Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-39

278 Az országgyűlés képviselőházának 39, Ezzel kapcsolatban itt van még egy rend­kívül fájó kérdés, az eddig kiosztott házhelyek kérdése. A házhely akció nagyon jó volt, mind nyájan helyeseltük, nem történt meg azonban a házhelyek árának tisztességes és'rendes meg­állapítása. Uraim, tudok példát, amikor olyan szántóföldeket, amelyeket négyszögölenként 1 pengőért árultak és amelyeket mint szántó­földet a földreform céljára úgyis adtak el, míg az egyik parcellán még 1 pengőért adták, a szomszédos parcellán már 5 pengőért adták négyszögölenként, mert azt házhelynek adták. Vannak olyan házhelyek, ahol ma egy két­háromszáz négyszögöles házhely ára a kiosztott földek útján 1000 pengő. Igen sok ilyen eset van és ebben a kérdésben nem történt rende­zés. A földreform-földeknél az árleszállítás Fabinyi pénzügyminiszter úr szociális érzéke folytán megtörtént, a házhelyeknél árleszállí­tás nem történt. Szükséges tehát az, hogy ezek­nek a már kiosztott házhelyeknek árát is ren­dezzük a mostani törvényjavaslattál kapcso­latban. T. Képviselőház! Ezekben a határozati ja­vaslataimban tehát először a földterület szapo­rítását akartam valamennyire előmozdítani a javaslat keretén belül, tehát hogy a vállalati birtokokat korlátozás nélkül vegyük igénybe, ezzel szemben igyekeztem irányvonalakat szabni arra vonatkozólag, hogy az igénylők sorában egy rendszert teremtsünk. Kérek egy félóra meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a félóra hosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a hosszabbítást megadta. Csoór Lajos: Ugyancsak irányvonalakat igyekeztem szabni az árra és a haszonbérre vo­natkozóan, tehát hogy a rendelkezésre álló föld­területet észszerűen tudjuk felhasználni. Egy további határozati javaslatom ezzel kapcsolat ban a következő (olvassa): »Mondja ki a kép­viselőház, hogy a javaslatba felveendő olyan rendelkezés, amely szerint: 1. Az elárverezett ingatlanok minden eset­ben visszaigényelhetők, ha az ingatlan még uincsen tényleg a gazdálkodó kisbirtokos tu­lajdonában; 2. a száz holdon felüli eladósodott birtokosok­nál eszközölt állami adósság átvállalása fejé­ben az állam részére meghatározott becsérték' ben azonosértékű ingatlant tartoznak átér­gedni birtokpolitikai célokra.« Ebben a törvényjavaslatban van egy igen helyes intézkedés, amelyet nagyon meg kell dí csérni, amely kimondja azt, hogy az elárvere zett ingatlanokat, amennyiben még a pónzinté zet kezén vannak, további egy vagy két éven belül vissza lehet váltani. (Helyeslés balfelőU Felhívom a miniszter úr figyelmét arra, hogy itt elítélendő visszaélések történnek stroh­mannoik útján. A pénzintézeteik saját ügyészeik, * saját igazgatóik által az ő nevükre megvétetiH a földet, hogy az már továbbadottnak nyilvá­níttassák, az a föld azonban jelenleg, most is a pénzintézetek kezében van és mégsem lehet visszaváltani a javaslat szerint sem, csak ak­kor, ha a pénzintézet nevén van. En csak arra kérném a mélyen t. Képviselőházat, méltóztas­sék olyan intézkedést felvenni a javaslatba, amely szerint minden esetben, ha az ilyen el árverezett ingatlant nem tényleg gazdálkodó kisbirtokos vette meg, vissza lehessen vásá­rolni. Ez rendkívül fontos, mert a síüyos gaz­dasági viszonyok alatt igen sok kisbirtokos lába alól húzták ki a földet