Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-39

Az országgyűlés képviselőházának 39. szemben az, hogy 1925-től 1935-ig-, tehát 10 év alatt a földadó alá nem eső terület 30.511 ka­tasztrális holddal növekedett. Lássuk most t. Ház, hogy mi ennek a sző­nyegen fekvő javaslatnak a célja? A földnek a néphez való viszonyát kívánja rendezni ez a javaslat. Ez egyúttal és' elsősorban honvé­delmi feladat is, mert a lakosság szaporasága adja a honvédelem céljára azokat a munkás­kezeket és erőket, amelyek az országnak biztos védelmet tudnak nyújtani. Szeretnék itt né­hány olyan gondolatot felvetni, amelynek meg­oldása ezzel a javaslattal egyidőben volna kí­vánatos. Rendezni kell például a vagyonváltságföl­dek kérdését. Sok olyan ember lelkében benne van még most is a tüske, akik leadták a va­gyouváltságföldet, azokkal szemben, akik nem adták le és ennek semmi hátrányát nem szen­vedték. Nincs tisztázva a leadott és le nem adott földek jogi helyzete. Nincs rendezve a reform során elvett földek kifizetésének ügye. A Lebosz.-kötvényeket még most sem szolgál­tatták ki, ezek után még kamatot sem fizettek. Kerületemben az egyik nagy panasz az, hogy azok az egy-másfélholdas kis parcellák, ame­lyeket a községektől messze, 15—20 kilométerre adtak a szegény embereknek, semmiképpen nem használhatók. Az a tiszteletteljes kérésem, hogy ezeket a messzire fekvő földeket cserél­jék ki lehetőleg a falu mellett lévő földekkel. Ha már egyszer földet kaptak ezek az embe­rek, akkor hasznosíthassák is. (Helyeslés a középen.) A másik kérdés a Faksz.-kölcsönnel épített házak tehermentesítésének kérdése. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Az eladósodott birtokasok dolgát rendeztük már, ezek a szegény kisem­berek azonban, akik házukat felépítették, 100— 150%-os adósságteher alatt nyögnek. Nagyon szociális intézkedés volna, ha a kormányzat rendezné ezeknek a szegény eladósodott kis­embereknek az ügyét is. (Helyeslés jobbfelől.) A harmadik kérdés, amelyet meg akarok említeni az, hogy amint mondottam. 1,200.000 hold van Magyarországon, ami szikes, vad­vizes, vízmosásos, tehát adómentes. Nem va­gyunk olyan gazdagok, hogy ennyi földterüle­tet kiaknázatlanul hevertessünk, amikor Euró­pában minden ország meg tudta már oldani többé-kevésbbé ezt a kérdést. Következő javaslatom az, amit a bizott­ságban is megmondottam, hogy feltétlenül kí­vánatos volna a bérleti jog ügyének rende­zése, vagyis a bérleti jog kodifikálása. Nagyon sok panasz, elkeseredés, fájdalom és sérelem van a miatt, hogy nincs rendezett jogi állapot a bérlőkre vonatkozólag. Jelenleg 150.000 bérlő van az országban; ha megindul a törvény vég­rehajtása, akkor sokkal több lesz. Lehetetlen­ség, hogy ezeknek jogviszonyai, kérdései sem­miképpen ne legyenek rendezve. Az ötödik kérdési az, hogy meg kell csi­nálni a földbérlőszövetkezeti mozgalmat önálló alapon, tehát nem úgy, mint jelenleg csinál­ják, hogy egy kis mellékes ügy az Okh. kebe­lében. Biztosítandó volna a törvényben az, amit az 1924: VII. te. 16. §-a lehetővé tesz, hogy járadékalapon lehessen megváltani vagy örök tulajdonul megszerezni a flöldeket. A szegény ramberneík nincs pénze arra, 'hogy a földet ki­fizesse: de járadékalapon éppen úgy meg le­hetne ezt oldani, mint a vitézi telkek ügyét. Nekünk azt az elvet kell képviselnünk, hogy ha egy kis palántát elültetünk, azt védeni kell ülése 1939 október 17-én, kedden. 