Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-39

Az országgyűlés képviselőházának 39. szemben az, hogy 1925-től 1935-ig-, tehát 10 év alatt a földadó alá nem eső terület 30.511 katasztrális holddal növekedett. Lássuk most t. Ház, hogy mi ennek a szőnyegen fekvő javaslatnak a célja? A földnek a néphez való viszonyát kívánja rendezni ez a javaslat. Ez egyúttal és' elsősorban honvédelmi feladat is, mert a lakosság szaporasága adja a honvédelem céljára azokat a munkáskezeket és erőket, amelyek az országnak biztos védelmet tudnak nyújtani. Szeretnék itt néhány olyan gondolatot felvetni, amelynek megoldása ezzel a javaslattal egyidőben volna kívánatos. Rendezni kell például a vagyonváltságföldek kérdését. Sok olyan ember lelkében benne van még most is a tüske, akik leadták a vagyouváltságföldet, azokkal szemben, akik nem adták le és ennek semmi hátrányát nem szenvedték. Nincs tisztázva a leadott és le nem adott földek jogi helyzete. Nincs rendezve a reform során elvett földek kifizetésének ügye. A Lebosz.-kötvényeket még most sem szolgáltatták ki, ezek után még kamatot sem fizettek. Kerületemben az egyik nagy panasz az, hogy azok az egy-másfélholdas kis parcellák, amelyeket a községektől messze, 15—20 kilométerre adtak a szegény embereknek, semmiképpen nem használhatók. Az a tiszteletteljes kérésem, hogy ezeket a messzire fekvő földeket cseréljék ki lehetőleg a falu mellett lévő földekkel. Ha már egyszer földet kaptak ezek az emberek, akkor hasznosíthassák is. (Helyeslés a középen.) A másik kérdés a Faksz.-kölcsönnel épített házak tehermentesítésének kérdése. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Az eladósodott birtokasok dolgát rendeztük már, ezek a szegény kisemberek azonban, akik házukat felépítették, 100— 150%-os adósságteher alatt nyögnek. Nagyon szociális intézkedés volna, ha a kormányzat rendezné ezeknek a szegény eladósodott kisembereknek az ügyét is. (Helyeslés jobbfelől.) A harmadik kérdés, amelyet meg akarok említeni az, hogy amint mondottam. 1,200.000 hold van Magyarországon, ami szikes, vadvizes, vízmosásos, tehát adómentes. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy ennyi földterületet kiaknázatlanul hevertessünk, amikor Európában minden ország meg tudta már oldani többé-kevésbbé ezt a kérdést. Következő javaslatom az, amit a bizottságban is megmondottam, hogy feltétlenül kívánatos volna a bérleti jog ügyének rendezése, vagyis a bérleti jog kodifikálása. Nagyon sok panasz, elkeseredés, fájdalom és sérelem van a miatt, hogy nincs rendezett jogi állapot a bérlőkre vonatkozólag. Jelenleg 150.000 bérlő van az országban; ha megindul a törvény végrehajtása, akkor sokkal több lesz. Lehetetlenség, hogy ezeknek jogviszonyai, kérdései semmiképpen ne legyenek rendezve. Az ötödik kérdési az, hogy meg kell csinálni a földbérlőszövetkezeti mozgalmat önálló alapon, tehát nem úgy, mint jelenleg csinálják, hogy egy kis mellékes ügy az Okh. kebelében. Biztosítandó volna a törvényben az, amit az 1924:

VII. te. 16. §-a lehetővé tesz, hogy járadékalapon lehessen megváltani vagy örök tulajdonul megszerezni a flöldeket. A szegény ramberneík nincs pénze arra, 'hogy a földet kifizesse: de járadékalapon éppen úgy meg lehetne ezt oldani, mint a vitézi telkek ügyét. Nekünk azt az elvet kell képviselnünk, hogy ha egy kis palántát elültetünk, azt védeni kell ülése 1939 október 17-én, kedden. 283 a széltől, a járókelőktől, karót kell tenni mellé. Ezt kell azokkal az emberpalántákkal is csinálni; ha földet adunk nekik, támogassuk, védjük, hogy az első rossz termés, az első vihar el ne seperje ezeket az embereket. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy a föld — amint mondottam — nem lesz több. Ennen ezért kell nekünk a meglévő területből többet kihozni, az adómentes, kevásbbé jövedelmező földeket pedig adóköteles, jövedelmet hozó földekké átjavítani telkesítéssel, egyéb munkával és akkor ezek a földek is be fognak állíttatni a nemzeti termelés szolgálatába. (Helyeslés.) Mert a legfontosabb ebben az országban az embertermelés kérdése, nem pedig a mezőgazdasági termelés. i Tisztelettel kérek félórai meghosszabbítást. (Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (laen!) A Ház megadta. Gesztelyi Nagy László: Nem a mezőgazdasági termelés a legfontosabb, hanem az, hogy minél több emberpalánta gyökerezzék abba a földbe és nőjön M belőle. Magyarország lakosságának népsűrűsége a háború után négyszögkilométerenként 80 volt, most 92'4. Mezőe'azdasági népsíirűségünk legnagyobb egész Európáiban; Németországiján -10*2, Franciaországban 25*1. Dániában 30T), Finnországban 5'9, nálunk 53*9. Hogv a kamarám területén e kérdésben tisztán lássunk, összegyűjtöttem az egész kamara területén minden járásból és minden községből a földbirtokpolitikára vonatkozó adatokat s azokat eliuttattam illetékes helyre. ' hoery kamarám területén ez a munka minél előbb megindulhasson. Az általános szempontokat mérlegelve, egv kérdést kívánnék itt a miniszter úr őnagyméltósága figyelmébe ajánlani. ÍTauffer Gábor: Itt nincsenek címek! — Meskó Zoltán: Itt nincs »nagyméitóságú«! Itt csak képviselők vannak! — Tauffer Gábor: Es miniszterek! Nem szokás!) Méltóztassék a mezőgazdasági kamarákat jobban belevonni ennek a törvény- .* nek leendő végrelhajtáisába. A 7. és 17. §-ok első pontjainak yógreíhajtása során a külterjesen és belterjesen kezelt birtokok felni bírálatánál lehetne igénybe venni a kamarákat. Kár volna mindent centralizálni. Legjobban lehet az ilyen munkát decentralizáltan megoldani. (Helyeslés a közéven.) Itt van azután például a 20. § 2. pontjában a ré«7es művelés felügyeletének és a 28. % 3, pontjában az átengedésre kötelezés feletti felügyeletnek a kérdése. Általában, amióta a kormány 1932-ben a mezőgazdasági kamarákra bízta a. haszonbérleti egyezkedési tárgyalásokat- .

% állítom, hogy a minisztérium illetékes osztályán kívül nincs még szerv ebben az országban, amely jobban ismerné a bérleti viszonyokat, mint a meznsrazdasás-i kamara. Többezer bérleti szerződést vizsgáltunk felül, néztünk át, több ezer bérlő panaszát néztük meg a helyszínen hivatalból, úeryhofv a kamarának ezt a tudását és tana«^talatá> a legnagyobb készséggel tudnánk a földmí^elésÜÉrvi minisztérium rpndelke^éséro bocsátani, CMeskó Zoltán: Majd annakidején igénybevesszük!) A legkiválóbb közgazdasági és üzemi szakírók is azt tartják, hogy nagyon fontos a földhözjuttatott személyes rátermettsége, • hogy miiképpien tud tudásával és tapasztalatával a