Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-43

Az országgyűlés képviselőházának 43. ülése 1939 október 24-én, kedden. 385 jéig egyéb mezőgazdaságilag igénybe vehető földterületeiket bizonyos tekintetben mente­sítsük. > Véleményem szerint nemcsak a földbirtok­politika kérdése, hanem a házhely juttatás kér­dése is igazán elsőrangú nagy feladat a ma­gyar falu fejlesztése, a magyar falu jövője szempontjából és abból a szempontból, hogy az a magyar falu, külsőleg is magyar és magya­ros legyen. E tekintetben a magyaros vonat­kozások kifejlesztése a stílusban is jusson ki­fejezésre, (Helyeslés jobb felől.) hogy amikor vidéken járunk, akár mi, akár más, akár egy idegen is, valóban az légyen az érzésünk, hogy itt magyar faluban járunk. E tekintetben a múlt tapasztalataiból in­dulok ki. A múlt tapasztalatai alapján meg­állapíthatom, hogy a már végrehajtott tör­vény a házhelyjuttatásóknál és az építéseknél nem helyezett elég nagy súlyt az egészségügyi követelményekre, a falurendezés és a szépítés követélményeire. A legtöbb ihelyen a poros or­szágutak mentén kétoldalt újonnan épített olyan házak sorát látjuk, amelyek tulajdon­képpen porfészkek. Én e helyett egy igazán egészséges, egységes stílus szerint rendezett több utcás falufejlesztést óhajtanék éppen a magyar falu szempontjából és a közegészség­ügy szempontjából is és miután meg vagyok arról győződve, hogy a földművelésügyi kor­mányzat erre is gondot fog fordítani s abban a meggyőződésben, hogy azt a sok nagy ma­gyar kérdést, amit a liberális kor közönye nem tudott, vagy nem akart megoldani, a szociálisan gondolkozó új Magyarország ag­rár tényezői meg fognak valósítani bizalom­mal úgy a kormány, mint a miniszter úr iránt, a törvényjavaslatot elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Mocsáry Ödön jegyző: Palló Imre! Elnök: Palló Imre képviselő urat illeti a szó. Palló Imre: T. Ház! Minden döntő fontos­ságú kérdésben, minden döntő fontosságú tör­vényjavaslat tárgyalásakor két szempont ve­zet, azt hiszem, valamennyiünket: az egyik a nemzet egyetemességének érdeke, a másik pe­dig a nemzet jövendőjének szempontja. Ez a két szempont kizár minden pártpolitikát. Az előttünk fekvő törvényjavaslat tárgyalásakor is azt szeretném bírálni minden pártpolitikán, pártsérelmen és pártérdeken felül, vájjon ez a törvényjavaslat szolgálja-e az egész magyar társadalom érdekét, tehát az egyetemesség ér­dekét, szolgálja-e az újabb ezer esztendőt és szolgálja-e a magyar feltámadást! T. Ház! Meg kell állapítanom, hogy az egyetemesség érdekét nem szolgálja a javas­# lat, mert nem gondoskodik a nincstelen föld­éhesekről, nem gondoskodik a parasztokból lett iparosokról, akik vissza szeretnének menni az ősi magyar földhöz, nem gondoskodik azokról, akiknek nincs pénzük ós mégis földet szeret­nének venni. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Nem szolgálja azután ez a törvényjavaslat az újabb ezer esztendőt sem, mert ennek az a követelménye, hogy köröskörül á határon ott leeyen a Baky László testvérem által javasolt v Horthy-vonal, az a 30 kilométeres kisbirtoksáv, amely minden körülmények között, minden el­lenséggel szemben megvédi az országot. De nem szolgálja ez, a törvényjavaslat a magyar feltámadást sem, mert a feltámadás azoké a ( népeké, akik hinni tudnak és a magyar töme­geik már nem tudnak hinni, mert nagyon sok­szor becsapták őket. T. Ház! 19 évvel ezelőtt ugyanez a gróf Teleki Pál volt a miniszterelnök, aki kormány­programmja (harmadik pontjául a földreform megoldását nevezte meg. (Mozgás a középen.) Akkor azt mondotta egy pártértekezleten, hogy: a kérdés gyors elintézésére törekszem, késlekedés nem lesz, sőt a probléma megol­dása érdekében le kell mondanunk a nyári szünetről. (Homonnay Tivadar: Tévedés csú­szik bele, mert azóta nem ő állandóan a mi­niszterelnök!) A szegény képviselők lemondtak a nyári szünetről, de azóta elmúlt 19 esztendő és gróf Teleki Pál miniszterelnök úrnak nem volt módja megvalósítani a földreformot. (Egy hang a balközépen: Ő volt a miniszter­elnök ennyi ideig?) Dehogy volt, csak azt mondom, hogy akkor nem valósította meg és eljött most 19 év után talán azért, hogy meg­valósítsa azt, amit ígért, (Homonnay Tivadar: Most helyben vagyunk!) de nem tud hinni a nép, mert 19 évvel ezelőtt is ezt ígérte és ma esetleg ugyanazt ígéri; (Egy hang a középen: Meg is csinálja!) nem tud hinni a nép ebben a törvényjavaslatban azért, mert továbbra is megmaradnak a hitbizományok, továbbra is lehetőség lesz arra, hogy 160.000 holdas birtok maradjon Magyarországon, továbbra is lehető­ség marad arra, hogy külföldi színésznők, kül­földi hercegek, külföldi grófok és külföldi lo­vagok magyar földbirtokosok lehessenek. (Egy hang balfelől: Meg kell szüntetni!) T. Ház! Mi nem várhatunk másoktól sem­mit, mi magunkra vagyunk utalva és énpen ezért minden pártpolitika félretételével kérem a t. Házat és belekiáltom a magyar törvény­hozás csarnokába, hogy mentsük meg a Du­nántúlt, mentsük meg a Bácskát, mentsük meg Békést és mentsük meg a nemzetet az elsor­vadástól. (Baky László: Nagyon helyes!') mert nekünk kötelességünk megmenteni a nemzetet az elsorvadástól, kötelességünk olyan lehető­séget teremteni, hogy gyors fejlődésnek in­duljon ez a nemzet, mert ennek a nemzetnek itt történelmi küldetése van. (Ügy van! bal­felől.) Ezt pedig csak akkor tudja teljesíteni, ha támpontot adunk neki, amelyen megfeszít­heti a lá.bát és ez a támpont az egészséges kis­birtok- és középbirtokrendszer, amelyhez tu­lajdonjogilag is hozzá van láncolva a magyar parasztság. (Úgy van! Ügy van! a baloldalon.) Sohasem lehet erős ós gazdag az az or szag, ahol a vagyon kevesek birtokában van és azok a kevesek is javarészt kiváltságosak. Meg kell szüntetni minden előjogot, minden kiváltságot, amely megakadályozza a föld igazságos megoszlását. Nekünk talán egyetlen nagy nemzeti feladatunk az, hogy olyan gaz­datársadalmat teremtsünk, amely méltó a régi magyar gazdatársadalomhoz, amely adta év­századokon át a világ legjobb katonáját, a magyar huszárt, amely évtizedeken át adta a mi derék csendőreinket, amely évtizedeken át adta a mi derék rendőreinket, mindenkit, aki­nél bizalomra van szükség, akinél kötelesség­teljesítésre, akinél fegyelemre van szükség; olyan gazdatársadalmat, mint a régi, amely magatartásával megállította a bolsevista moz­galmat, megtörte annak politikai, kulturális és társadalmi erejét és az ő józan gondolkozá­sával megállított minden olyan mozgalmat, amely a nemzet érdeke ellen volt; teremtenünk kell egy olyan gazdatársadalmat, amely ezt a .. _. ._.

Next

/
Thumbnails
Contents