283 a széltől, a járókelőktől, karót kell tenni mellé. Ezt kell azokkal az emberpalántákkal is csi­nálni; ha földet adunk nekik, támogassuk, véd­jük, hogy az első rossz termés, az első vihar el ne seperje ezeket az embereket. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy a föld — amint mondottam — nem lesz több. En­nen ezért kell nekünk a meglévő területből többet kihozni, az adómentes, kevásbbé jöve­delmező földeket pedig adóköteles, jövedelmet hozó földekké átjavítani telkesítéssel, egyéb munkával és akkor ezek a földek is be fognak állíttatni a nemzeti termelés szolgálatába. (He­lyeslés.) Mert a legfontosabb ebben az ország­ban az embertermelés kérdése, nem pedig a mezőgazdasági termelés. i Tisztelettel kérek félórai meghosszabbítást. (Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbí­tást megadni? (laen!) A Ház megadta. Gesztelyi Nagy László: Nem a mezőgazda­sági termelés a legfontosabb, hanem az, hogy minél több emberpalánta gyökerezzék abba a földbe és nőjön M belőle. Magyarország lakosságának népsűrűsége a háború után négyszögkilométerenként 80 volt, most 92'4. Mezőe'azdasági népsíirűségünk leg­nagyobb egész Európáiban; Németországiján -10*2, Franciaországban 25*1. Dániában 30T), Finnországban 5'9, nálunk 53*9. Hogv a kamarám területén e kérdésben tisztán lássunk, összegyűjtöttem az egész ka­mara területén minden járásból és minden községből a földbirtokpolitikára vonatkozó adatokat s azokat eliuttattam illetékes helyre. ' hoery kamarám területén ez a munka minél előbb megindulhasson. Az általános szempontokat mérlegelve, egv kérdést kívánnék itt a miniszter úr őnagymél­tósága figyelmébe ajánlani. ÍTauffer Gábor: Itt nincsenek címek! — Meskó Zoltán: Itt nincs »nagyméitóságú«! Itt csak képviselők vannak! — Tauffer Gábor: Es miniszterek! Nem szokás!) Méltóztassék a mezőgazdasági kamarákat jobban belevonni ennek a törvény- .* nek leendő végrelhajtáisába. A 7. és 17. §-ok első pontjainak yógreíhajtása során a külterjesen és belterjesen kezelt birtokok felni bírálatánál le­hetne igénybe venni a kamarákat. Kár volna mindent centralizálni. Legjobban lehet az ilyen munkát decentralizáltan megoldani. (Helyeslés a közéven.) Itt van azután például a 20. § 2. pontjában a ré«7es művelés felügyeletének és a 28. % 3, pontjában az átengedésre kötelezés feletti felügyeletnek a kérdése. Általában, amióta a kormány 1932-ben a mezőgazdasági kamarákra bízta a. haszonbérleti egyezkedési tárgyalásokat- . % állítom, hogy a minisztérium illetékes osztályán kívül nincs még szerv eb­ben az országban, amely jobban ismerné a bér­leti viszonyokat, mint a meznsrazdasás-i ka­mara. Többezer bérleti szerződést vizsgáltunk felül, néztünk át, több ezer bérlő panaszát néz­tük meg a helyszínen hivatalból, úeryhofv a kamarának ezt a tudását és tana«^talatá> a legnagyobb készséggel tudnánk a földmí^elés­ÜÉrvi minisztérium rpndelke^éséro bocsátani, CMeskó Zoltán: Majd annakidején igénybe­vesszük!) A legkiválóbb közgazdasági és üzemi szak­írók is azt tartják, hogy nagyon fontos a föld­hözjuttatott személyes rátermettsége, • hogy miiképpien tud tudásával és tapasztalatával a

Next

/
Thumbnails
Contents