Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-39

286 Az országgyűlés képviselőházának 3 hogy tulajdonképpen mit kellene ennek a javaslatnak elérnie. Ügy szól ez a mondat, hogy (olvassa): »Föld kell a gazdasági terjeszkedésében akadályozott, a joggal megkövetelhető termelési szempontoknak is megfelelő mezőgazdasági népességnek, munkaalkalom kell a mezőgazdasági bérmunkavállalóknak és nyugalom a mezőgazdasági termelőknek«. Mélyen t. Képviselőház! Ezeket a célokat én is vallom és ha azt látnám, hogy ez a javaslat ezeket a célokat maradéktalanul szolgálja, vagy talán nem maradéktalanul, de nagyobb mértékben a célhoz vezet bennünket, el is fogadnám most is ezt a javaslatot. Meggyőződésem azonban, hogy ezeket a célokat ez a javaslat megvalósítani nem tudja, (Ügy van! balfelöl.) nem szeretném azt mondani, hogy talán nem is mindenkor és minden vonatkozásban akarja. Kétségtelen, hogy ennek a földkérdésnek a rendezésénél igen súlyos érdekek ütköznek össze egymással. Az egyik oldalon áll a földtulajdonosoknak mindenesetre tiszteletreméltó, nem kifogásolható érdeke, mögöttük áll az ő történelmi tradíciójuk is, a másik oldalon szemben áll velük a nemzetnek különösen a mai körülmények között mérlegelendő érdeke, de ott áll azoknak a tradíciója is, akik a földbirtok tulajdona nélkül, föld nélkül teljesítettek itt századokon keresztül fontos feladatokat ennek a nemzetnek az életében. {Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Paczolay György: Ez az igazság!) Mélyen t. Képviselőház! Elismervén minden érdemet a múltra, nem vonván kétségbe az elhatározottságot a jövőre sem, mégis azt kell mondanom, hogy a nemzet jövője nem abban az irányban kíván intézkedést, hogy a multak szükségtelen mértéken túl honoráltassanak; a nemzet jövője azt mutatja, hogy azokhoz kell a földet nagyobb mértékben juttatni és azokat kell a földhöz jobban hozzákötni, akik eddig föld nélkül teljesítették rendeltetésüket a nemzet életében. (Úgy van! balfelől) Teljesen konciliáns módon állapítom meg azt, hogy ennek a felfogásnak a jelei a mélyen i túloldal részéről elhangzott felszólalásokból is megállapíthatók voltak. Megállapítani azt is, teljes tárgyilagossággal, hogy ennek a felfogásnak, mint célnak a kitűzése látható azoknál is, akik itt, mint földtulajdonosok, mint nagy mértékben érdekeltek szólottak hozzá ehhez a kérdéshez. Igaz, hogy amikor erről szólottak, nem mulasztották el megemlíteni azt sem, hogy ezzel a kérdéssel már nagyon sokan igyekeztek maguknak népszerűséget szerezni. Azok közé a kevesek közé tartozom, — és erre büszke vagyok — aki elmondhatom, hogy érdekeltséget magamra soha nem tudtam, nem tudok és nem fogok megállapíthatni abban a vonatkoizásiban, hogy én bárkinek is valaha földet ígértem volna, vagy én valaha is földet osztogattam volna, akármiféle népszerűség vagy másféle kedvező megítélés szerzése okából. Nem is volt erre szükségem, még ennek a mostani képviselőválasztásnak a során sem. (Meskó Zoltán: Nem is lehetett, a kormánypárt elosztotta az egészet!) Én tehát teljes elfogulatlansággal szólok a kérdéshez, mert tőlem földet nem vesznek el, de nekem nem is adnak földet és^ éppen azért, mert teljes elfogulatlansággal szólok a kérdéshez, teljes őszinteséggel és nyíltsággal is fogok róla beszélni. Mélyen t. Képviselőház! Kétségtelenül ag9. ülése 