Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-40

302 Az országgyűlés képviselőházának U0. menjen át a lakosság-. Ebből a szempontból különösen üdvözlöm a javaslatot, mert a telepítést még kölcsönök felvételével is fokozni kívánja. Szabolcs vármegye, amelynek a képviselője vagyok, ~- bár azt mondják, hogy a konzervatív felfogású nép nehezen hagyja el szülőhelyét — több beadványban bejelentette készségét a sűrűbben lakott területről való átteleipedésre. Kérem a földmívelósügyi miniszter urat, hogy erre a végrehajtási utasításban különös tekintettel legyen. Teljesen osztozom abban a felfogásban, hogy a földbirtokpolitikai javaslatnál az egyik legfőbb szempont a honvédelmi szempont. Ez azt jelenti, hogy földbirtokjuttatásokban elsősorban azok részesüljenek, akik a honvédelemben maguk is közvetlenül résztvettek, a hadviseltek, a világháborúban resztvettek, azután a Felső-Magyarörszág és az Erdős-Kárpátok visszafoglalásában résztvettek. Ha megnézzük az 1920:XXXVI. te. által kiváltott eredményt, megállapíthatjuk, hogy az ezeket a szempontokat egyáltalán nem, vagy nem kellő mértékben szolgálta. Nevezetesen azok a frontharcosok, akiket vitézségi éremmel tüntettek ki, továbbá a hadiözvegyek és a hacliárvák kategóriái, akik Összesen ' 59.000 főt számláltak, mindössze 61000 katasztrális hold földben részesültek. Igaz ugyan, hogy a vitézek az Ofb.juttatás során még 36.000 katasztrális holdat kaptak külön, ez azonban a mérleget mégsem billenti oly mértékben a honvédelmi szemporit javára, mint ahogyan az kívánatos lenne. Ezekben kívántam a törvényjavaslatra vonatkozó észrevételeimet megtenni. A magam részéről azt teljes melegséggel fogadom és állítom, hogy ez a törvényjavaslat valóban azt a célt szolgálja és azt az eredményt fogja elérni, amelyet itt a törvényhozó testület a legnagyobb jóakarattal és a nép iránt a legnagyobb szea*etettel szolgálni, illetve elérni kívánt. A törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés, éljenzés és taps. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Spák Iván jegyző: Tóth János! Elnök: Tóth János képviselő urat illeti a szó. Tóth János: T. Ház! Tudomásom szerint a Ház 12 órakor áttér azj interpellációkra és így az idő előrehaladottságára való tekintettel kérném beszédemnek a holnapi napra való elhalasztását. Elnök: Méltóztatnak a kért halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. A vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki a ma tárgyalt törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat el; fogadni? (Ipen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadta. Az interpellációkat megelőzőleg a három írásban adott miniszteri választ fogom felolvastatni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a pénzügyminiszter úrnak Pintér Béla képviselő úr interpellációjára adott válaszát felolvasni. Spák István jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! A képviselő úrnak arra a kívánságára, hogy védelemben részesíttessenek azok a magyarok, akiken a cseh bankok végrehajtás ' ülése 1939 október 18-án, szerdán. útján most akarják tartozásaikat behajtani, a következőket adom elő: A visszacsatolt felvidéki területen lakó természetes személyek és az ott lakóhellyel bíró jogi személyek, valamint a Cseh-Morva Protektorátus vagy Szlovákia területén lakók között fennálló kölcsönös pénztartozások és követelések kiegyenlítésének módozatai még ezideig nincsenek szabályozva. Gondoskodás történt tehát arról, hogy mindaddig, amíg Magyarország, valamint a Cseh-Morva Protektorátus és Szlovákia között a pénzforgalom szabályozása ebben a viszonylatiban megtörténik, a külföldi hitelezők a magyar adósokat ne perelhessék ós ne hajthassák végre. Az e célból kiadott 4810/1939. M. E. számú rendteletben foglaltak szerint külföldi hitelező által az 1938. évi november hó 10. napja előtt keletkezett követelés alapján felvidéki adós ellen indított pénzbeli marasztalásira irányuló pert az alperesnek a per bármely szakában előterjesztett kérelmére fel kell függeszteni akkor is, ha az alperes nem igazolja, hogy a Magyar Nemzeti Bank a teljesítést elhalasztotta, avagy a tartozás megfizetéséhez szükséges engedély megadását megtagadta. Továbbmenőleg kimondja a rendelet azt is, hogy a külföldi hitelező javára felvidéki adós ellen folyamatba tett végrehajtási eljárásban hivatalból kell vizsgálni, hogy megvan-e a Magyar Nemzeti Bank részéről szükséges engedély, avagy hogy a magyar Nemzeti Bank az adósnak adott-e halasztást; az engedély hiányában a végrehajtást elrendelni és lefolytatni nem lehet. Hasonló rendelkezések adattak ki a visszacsatolt kárpátaljai területen lakókra nézve is. A képviselő úrnak arra a kívánságára, hogy a visszacsatolt területek adózóira kivetett adókat és illetékeket vizsgáltassam felül, a következőket közlöm: * A cseh impérium alatt kivetett adókat és illetékeket, amennyiben azok az 1939. évi január hó 1-éig jogorvoslat folytán jogerőre nem emelkedtek, az 1938. évi 9.800/M. E. számú rendelet 6. §-ának (4) bekezdésében erre a célra alakított döntőbizottságok a cseh-szlovák törvények alapján vizsgálják felül. Ez az eljárás a visszacsatolt területeken felállított pénzügyigazgatóságoknál már folyamatban van és a döntőbizottságok az ily adók mérséklése vagy törlése iránt előterjesztett fellebbezési kérelmeket előreláthatólag a viszonyok által indokolt méltányossággal bírálják el. Az igen t. képviselő úr azonban a csehek által kivetett adók felülvizsgálata alatt nyilvánvalóan nemcsak azokat az adókat érti, amelyek a jogorvoslat következtében még nem emelkedtek jogerőre, s' amelyek ennek folytán döntőbizottsági elbírálás alá kerülnek, hanem azokat az adótartozásokat is, amelyek már jogerőre emelkedett adókivetésekből származnak. Ezekből a jogerősen kivetett adókból fennálló tartozásoknak a mérséklésére, illetőleg törlésére a fennálló törvénves rendelkezések több lehetőséget nyújtanak. így a kivetett Jövedelem- és vagyonadóból, továbbá az általános kereseti adóból fennálló tartozások a Jvhö. 5R. §-a, illetőleg a Khö. 33. §-a alapián mérsékelhetők, kivételesen pedig egészben is elengedhetek, abban az esetben, ha a jövedelem, illetőleg a vagyon az adóévben az adózótól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülménvek folytán tartósan olyan módon ősökként, ho<*v az adózó a tartozását még méltányos részletekben sem képes megfizetni, illetőleg az adózó