falu szociális jólétét előmozdító törvényeknek az alkotását, amelyeket azóta az utánuk következő kormányok az ő nyomdokain haladva, a miai napig tovább folytattak, természetesen mindenkor figyeleimbe véve az ország teherbíró képességét. Hogy ez a rendszerváltozás megtörtént, azt velem együtt — hála Istennek — a falu nagy többsége is elhiszi, tudja és érzi, mert olyan kézzelfogható eredmények vannak* amelyeket már rosszakarattal sem lehet letagadni. Nagyon sajnálom, hogy a . tiiloldalon ülő t. képviselőtársaim ezt a rendszerváltozást nem vették észre s arról nem vettek tudomást. Ügy jártaik ők, mint annak idején a zsidók, akik évezredek óta várták a Messiás eljövetelét, és amikor Krisztus Urunk megjelent a földön, egyszerűen nem fogadták el, nem vettek róla tudomást s most várhatnak, ki tudja, hány ezer évig. (Tetszés és taps a jobboldalon.) T. Képviselőház! Bocsánatot kérek, hogy a tárgytól talán kissé eltértem, azonban mint falusi ember, a falu ügyét mindenkor szívemen viselem s az elmondottakkal a falu nyugalmát ós jólétét kívántam szolgálni. ülése 1939 október 26-án, csütörtökön. 423 Most visszatérek a tárgyalás alatt lévő iöldbirtokjavaslathoz. Egyik ellenzéki képviselőtársam beszédében azt mondotta, hogy ez a javaslat 50 évvel ezelőtt kezdetnek esetleg jó lett volna, de most már nem jó. Lehetséges, hogy ha a régi kormányok ehhez a kényes kérdéshez hozzá mertek volna nyúlni és ezt a törvényjavaslatot nem 50, hanem legalább 60 évvel ezelőtt megalkották volna, talán meg lehetett volna akadályozni azt, hogy a magyar nép fiainak ezrei vegyék kezükbe a vándorbotot, hagyják itt az édes szülőföldet ós keressenek maguknak más hazát. Talán meg lehetett volna akadályozni akkor ezzel a magyar falvak elnéptelenedését, sőt talán meg lehetett volna állítani az egyke romboló hatását is. Ez azonban mind nem jelenti azt, hogy most már ez a javaslat ne lenne jó, mert hiszen — amint Somogyi Ferenc igen t. képviselőtársam is mondotta — még mindig jobb később, mint soha. Most az a fontos dologi, hogy megtörténik az első lépés, megvan a keret, amely keretet a szükséghez képest bármikor bővíteni lehet, hiszen mi földi halandók úgysem alkothatunk örökéletű törvényeket. Mondom, most tehát az a fontos dolog, hogy ezt a javaslatot mielőbb törvényerőre emeljük és ezt a törvényt majd sürgősen végre kell hajtani az egész ország területén. Legszükségesebbnek tartom azonban nemzetvédelmi szempontból elsősorban is a határmenti telepítések keresztülvitelét és ennél a kérdésnél mindenesetre megfontolás tárgyává kívánom tenni Meskó Zoltán képviselőtársamnak e tárgyban beadott határozati javaslatát. Szükségesnek tartom továbbá a házhelyek sürgős kiosztását. A házak felépítését minden körülmények között állami kedvezményes kölcsönnel kell előmozdítani, hogy azok a házak mielőbb felépüljenek, hogy mielőbb eljöjjön az az idő, amikor minden becsületesen dolgozó magyarnak saját háza, családi otthona és kertecskéje van. Az 1920. évi földrendezésnek két nagy hibája van. Az egyik az, hogy az igénylők csak egy-két hold földet kaptak és ahhoz a kevés földhöz nem volt érdemes igavonó állatot beállítaniuk, így tehát azt a kévéig földet, amit kaptak, nem tudják sem megfelelő erőben tartani, sem rendesen munkálni. Az 1920. évi földreformnak másik nagy hibája az, hogy azt a kevés földet is a falutól óriási nagy távolságra osztották ki és így annak megmunkálása sok idő pazarlásával jár, a termények hazaszállítása pedig tetemes fuvarköltséget okoz a tulajdonosoknak. Most figyelembe kell vennünk a múlt földrendezésnek ezeket a hibáit Szükségesnek tartom, hogy a kiosztásra kerülő földek a lehetőség szerint mindenütt a község közelében legyenek és minden igénylő annyi földet kapjon, amennyit meg tud munkálni és amennyin családjával együtt tisztességesen megélhet. Annyi földet kell kapnia, hogy ahhoz érdemes legyen igavonó állatot is beállítani. T. Képviselőház! Több képviselőtársam kifogásolja azt, hogy a javaslat szerint a földeket először csak haszonbérbe adják. Én ebben a tárgyban többízben folytattam megbeszéléseket odahaza az érdekeltekkei és ezeknek a megbeszéléseknek eredményeképpen közlöm a t. Házzal, hogy az igénylőknek az az előnyösebb, ha először haszonbérbe kapják a földet. 64*