1939 október 17-én, kedden. godalmat kell hogy keltsen az emberben, ha azt látja, hogy ez a törvényjavaslat tele van a lehetőségek egész tömegével. (Ügy van! a baloldalon.) Ha ezeket a lehetőségeket mindenki úgy, olyan melegen érző lélekkel mérlegelné és használná fel intézkedései során, mint Hunyady Ferenc mélyen t. képviselőtársam, aki itt szólott, (Ügy van! a baloldalon.) vagy a földmívelésügyi miniszter úrnál sem vonom ezt kétségbe, akkor rendben lenne minden nyugodtabb időkben. De mélyen t. Képviselőház, a mai rohanó időkben egyáltalán nem tartom helyes dolognak lehetőségekkel intézkedni. Ma a leghatározottabb, hirtelen elhatározásokat és világos cselekedeteket igénylő időket élünk. Mélyen t. Képviselőház! Nagyon meglepett engem az is, hogy ennek a javaslatnak előterjesztése során bizony meglehetősen nagy hiányokat és hézagokat kell megállapítanunk, főként az indokoláshoz szükséges anyag menynyiségét és természetét illetően. A mélyen t. földmívelésügyi kormány indokolása szerint itt 3,731.000 katasztrális hold területről van szó, amelyből a 300—1500 holdig terjedő birtokok területe 1,360.000 hold, az 1500 holdon felülieké 2,371.000 hold. Ha én megnézem a Központi Statisztikai Hivatal kiadásában megjelent statisztikai zsebkönyvnek VII. évfolyamában a századik oldalon felsorolt közhitelességű adatokat, akkor meg kell állapítanom, hogy a 300 holdon felüli birtokokon a szántóföld területe 2,716.000 hold, a rét területe 354.000 hold, együtt tehát 3,070.000 hold. Nem tudom, mert nincsenek pontos és világos adatok az indokolásban* hogy ebben a 3,731.000 holdban, amelyet a javaslat érinteni kíván, a szántón és réten kívül más művelési ág alá tartozó terület, mondjuk legelő is van-e. (Egy hang a baloldalon: Erdő!) Ha legelő is van és a Statisztikai Hivatal adatai szerint az, 1,100.000 hold legelőt az előbbiekhez hozzászámítom, akkor nem 3,731.000 holdról, hanem 4,170.000 hold területről van szó. Ha még azt is koncedálom, hogy ezek az 1935. év végi iadatoik, tehát a telepítési törvény adatai nincsenek ebben benne és levonom azt a 88.000 holdat, akkor még mindig 352.000 hold terület az, amelyről nem tudom, hogyan áll, megvan-e vagy nincs meg. A javaslat szerint nincs, a Statisztikai Hivatal szerint megvan. Mélyen t. Képviselőház! Ez az eltérés — nem részletezhetem túlságosan—megállapítható a 10.000 holdon felüli ingatlanokra vonatkozóan. Amikor ilyen eltérés van, akkor nem egészen alapnélküli bizonyos aggodalom hangoztatása. De hiányzik a javaslat indokolásából egy másik nagyon fontos dolog is. Hiányzik az ennek az egész törvényjavaslatnak végrehajtásához szükséges pénzügyi művelet részletes előterjesztése. Ennek a törvényjavaslatnak indokolása jóformán semmi pozitívumot nem nyújt arról, hogy a törvényjavaslat végrehajtásának mi a pénzügyi konstrukciója. Nem tudjuk, nincs kimutatva, hogy a tervezet szerint mi fogja a földtulajdonost, mi fogja a juttatottat és mi fogja az államháztartást terhelni. Ezt pontosan, precízen ki kellett volna mutatni. Az bizonyos, hogy a juttatottakat erejükön felül megterhelni nem lehet, mert akkor ezzel a javaslattal egyáltalán nem érünk célt. Az is bizonyos, hogy az államháztartás sem alkalmas arra, hogy ennek a nagy pénzügyi műveletnek a terhét viselje. Erre gondolt is a javaslat, amikor felhatalmazást adott hí-