Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-42

.366 .Az országgyűlés képviselőházának 4$• ülése 1939 október 20-án, pénteíceú. tulajdon rendszerét kell igazságosabbá, szoeiálisabbá tennünk. Ezzel megadjuk magyar testvéreinknek a két legnagyobb ajándékot; a szabadságot és az erkölcsi függetlenséget, mert akinek nincsen vagyona — sajnos, az élet nagyon sok szomorú példát mutat erre — annak erkölcsi függetlensége is veszélyeztetve van. Erre kötelez minket a szociális igazságosság is, mert a hittudós fogalmazásában: a gazdagok feleslege a szegények mindennapi kenyere. Ez az elv arra kötelez bennünket, hogy akinek feleslege van a saját vagyonából és birtokából, ez a felesleg a szociális igazságosság törvénye szerint már nem az övé, hanem ebből köteles szegényebb embertársát megsegíteni. A szociális igazságosság a szeretet minimuma. Lényege, hogy a magyar föld javaiból, — igen helyesen mondották előttem szólott t. képviselőtársaim is, hogy az a nemzeté, a Szent Korona tulajdona — mindenk nek jusson legalább egy darabka. Nem azt mondjuk tehát, hogy el kell venni mástól a sajátját, hanem nagyon helyes és nagyon finom meghatározással: nem földosztást, hanem földmegosztást akarunk, mert ez fogja kielégíteni a földigénylőknek, az arra rászorultaknak az igényeit. Igen t. Ház! Kérdezem, hogy vájjon ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, eléri-e ezt a szociális célt, mennyiben teszi, ez lehetővé a földigénylőnek, akár a munkásosztálynál, akár mezőgazdasági vonatkozásban a vagyon-, a földszerzés lehetőségét? Kijelentem, hogy én az előttünk fekvő törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. Nem azért, mintha a legtökéletesebb lehetőségnek tartanám, hiszen az indokolás is kifejti, hogy a miniszter úr maga sem tartja a javaslatot a legtökéletesebb műnek; azonban mint szociális haladást, feltétlenül nagynak tartom és mert érzem azt a felelősséget is, amelyre a kisebbségi magyar élet ránevelt bennünket, nagyon jól tudom azt, hogy a kormány rúd jártál ülők éppúgy át vannak hatva a magyar föld szeretetétől és a nép szeretetétől, mint bármelyikünk a t. Házban és nagyon jól tudom, hogy szívük szerint ők is tudják, hogy mit kell tenni, de felelősségük tudatában anynyit tesznek meg, amennyit lehet. Megvallom, — bár most nem akarok foglalkozni e törvényjavaslat egész komplexumával, hiszen annyi o dalról viiágitották me?, — engem a törvényjavaslat áttanulmányozásánál legjobban megkaptak a 9—10. $-ok, amelyek a telepítésről, a kisebb házhelyek szerzé- • sének lehetőségéről szólnak. Maga a 9. $-hoz fűzött indokolás azt mondja (olvassa): biztosítani kívánja, hogy az arra érdemes és rászoruló józan földmíveslakosság minél r szélesebb rétege — lehetőleg azon a vidéken, ahol a munkaalkalma van — házhelyet szerezhessen. A társadalmi rend és egyensúly megóvása érdekében igen nagy fontossága van annak, hogy a vagyontalan „néprétegből minél többen jussanak saját tulajdonukat alkotó házhelyhez Az 1920. évben megindított földbirtokrendezés 'tanulságai szerint is ;legjobb eredménnyel éppen a házhelyhez uttatás járt. A megfelelő kerttel bíró, szerényebb méretű * állattartásra is módot nyújtó falusi családi ház a legegészségesebb kiindulási pont a vagyontalan mezőgazdasági munkavállalók életszínvonalának emeléséhez s vagyoni gyarapodásához. A mai helyzetben kétszeresen fontos az, hogy a vagyontalan mezőgazdasági népréázért, mert egyesek jogtalanul birtokolják a i földet és egyesek kezeben jogtalanul halmozódik össze az a sok bírtok és nagy vagyon, következésképpen meg kell szüntetni ezt az állapotot es aküor megint csak kész a boldogság. ]Nem átallanak magára a katolikus egyházra is hivatkozni, amely szerint Isten a javakat nem osztotta szét az egyes emberek között, hanem az egész emberiségnak adta oda, hogy azokat az emberiség okosan ossza fel. Hivatkoznak az első keresztények idejére, akik mert egy szívvel és egy akarattal voltak, vagyonukat egymás között megosztották, szerintük tehát következésképpen ugyanezt kell tenni ma is és így lehet boldoggá tenni a magyar embert. Ez az álláspont azonban ártana magának annak az osztálynak is, amelyen segíteni akarunk, mert hiszen akkor egy szegényebb ember szegény sorstársának zsebéből bármikor kihúzhatná kis darabka szalonnáját és kenyerét, de többet mondok, lehetetlenné tenné annak a szegény embernek, hogy becsületesen megszerzett munkabérét úgy használja fel, ahogyan akarja. Lehetetlenné tenné számára azt, hogy keservesen megszerzett munkabéréből megtakarított filléreiből magának is valamikor magántulajdont szerezhessen. Lehetetlenné tenné azt, hogy ő valamikor maga is birtokos lehessen, ha kis keretekben is, mert mindenkinek joga van, annak a kis munkásnak és mezőgazdasági embernek is, hogy egyszer a maga ura lehessen a maga portáján. ' A magántulajdon elenségei tovább mennek a következtetésben és azt mondják: ezen is lehet segíteni; nem fogunk munkabért sem fizetni, hanem az úgynevezett államszocializmus keretében - oldjuk meg a kisemberek dolgát és megélhetését, az állam fog átvenni mindent, Ő tart el mindenkit. Mi lesz ennek a következménye? Látjuk a külföldi példákban, hogy az állam maga lesz a legnagyobb kapitalista, az állani a maga különleges terroreszközei vei nemcsak a munkabért veszi el, de nem engedi azt az egyszerű embert mukkanni sem. Igen t. Ház! A magántulajdon elvének szüksége és fontossága mellett szól az egyik legszentebb intézmény: a család. Egy író szerint a család az emberi boldogságnak, az em*beri örömnek, a földi boldogságnak a beteljesedése. Kérdezem, t. Ház, lehet-e elképzelni boldog családot akkor, ha ki van zárva a lehetősége annak, hogy neki saját otthona legyen, lehet-e elképzelni boldog családi életet ott, ahol még a lehetősége is el van véve annak, hogy valamikor egy kis darabka földje legyen neki? Magántulajdon nélkül a családi élet nem biztosítható. Matolcsy igen t. képviselőtársam számadatokkal mutatott rá a jó földbirtokreform szükségességére,, éppen családvédelmi szempontból, éppen népesedési szempontból. Pápai igen t. képviselőtársam szintén meleg szívvel foglalkozott a családi élet jelentőségével és természetes, hogy joga van ahhoz mindenkinek, hogy azt mondhassa: »Az én házam az én váram* és legyen egy darabka földje, amelyen ő az úr, amelyen szabadon rendelkezhetik. „ T. Hází Méltóztassanak elhinni, azért van ma annyi sok hitvány ember, annyi sok hazája ellen dolgozó ember, mert nincs neki tulajdona, mert nincs neki egy kis házikója, egy kis kertecske je és nincs egy rög, amely idevanzza... Nem az a megoldás tehát, hogy a magántulajdont elvesszük. Nem a magántulajdon intéz:: meny ét kell megszüntetnünk, hanem a magán-