Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-40

Az országgyűlés képviselőházának hö. halála, vagy más, az adózótól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmények folytán a jövedelemforrás és vagyontárgy időközben megszűnt, vagy ha a tartozás behajtása a hátralékos megélhetését létalapjában támadná meg. Ha ilyen körülmények fennállanak, az adózóknak adóhátralékuk mérséklése, vagy elengedése céljából kérelmet kell előterjeszteni. A kérelmeket a pénzügyigazgatóságok méltányosan bírálják el. Elutasítás esetében is megvan az adóhátralékosnak a jogorvoslati lehetősége, amennyiben a pénzügyigazgatóság határozata ellen a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához élhet fellebbezéssel, illetőleg végső fokon a közigazgatási bírósághoz fordulhat panaszával. További lehetőség az adóhátralékok törlésére akkor van, ha az adóhátralék — ingó és ingatlan vágyon hiányában — az adózótól nem hajtható be. Errevonatkozólag a 200/1939. P.M. számú rendelet 20. §-a úgy intézkedik, hogy minden egyes főkönyvi számlát meg kell vizsgálni és meg kell állapítani, hogy a hátralék a fizetésre kötelezettől behajtható-e. Ha a hátralékot behajtani nem lehet, a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) a behajthatatlan hátralék törlése iránt a pénzügyigazgatósághoz javaslatot kell tenni. A pénzügyigazgatóság az ilyen hátralék törlése iránt szükséges intézkedéseket — a Kkhö. 93. §-ában foglalt rendelkezések szerint — hivatalból teszi meg. Végül lehetőség van arra is, hogy kivételesen olyan esetekben, amidőn lefoglalható ingóság nincs, a végrehajtás alá vonható ingatlan pedig olyan csekély értékű, hogy abból az árverési költségeken kívül a hátralék még I részben sem fedezhető, a hátralék — a Kkhö. 93. §-ának (6) bekezdésében foglaltak 1 szerint — ingatlanárverés mellőzésével töröltessék. Az ilyen hátralékokat is a községi elöljáróság (városi adóhivatal) hivatalból állapítja meg és hivatalból tesz előterjesztést a törlés végett a pénzügyigazgatósághoz. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Budapest, 1939 október hó 10-én. Reményi-Schneller Lajos s. k., m. kir. pénzügyminiszter.^ Elnök: Kérdem a t. Házat, móltóztatik-e a pénzügyminiszter úrnaik az interpellációra adott írásbeli válaszát tudomásul venni*? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a belügyminiszter úrnak Abonyi Ferenc képviselő tír interpellációjára a kereskedelemügyi miniszter úr nevében is adott írásbeli válaszát felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Abonyi Ferenc országgyűlési képviselő úrnak az országgyűlés képviselőháza 1939. évi augusztus hó 2-án tartott ülésében a Bszkrt. alkalmazottai jogviszonyának rendezése ügyében a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz, valamint hozzám intézett interpellációjára a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr nevében is — az aláb* Mákban válaszolok. A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt, kezelésében levő fővárosi autóbuszüzem alkal

: i mazottainak létszámviszonyai és illetményei már az 1936. évben szabályozást nyertek. A folyó év első felében a vállalat — a kormány jóváhagyásával — a tisztviselői alkalmazásoknál lényeges létszámemelést hajtott végre, aminek folytán ezeknek az alkalmazottaknak széülése 1939 október 18-án, szerdán. 303 les körben kedvező előlépési lehetőségek nyíltak meg. Az autóbuszüzem! alkalmazottak szolgálati szabályzatát a főváros ugyancsak megalkotta ós a szabályzatot ihivatali elődöm a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrral egyetértőleg mintegy két évvel ezelőtt felülbírálta s azt egyes módosításra szoruló részei kivételével jóváhagyta. Utóbb felmerült a Bszkrt, és az autóbuszüzemi alkalmazottak közös státusba sorozásának terve. Ezzel kapcsolatban nyerne rendezést azoknak az autobuszüzemi alkalmazotti kategóriáknak sorsa is, amelyekről a képviselő úr ^ beszédében konkrét megjelölés mellett említést tett. Ez a kérdés — a szolgálati szabályzat jóváhagyása során kívánt módosításokkal együtt — most áll tárgyalás alatt. Ezeknek a tárgyalásoknak mielőbbi lefolytatásáról gondoskodni fogok. A székesfőváros által megváltott vagy egyébként tulajdonában levő vagy kezelés alatt álló vasutak alkalmazottai illetmény-, nyugdíj, és nyugb ér szabályzatának jóváhagyása — a székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIII. t.-c. 105, §-a értelmében — vagyonfelügyeleti szempontból a belügyminiszter, vasúti főfelügyeleti szempontból pedig a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Egyébként — az idézett törvény értelmében — ezekre a vasutakra, tehát a Budapesti Helyiérdekű Vasutak Részvénytársaságra is, a közforgalmú vasutakra vonatkozó mindenkori jogszabályok nyernek alkalmazást, így természetesen megfelelő alkalmazást nyernek a Bhév.-nál vasúti szolgálati rendtartásról szóló 1914:XVII. t.-c. és az e törvény alapján kiadott Szolgálati Szabályzat rendelkezései is. E törvény értelmében »az alkalmazottak illetményeit az egyes vasutak külön szabályai állapítják meg.« Ez a rendelkezés éppen úgy vonatkozik a Budapesti Helyi Érdekű Vasutakra is, mint a Bszkrt. érdekkörébe tartozó többi vasutakra. A Bhév. alkalmazottainak illetményeit pedig az 1936. évi szanálási, illetőleg az ezt módosító, kormány hatóságilag jóváhagyott rendelkezések állapítják meg. E vasut külön illetményszabályzata most van tárgyalás alatt. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Budapest, 1939. évi október hó 10-én. Keresztes-Fischer Ferenc s. k.« Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a belügyminiszter úrnak az interpellációra adott írásbeli válaszát tudomásul venni? {Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az iparügyi miniszter úrnak Malasits Géza képviselő úr interpellációjára adott írásbeli válaszát felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Malasits Géza országgyűlési képviselő úr interpellációt intézett az összkormányhoz a közületi építkezések mielőbbi megindítása tárgyában. Az interpellációra a kormány nevében a választ a következőkben adom meg: Építőipari munkahiány az ország területén jelentősebb méretekben főleg a székesfővárosban mutatkozik. A kormány az építőipari munkanélküliség