Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-38

Az országgyűlés képviselőházának SS. vonni — ez lineáris, de progresszív skála szerint alkalmazott intézkedés —- és ha ezen a módoii tudni fogja, hogy hol mennyi iöld all rendelkezésre, akkor a mutatkozó igényt és a rendelkezésre álló földet kapcsolatba fogja hozni egymással. Egyszerű kapcsolatba ott, ahol a föld és az igény együtt van, nehezebb kapcsolatba ott, — ami a legtöbbször elő fog fordulni — ahol egész más helyen van az igény, mint a rendelkezésre; álló fold, amikor is a kérdést vagy a sokkal drágább, de nemzet védelmi szempontoktól elengedhetetlen paraszttelepítések útján vagy pedig munkástelepítések eszközlésével fogja megoldani. Ami azonkívül azt a másik dolgot illeti, hogy folyton arról vitatkozunk, van-e másfél millió hold föld, ezt nagyon rövid idő alatt meg fogjuk látni. (Itassay Károly: Elég szomorú, hogy csak most tudjuk meg! Négy év óta van telepítési törvény!) Ez tisztára a politikai bizalom kérdése. En azt hiszem, hogy a miniszter úr és az az osztály, amely ebben a kérdésben dolgozott, alapos munkát végzett és számításai helyesek. Politikai bizalom alapján, de meggyőződés alapján is állítom, hogy ez a másfél millió (hold föld igenis meg fog mozdulni. Ha pedig ezt elhiszem, akkor azt kell mondanom, hogy ez hatalmas terület, óriási feladat és rendkívül nagy munka. Egészen olcsó dolog volna azt mondani, végezzünk először ezzel a munkával, majd meglátjuk, mi lesz azután, (Egy hang jobbfelől: így is van!) de ha ezt mondanók, uraim, nem mondanánk egészen igazat. Legyünk ugyanis tisztában azzal, hogy ezzel a földreformmal párhuzamosan, de ettől függetlenül folytatódni fog a nagybirtok természetes elporlódásának folyamata. (Ügy van!) Négy okra fog támaszkodni ez a folyamat. Az első az az emberi könnyelműség, amelyből a magyar úri osztály igen nagy részt kapott akkor, amikor a tulajdonságok osztogatása céljából a különböző emberek az Úristen elé járultak. A második okot jelentik majd a szaporodó szociális terhek, a harmadikat a várható örökösödési illeték és végül negyedik ok lesz a magyar földbirtokososztálynak éppen legértékesebb részénél egyrészt az a természetes törekvés, hogy a még mindig visszamaradó támadási felületet csökkentse, (Meskó Zoltán: Ilyenek kevesen lesznek!) másrészt, hogy az általuk alapítandó mezőgazdasági iparágak alimentálására minél több tőkével rendelkezzék. (Csoór Lajos: lígyan! Oldják fel a hitbizományokat, mindjárt lesz! — Mozgás a baloldalon.) De ha ez így van, — és ez így is van — akkor azt kell látnunk, hogy ez kívánatos fejlődés, mert így fog megint kialakulni a nagyon kívánatos 200—500 holdas középbirtokoknak egy új sorozata, amelyek révén egyrészt a nagybirtok épülettőkéjének jelentékeny részét lehet a nemzetgazdaság számára megmenteni, másrészt az én értelmezésem szerint ebből a törvényjavaslatból kizárt nagyobb birtokos parasztságnak a föld igénye csak ily módon fog kielégülni. De ha azt látjuk és ezzel, mint fejlődéssel számolunk, akkor tudnunk kell, ihogy ez után a törvényjavaslat után még talán lesz szükség földibirtokpolitikai intézkedésekre, de földreformnak nem igen lesz tárgya — és akkor tudnunk kell, hogy ez a másfél millió hold az utolsó nagy darab föld, amelyről rövid időn belül diszponálni tudunk, ennek felismerése pedig fokozott óvatosságra késztet és felelositfilfnií-iiÉiT^mM- ' '••- ' ülése 1939 október iS-dn, pénteken. 