Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-43

Az országgyűlés képviselőházának 4 tanították a Nyugatot a jó magyar ázsiai harcmodorra, másrészt megismerkedtek a magyarok az akkori nyugati társadalommal, amelynek alapja a földbirtok volt. Akkoriban volt általános Európában a hűséges szolgálatoknak földdel való jutalmazása, ezt nevezte a történelem hűbériségnek. így lett azután a hűbériség a középkori honvédelem alapja, ettől kezdve a földbirtok tehát döntő szerepet fog játszani. Szent István i& ezt akarta, amikor Magyarországon a nagybirtokot megalapította, ő tehát honvédelmi alapot akart biztosítani a maga hatalmának és amikor ezt megalapította, ezzel — különösen néhány század múlva — a nagybirtok jelentős tényezőjévé lett á magyar politikai életnek. III. Béla haláláig, tehát körülbelül 200 esztendeig a magán nagybirtok az egyházak, az idegen lovagok és egynéhány magyar főúr kezében volt, de érvényesülésüket mind a király, mind a szabad magyarok kárhoztatták. Tudniillik e jelentős politikai erő akkor a szabad magyaroknak e fegyveres alakulata és a királyi várbirtokokon lévő gazdasági és katonai szerv voltak. II. Endre korában azután megkezdődött a királyi hatalom hanyatlása. Tudniillik megkezdődtek a birtokadományozások, kicsúszik a király lába alól a talaj, megszületik a nemesi vármegye és ezzel megsokasodnak a magánbirtokok. Már nincs, aki korlátozza a király hatalmát, sokszor a királyi hatalom is meghódol nekik és a szabad magyarság pedig a nagybirtok uszályhordozójává lesz. A kiskirályok korát, ahogy a történelemből ismerjük, az Anjouk iparkodtak megfékezni. Ezek az Anjou-királyok igen bölcs és határozott uralkodásukkal egy egyenletesen megosztott nagy magánbirtok-állapotot teremtettek és ennek a nagybirtoknak megparancsolták, hogy szervezzék meg területükön a honvédelmet. így született meg a banderiális hadrendszer. íme, ebben a korszakban máris érvényesalt a nagybirtok szerepe a honvédelem terén. Zsigmond és Hunyadi János idejében azután elérkezett a magyar élet a ^szörnyetegebirtokok tulajdonosai basáskodásának idejéhez. Évtizedeken át nyög a nemzet ez alatt a basáskodás alatt. Hogy mást ne mondjak, a királynak és a királynénak még az Anjou-k idejében 3500 helysége volt és ez lecsappant 1100 helységre. A 30 leggazdagabb főúr birtokában volt az Anjou-k korában 3080 helység, Zsigmond után pedig már 6500 helység volt a birtokukban. Hiszen Zsigmond uralkodását úgy is ismerik, mint a királyi javak elpocsékolásának korát. Mátyás király azután véget vetett ezeknek a »szörnyeteg«-birtokoknak azzal, hogy ő maga is létesített ugyan nagybirtokokat, ele egyrészt a tulajdonosokat magának kötelezte le, másrészt pedig megteremtette Európában az első állandó hadsereget, hatalmának támaszát és ezzel a hadsereggel mindig az orrukra koppintott azoknak a főuraknak, akik elégedetlenkedtek, (Mozgás a baloldalon.) ezzel tehát a főurak, a nagybirtokosok hatalmát ideigóráig megfékezte. De mi történt utána? Dobzse László és II. Lajos korában a főurak a király üstökét a markukba fogták és ismét nekilendült a nagybirtok, de nem tudta politikai érvényesülését állandósítani. 1526-ig azt látjuk, hogy a nagybirtok érvényesülése mindig a pillanatnyi helyzetek kihasználásából adódott. I ütése Í939 október É^én, kedden, 387 1526-ban megváltozik a helyzet, fordul a magyar történelem, háborús századok zúdulnak a nyakunkba, itt van a török, és három dologra van szükségünk: védelem, védelem és ismét védelem kell. Es most kalapot kell emelnem a nagybirtok előtt, mert a védelmet akkor csak a nagybirtok eszközölhette. Ezekben a századokban a történelmi erőt és az erkölcsi alapot a védelem biztosította. Elnök: Képviselő úr, a légi riadó megszólalt és ez a rendelkezések értelmében kötelességünkké teszi az óvóhelyekre való lemenetelt. Ezért az ülést felfüggesztem, és kérem t. képviselőtársaimat és a karzatok hallgatóközönségét, szíveskedjenek az óvóhelyekre lemenni. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Palló Imre képviselő urat kérem, folytassa beszédét. Palló Imre: T. Ház! Az 1526-os esztendő nagy fordulópont a nagybirtok és a nemzet életében. Háborús századok zúdultak reánk és ezekben a háborús századokban védelemre vwlt szükségünk. Ezt a védelmet csak a nagybirtok biztosíthatta akkor, ez adta meg tehát a nagybirtok erkölcsi igazolását. A királyok is iparkodtak a nagybirtokot fejleszteni és ápolták a nagybirtokot. Az a király volt hatalmas, aki mögött a nagybirtokosok nagyobb tömege sorakozott. (Meskó Zoltán: Igaz!) A városok kivették magukat a védelemből és csak a nagybirtok gondoskodott arról. A nagybirtoknak ez a különleges szerepe természetesen szarvat adott a tulajdonosaiknak és bizony basáskodtak a köznemesség és a jobbágyság felett. Nem akarom felsorakoztatni az országgyűlések akkori panaszait, de meg kell állapítanom, hogy a köznemesség akármenynyire követelte a nagybirtokosok megbüntetését, akármennyire meg volt az a bizonyos országgyűlési papirostörvény, hogy az ilyenek halálbüntetéssel sujtandők, egyik varjú nem vájja ki a másuk szemét, a nagybirtokosok nem bántották egymást. A köznemességnek tehát más módon kellett gondoskodnia a maga védelméről és ekkor bérbeadta a kardját a nagybirtokosoknak. Elszegődött nemesi szolgának, serv'itornak és mindig odament, ahol többet kapott. így azután kialakult á nagybirtokosok mellett egy hatalmas honvédelmi szerv és ez biztosította a török időkben az ország védelmét. Akkoriban tehát a nagybirtok r történelmi szükség volt, de gondoskodtak is róla a királyok. Például I. Ferdinánd, akinek ideje alatt a legtöbb főúri családot alapították, csak úgy tudott bizonyos nemzeti szempontból döntő intézkedéseket foganatosítani, ha megegyezett a főurakkal. Ismertetek egy ilyen érdekes egyezményt, belőle lássuk azt, hogy a nagybirtoknak milyen fontos szerepe volt akkoriban. Ferdinánd megbízásából Sz&laházi ós Thurzó Elek a két Erdődy testvérrel és Nádas'dy Tamással a következő egyezményt köti: Erdody Simon püspök Ferdinándhoz csatlakozik, ezért horvát bán lesz és megkapja a területén lévő Zapolyai-birtokokat és a többi rebellis birtokát. Unokaöccse, ha alkalom lesz rá, püspök lesz Magyarországon, hogy azután Zágrábban örökölje Erdődy Simon után a püspöki széket. Erdődy Péter pedig, a másik