Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-39

278 Az országgyűlés képviselőházának 39, Ezzel kapcsolatban itt van még egy rendkívül fájó kérdés, az eddig kiosztott házhelyek kérdése. A házhely akció nagyon jó volt, mind nyájan helyeseltük, nem történt meg azonban a házhelyek árának tisztességes és'rendes megállapítása. Uraim, tudok példát, amikor olyan szántóföldeket, amelyeket négyszögölenként 1 pengőért árultak és amelyeket mint szántóföldet a földreform céljára úgyis adtak el, míg az egyik parcellán még 1 pengőért adták, a szomszédos parcellán már 5 pengőért adták négyszögölenként, mert azt házhelynek adták. Vannak olyan házhelyek, ahol ma egy kétháromszáz négyszögöles házhely ára a kiosztott földek útján 1000 pengő. Igen sok ilyen eset van és ebben a kérdésben nem történt rendezés. A földreform-földeknél az árleszállítás Fabinyi pénzügyminiszter úr szociális érzéke folytán megtörtént, a házhelyeknél árleszállítás nem történt. Szükséges tehát az, hogy ezeknek a már kiosztott házhelyeknek árát is rendezzük a mostani törvényjavaslattál kapcsolatban. T. Képviselőház! Ezekben a határozati javaslataimban tehát először a földterület szaporítását akartam valamennyire előmozdítani a javaslat keretén belül, tehát hogy a vállalati birtokokat korlátozás nélkül vegyük igénybe, ezzel szemben igyekeztem irányvonalakat szabni arra vonatkozólag, hogy az igénylők sorában egy rendszert teremtsünk. Kérek egy félóra meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a félóra hosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a hosszabbítást megadta. Csoór Lajos: Ugyancsak irányvonalakat igyekeztem szabni az árra és a haszonbérre vonatkozóan, tehát hogy a rendelkezésre álló földterületet észszerűen tudjuk felhasználni. Egy további határozati javaslatom ezzel kapcsolat ban a következő (olvassa): »Mondja ki a képviselőház, hogy a javaslatba felveendő olyan rendelkezés, amely szerint: 1. Az elárverezett ingatlanok minden esetben visszaigényelhetők, ha az ingatlan még uincsen tényleg a gazdálkodó kisbirtokos tulajdonában; 2. a száz holdon felüli eladósodott birtokosoknál eszközölt állami adósság átvállalása fejében az állam részére meghatározott becsérték' ben azonosértékű ingatlant tartoznak átérgedni birtokpolitikai célokra.« Ebben a törvényjavaslatban van egy igen helyes intézkedés, amelyet nagyon meg kell dí csérni, amely kimondja azt, hogy az elárvere zett ingatlanokat, amennyiben még a pónzinté zet kezén vannak, további egy vagy két éven belül vissza lehet váltani. (Helyeslés balfelőU Felhívom a miniszter úr figyelmét arra, hogy itt elítélendő visszaélések történnek strohmannoik útján. A pénzintézeteik saját ügyészeik, * saját igazgatóik által az ő nevükre megvétetiH a földet, hogy az már továbbadottnak nyilváníttassák, az a föld azonban jelenleg, most is a pénzintézetek kezében van és mégsem lehet visszaváltani a javaslat szerint sem, csak akkor, ha a pénzintézet nevén van. En csak arra kérném a mélyen t. Képviselőházat, méltóztassék olyan intézkedést felvenni a javaslatba, amely szerint minden esetben, ha az ilyen el árverezett ingatlant nem tényleg gazdálkodó kisbirtokos vette meg, vissza lehessen vásárolni. Ez rendkívül fontos, mert a síüyos gazdasági viszonyok alatt igen sok kisbirtokos lába alól húzták ki a földet és eddig nem volt ülése 1939 október 17-én, kedden, mód arra, hogy ezeket az ingatlanokat visszavegyék. Itt kell azonban megemlítenem és a mélyen t. földmívelésügyi miniszter úr szíves figyelmébe ajánlanom, — bár erre vonatkozólag javaslatot nem is tehetek és ez nem is tartozik szorosan ebbe a törvényjavaslatba — hogy^ ezeket az ingatlanvisszavásárlásokat olyan súlyos feltételek mellett, amilyeneket az utóbbi időben megszabnak, nem bírják majd eszközölni azok a károsult gazdák. Amikor 60—70—80% vételár lefizetését méltóztatnak kívánni a viszszavásárlásnál, erre nem képesek azok a gazdák, mert ha az illető le tudna fizetni ti0%-ot, akkor a hitelezővel és mindenkivel ki tudna egyezni. Én tehát azt kérem, hogy ezek az .ingatlanvisszavásárlások is ugyanolyan feltételek mellett történhessenek, mint amilyen feltételek mellett e szerint a javaslat szerint telepítési célokra a földet ki lehet osztani. Azt teljesen indokoltnak és az állam érdekében valónak tartom, hogy ha nagyobb birtokosokkal szemben az állam adósság vállalással élt és a kataszteri tisata jövedelem egy bizonyos határán felüli tartozásukat kifizette, mukkor azok kötelesek; legyenek ennek miegfelélő mértékben az államnak telepítés céljaira földet rendelkezésre bocsátani. Ez olyan érdek, amely elől szerény véleményem szerint nem lehet kiitérni. T. Képviselőház! Egy következő és szerény véleményem szerint rendkívül fontos határozati javaslatom, amelyet a földfmívelósügyi mmnászter úrnak különösképpen a szíves figyelmébe ajánlok, a következő (olvassa): »Mondja ki a képviselőház, hogy a javaslatiba ibeiktandó a (következő tartalmú rendelkezés: 1. A törvény alapján juttatott kishaszon bérleten vagy tulajdoni ingatlanon levő és ahhoz taxtozó élő ós holt gazdasági felszerelés, függő és beszedett termés a közadókat és a juttatásból folyó fizetési kötelezettségeket kivéve mindennemű követelés tekintetében végrehajtás és árverés alól mentes. A közadók és a juttatásból folyó kötelezettségek érdekében is a megjelent ingóságok csak a felerészük erejéig vonhatók végrehajtás alá. 2. A tulajdonjogilag juttatott ingatlanok hasonlóképpen csak közadók és a juttatásból folyó kötelezettségek érdekében vonhatók végrehajtás alá. A juttatásban részesült egyén a juttatásból eredő fizetési kötelezettségeiért egyéb ingatlanival nem szavatol.« (Szöllősi Jenő: Nagyon helyes!) Mélyen t. Képviselőház és mélyen t. földinívelésügyi miniszter úr, meg kell védenünk azt az embert, akinek földet adunk. (Úgy van! balfelől.) Ne akasszunk a nyakába csak gondot, hanem védelmét is tegyük lehetővé, tehát ha bérlő vagy tulajdonos, biztosítanunk kell azt, hogy gazdasági felszerelése, termése, vetése végrehajtás és árverés alól mentes legyen, természetesen kivéve az adókat és a juttatás folytán reáeső kötelezettségeket. Ezeket igenis fizetnie kell, a közterheket viselnie kell és eleget kell tennie azoknak a kötelezettségeknek, amelyek a juttatással járnak, de ne rohanjon rá mindenki és ne vegye el utolsó állatját és utolsó szem gabonáját is, mert akkor hiába kapott földet, nem tud létezni és nem tud gazdálkodni. Sőt, t. Képviselőház, még az állami adók és a juttatási fizetési kötelezettségek tekintetében is azt a megszorítást kérem, hogy ezek fejében is csak a felét lehessen