255 ségünket nagymértékben fokozza. (Ügy van! jobbfelől.) Az Összes juttatások mértékével függ össze az évi juttatások mértéke is, amelyet ennek a törvényjavaslatnak 1. §-a évi 100.000 holdban jelöl meg. (Felkiáltások jobbfelől: Ez a minimum!) A miniszterelnök úrnak és a földmívelésügyi miniszter úrnak a pártban elhangzott felszólalása, a pénzügyminiszter úr expozéja és az abban mondott számadatok mutatják, hogy ezt az évi 100.000 holdat a kormány nagyon is minimumnak tekinti, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) ezt lényegesen túllépi majd az évi juttatás és az a 10 vagy 15 év, amelyet matematikai alapon ki lehetett volna számítani ebből a törvényjavaslatból és amellyel szerettek volna minket megtámadni, hogy ez nagyon hosszú idő, lényegesen kevesebb lesz a valóságban. (Szöllősi Jenő: Tessék törvényibe iktatni!) Ebben a pillanatban válaszolok a közbeszólásra. Az, hogy ez a szám maradt benne a törvényjavaslatban, a miniszterelnök úr lelkiségére jellemző. A pártban is voltak sokan, akik azt mondották: »Az Istenért, ez egyszer ne legyen puritán, hanem politikus«, de Teleki Pál nem hajlott meg és neki volt igaza. Olyan ember ugyanis, aki magát politikusnak tekinti, sok szaladgál ebben az országban, de olyan ember, aki valóban puritán, azt (hiszem, sokkal kevesebb. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Maradjon csak meg a mi miniszterelnökünk puritánnak és igazolja példájával, hogy a tiszta etika a legjobb politika. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon. —- Maróthy Károly: Akkor minek a törvény?) Demagógiában azonban minden kormánypárt mindenkor alul marad, felelőtlen ígérgetésekkel versenyre kelni nem lehet. (Jandl Lajos: Önök ígértek! — Maróthy Károly: Akkor nem kell törvény!) Komoly cselekvő akaratnak csak két mód áll rendelkezésére, vagy elfojtja a kritikát erőszakos eszközök igénybevételével, aminek példáját ma Európában sok helyen látjuk, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nálunk is!) vagy pedig a mi eszközeinkkel, Teleki Pál eszközeivel, szerény célkitűzésekkel és azon túlmenő teljesítésekkel és haladással. (Ügy van! Ügyi van! — Taps a jobboldalon.) Ez a százezer hold, t. uraim, nemcsak azért minimum, mert a kormány fog tötbbet megmozgatni. A földbirtokosok egész sora, részben hazafiságból, részben jól felfogott saját érdekéből, a maga termelésének biztonsága szempontjából fog hozzájárulni ahhoz, ihogy ennek a törvénynek életbelépése minél gyorsabban következzék be. (Ügy van! Ügy van!) Állítom, hogy már a jövő tavasszal, de holtbizonyosan a jövő ősszel ezer és ezer holdakon fognak dolgozni részesvállalkozók és kishaszonbérlő nincstelenek a földbirtokossal való közvetlen megállapodás alapján. Ezek a földtulajdonosok, akik ilyen formában a törvény gyors lebonyolítását kívánják szolgálni, csak egy feltételt és egyetlen kérést fűznek hozzá, azt, hogy minden ilyen szerződéses megállapodás a földmívelésügyi minisztérium elé kerüljön és a földmívelésügyi minisztérium bírálja el a legszigorúbban minden szempontból, de azután kötelezően nyilatkozzék arranézve is, hogy megfelel-e ez a törvény betűinek és intencióinak, tehát úgy a kisembernek, mint a nagybirtokosnak a szempontjából megnyugtatás legyen 1 arranézve, hogy ez a megállapodás a reform