Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-39

Az országgyűlés képviselőházának 39. mennyi az, amit te kaphatsz és igényelhetsz és mennyire lehet kiegészíteni ezt a földterületet. Ismerjük mindnyájan, hogy a mi parasztságunknak és magunknak mérhetetlen a földigénye: igyekezni fognak mentől többet kapui és mentől többet és többet jegyezni. Olyan mérhetetlen igény fog jelentkezni, amit nemcsak a magyarországi földekből, de Európa földjebői sem lehetne kielégíteni. Ezért szükséges, hogy már korlátozás legyen megállapítva, kik igényelhetnék és mennyit személy szerint, hogy mennyi az a határ, amennyit kaphatnak, mert nem érdekünk az, hogy mérheteten igényeket keltsünk és azután ezáltal tovabbfolyjék a földbirtokreform tekintetében az elégedetlenség, az állandó törvénygyártás, az állandó miniszter járás és nem tudom, micsoda, ami azóta is folyamatban van. Nagyon szeretném, ha ennek a javaslatnak lebonyolítását olyan mederbe és olyan keretekbe vinnők, amelyek helyes és megnyugvást keltő leibonyolítást jelentenének. Azért szükséges ez a bizonyos korlátozás, szemben a telepítési (javaslatnak azzal a bizonyos szakaszával, amely meghatározza, hogy kik juttathatók földhöz, mert itt nagytömegű föld mozgósításáról, nagy tömegek igényléséről van szó. A telepítési törvény csak kisebb tömegekről szól, ez könnyebben el volt bírálható és nem okozott olyan rendkívül nehéz miuinkát, mint ez, amikor százezer holdakról és százezres tömegekről van szó. Ebbe a nagy tömegbe valami rendszert kell már a törvény erejével belevinnünk, mert nem fognak tudni megbirkózni a végrehajtó közegek, a hatóságok ezzel az egész kérdéssel akkor, ha a törvény maga nem fog nekik megfelelő iitbaigazítást adni. Harmadik határozati javaslatom a következő (olvassa): »Mondja ki a t. Képviselőház, hogy a javaslatba fel kell venni olyan rendelkezést, amely a vételárat és a haszonbért szabályozza a következő elvek szerint: 1. A vételár a kataszteri tiszta jövedelem 25—40-szerese lehet, fennmaradván eljárás, hogy a (becsérték ezen alsó és felső határ közt esetileg állapítandó meg. 2. A krshaszonbérlő haszonbére a megállapított vételárhoz mint hozadék igazodjék ós a * megállapított becsérték 3—5%-a lehet az esetenkénti megállapításhoz merten. 3. Lehetővé kell tenni a már kiosztott házhelyek vételárának a fenti elvek szerint való új megállapítását. 4. A már fennálló kisbérietek; haszonbére a fenti iránybéreknek megfelelően mérsékelhető legyen.« Mélyen t. Képviselőház! Amint azt indítványozom és azt kérem, hogy a földtömegben, a személyi tömegben bizonyos rendszert, korlátot állítsunk fel, éppenúgy a köz érdekében kérem azt, hogy az árak és a haszonbérek megállapításánál is bizonyos irányadó korlátokat állapítsunk meg. (Ügy van! balfelől) Tessék tekintetbe venni az 1920 : XXXVI. te. végzetes következményeit, amikor végeredményben 1928-ban kellett megállapítani a vételárat és addig 8 esztendőn át zűrzavar, összevisszaság volt az egész országban. Amikor megtörtént az 1928-as megállapítás, az nem sikerült, utána 1929/30-ban újabb megállapítás kellett. Tessék meggondolni, mit szenvedett az egész ország a bizonytalan vételár-lehetőségek miatt. Ha most ezt idézzük fel újra, több kárt okozunk, mint amennyi hasznot elérhetünk Szülése 19B9 október ít-én, kedden. 211 zel az egész reformmal. Feltétlenül szükséges tehát az, hogy már ebben a törvényben is bizonyos határok meg legyenek állapítva úgy a vételár, mint a haszonbér tekintetében. Azért is szükséges ez, hogy a magyar parasztember tudja, hogy neki mivel kell számolnia. (Szöllőssi Jenő: Ez volna szükséges!) Annak a földbirtokosnak is tudnia kell, mivel számoljon. Most csak ráeresztjük az embereket a földre és a földbirtokosok nyakába szabadítjuk a nagy igénylő tömegeket. Ezt nem lehet csinálni. Feltétlenül kell, hogy irányelveket kapjunk úgy a föld vételárának megállapítására, mint a haszonbér megállapítására. (Helyeslés balfelől.) T. Képviselőház! Miért van erre még inkább szükség? Azért, mert az a parasztember most jó bórletet fog igényelni. Nem fogja tudni, hogy 'ha meg akarja váltani, mennyivel is kell neki körülbelül számolnia, mit kell neki i majd érte fizetnie. Neki tudnia kell, hogy takarékoskodhassak, gondoskodhassék, számvetést csinálhasson: ezt a földet bériem, ezt fizetem érte, körülbelül ennyi lesz a vételára, tehát én ehhez mérem az anyagi erőmet. Ez gyakorlati kérdés, de nagyon kérem, méltóztassék ezt a (határozati javaslatomat elfogadni és valami ilyen szövegezést a törvénybe belevenni. (Helyeslés a baloldalon.) Azt indítványozom, hogy a, kataszteri tiszta jövedelem 25-szörÖse legyen a minimum és 40-szerese a maximum. A 25-szörös benne van az illetékügyi törvényben, amennyiben ez a legkisebb becsérték az iíletékkivetésnéi az állam szempontjából, a 40-szeres pedig benne van már a védett birtokosoknál, benne van sok más rendelkezésnél is, tehát ez olyan tétel, amelyet a gyakorlatban már elfogadtak, E között a két határ között esetenként már tényleg meg tudnak egyezni egymás között is birtokosok ós az igénylők. Tessék csak elképzelni, hogy ezer községben fog megindulni az eljárás. Ki kell oda menni, helyszínelést végezni, egyezkedni és tárgyalni. Méltóztattak látni, hogy a Károlyi-birtoknál mi volt és mi volt másutt is, milyen lehetetlen eljárást teremtett az, hogy nem voltak megszabva bizonyos határok. Vegyük hozzá a következőt is. Én nem vádolom a birtokos társadalmat, de megtörténhetik, hogy lesznek olyanok, akik azért a holdért, amely csak 600 pengőt ér, 1000 pengőt fognak kérni, s ezzel elriasztják a parasztot a vásárlástól. Én nem mondom, hogy ez meg fog történni, de a lehetősége nincs kizárva. En tehát ki akarom zárni a rossz lehetőségeket, hiszen azért csinálunk törvényt, hogy az jó legyen és hogy végrehajthatósága is mentől jobb legyen. Most ehhez tartozik a haszonbér is. Ha ugyanis meg van állapítva az a vételár, mondjuk, 5—600 pengőben, annak haszonbére — a viszonyokhoz képest ennyi és ennyi effektív tétel, a várostól, a vasúttól való távolság, üzemi költség stb., stb. szerepel, mindezt nagyon jól méltóztatnak ismerni — bizonyos százalékban van kifejezve, abban a haszonbérszázalékban, amit Magyarországon általában a haszonbér-százalék jelent. De ne tegyük ki megint a parasztságot annak, hogy 30—40—50szeres haszonbérletért legyen kénytelen földeket kapni, mert akkor bele fog pusztulni és nem segítünk rajta, hanem újabb elégedetlenséget támasztunk. , ....__, .