és eddig nem volt ülése 1939 október 17-én, kedden, mód arra, hogy ezeket az ingatlanokat vissza­vegyék. Itt kell azonban megemlítenem és a mélyen t. földmívelésügyi miniszter úr szíves figyel­mébe ajánlanom, — bár erre vonatkozólag ja­vaslatot nem is tehetek és ez nem is tartozik szorosan ebbe a törvényjavaslatba — hogy^ eze­ket az ingatlanvisszavásárlásokat olyan súlyos feltételek mellett, amilyeneket az utóbbi idő­ben megszabnak, nem bírják majd eszközölni azok a károsult gazdák. Amikor 60—70—80% vételár lefizetését méltóztatnak kívánni a visz­szavásárlásnál, erre nem képesek azok a gaz­dák, mert ha az illető le tudna fizetni ti0%-ot, akkor a hitelezővel és mindenkivel ki tudna egyezni. Én tehát azt kérem, hogy ezek az .in­gatlanvisszavásárlások is ugyanolyan feltéte­lek mellett történhessenek, mint amilyen fel­tételek mellett e szerint a javaslat szerint tele­pítési célokra a földet ki lehet osztani. Azt teljesen indokoltnak és az állam érde­kében valónak tartom, hogy ha nagyobb birto­kosokkal szemben az állam adósság vállalás­sal élt és a kataszteri tisata jövedelem egy bi­zonyos határán felüli tartozásukat kifizette, mukkor azok kötelesek; legyenek ennek miegfelélő mértékben az államnak telepítés céljaira föl­det rendelkezésre bocsátani. Ez olyan érdek, amely elől szerény véleményem szerint nem lehet kiitérni. T. Képviselőház! Egy következő és szerény véleményem szerint rendkívül fontos határo­zati javaslatom, amelyet a földfmívelósügyi mmnászter úrnak különösképpen a szíves figyel­mébe ajánlok, a következő (olvassa): »Mondja ki a képviselőház, hogy a javaslatiba ibeiktandó a (következő tartalmú rendelkezés: 1. A törvény alapján juttatott kishaszon ­bérleten vagy tulajdoni ingatlanon levő és ahhoz taxtozó élő ós holt gazdasági felszerelés, függő és beszedett termés a közadókat és a juttatásból folyó fizetési kötelezettségeket ki­véve mindennemű követelés tekintetében vég­rehajtás és árverés alól mentes. A közadók és a juttatásból folyó kötelezettségek érdekében is a megjelent ingóságok csak a felerészük erejéig vonhatók végrehajtás alá. 2. A tulajdonjogilag juttatott ingatlanok hasonlóképpen csak közadók és a juttatásból folyó kötelezettségek érdekében vonhatók vég­rehajtás alá. A juttatásban részesült egyén a juttatásból eredő fizetési kötelezettségeiért egyéb ingatlanival nem szavatol.« (Szöllősi Jenő: Nagyon helyes!) Mélyen t. Képviselőház és mélyen t. föld­inívelésügyi miniszter úr, meg kell védenünk azt az embert, akinek földet adunk. (Úgy van! balfelől.) Ne akasszunk a nyakába csak gon­dot, hanem védelmét is tegyük lehetővé, tehát ha bérlő vagy tulajdonos, biztosítanunk kell azt, hogy gazdasági felszerelése, termése, ve­tése végrehajtás és árverés alól mentes le­gyen, természetesen kivéve az adókat és a jut­tatás folytán reáeső kötelezettségeket. Ezeket igenis fizetnie kell, a közterheket viselnie kell és eleget kell tennie azoknak a kötelezettsé­geknek, amelyek a juttatással járnak, de ne ro­hanjon rá mindenki és ne vegye el utolsó ál­latját és utolsó szem gabonáját is, mert akkor hiába kapott földet, nem tud létezni és nem tud gazdálkodni. Sőt, t. Képviselőház, még az állami adók és a juttatási fizetési kötelezett­ségek tekintetében is azt a megszorítást ké­rem, hogy ezek fejében is csak a felét lehessen

Next

/
Thumbnails
Contents