Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-36
Az országgyűlés képviselőházának 36. jenek, ezek tények, ezek valóságok. (Elnök csenget.) Kénytelen vagyok megállapítani azt, hogy a négyzetkilométerenkénti 620-as népsűrűségű Hollandiában, ahol óriási gyarmatok Vannak, ahol óriási gazdaság van, érzik azt, hogy a föld minden körülmények között szükséges és tengert vezetnek ei holdanként, nem is holdanként, aere-ként, tehát angol egységben ezer négyszögölenként 130 font költséggel, katasztrális holdra kiszámítva, több mint 5000 pengő költséggel, mert nagyon .iól tudják, hogy a földből a nemzet női ki és sarjadj ki. Ezt tehát mindenki tudja, t. Ház, az egész világon és az a meggyőződésünk, hogy csak a magyar kormány érzéketlen ezzel a kérdéssel szemben. De tovább megyek, nem is erről van szó, hanem arról, hogy a magyar vezetőtársadalmat újra a háború előtti betegség önti el. Illúzióban él a magyar vezető társadalom. A háboní előtt is ebben élt. Akkor azt hitte mindenki, hogy aki magyar állampolgár, az magyar is és csak nemzetiségi izgatást látott ott, ahol már ellenünk komoly szervezkedés folyt. T. Ház! A nagy összeomlás után az illúziók eloszlottak, a maga realitásában az egész nemzetet átjárta a reform gondolata. Mindenki érezte, hogy újjá kell építeni ezt az országot és újra a magyar betegség öntötte el ezt az országot. A mai vezető társadalmat a megoldás illúziója tölti el. Ma úgy érzi a vezető társadalom, hogy ezekkel a törvényekkel a való életet változtatja meg és reális megoldásokat ad. Én pedig kénytelen vagyok az előttünk fekvő javaslatot is csak annak tekinteni, hogy ez a megoldásnak illúziója, egy áfium, amely újra csak azt az érzést kelti, hogy na most aztán radikálisan megoldottuk a kérdést. T. Ház! Szabad legyen felsorolnom a végeredményeket. 1920-tól mostanáig öt törvény foglalkozik a magyar földkérdésnek rendezésével, ötévenként átlag egy törvény és mi a vége, az, hogy a hitbizományi birtokok állaga változatlanul 823.000 katasztrális hold, a zsidók birtokának területe változatlanul 500.000 hold, (Meskó Zoltán: Nagyatádinak is le kellett, szegénynek, mondani! — Elnök csenget.) és a zsidó részvénytársasági nagybirtokok területe 155.000 holdra emelkedett fel és a nagybirtokok területe 5 millió holdon felül van. (Meskó Zoltán: Nagyatádinak a kezét is megfogták!) Tehát mi az öt törvény eredménye, amely a kérdés megoldását szorgalmazta? Mit csinált ez az öt törvény? Ezek tények, amelyek kiáltanak és a magyar nemzet arra a lejtőre csúszott, amelyről az előbb beszéltem. (Egy hang a jobboldalon: Azért hoztuk a savaslatot! — Maróthy Károly: Már nem nagyon hisz a magyar nép!) T. Ház! Ezek azok a gondolatok, amelyeket itt előbb fel kellett tárnom, hogy a jelenlegi javaslattal érdemben foglalkozzam. Először újra általánosságban teszem ezt és meg kell állapítanom, sajnos, szomorodott szívvel, azt, hogy ennek a törvényjavaslatnak csak az 1. §-a lett volna jó 10 évvel ezelőtt. Ez szomorú tény, mert igenis az az első tétel, az nagyon komoly lett volna, ha 10 év óta ebben a szellemben folynék a munka. Hát vakok vagyunk, t. Ház, hát nem látjuk azt, hogy a világ forrásban van és napok alatt 50.000 és 100.000 embert tesznek ide-oda; egy nagy átrendeződés folyik ós vájjon ki lesz a felelős azért, hogyha mi ebbe a nagy átrendeződésbe nem tudunk helyesen, vagyis már nem tudtunk régebben úgy bekapülésg 1930 október lUén, szerdán. 193 csolódni, hogy azok a területek feltétlenül a magyarság számára jussanak. Ezeket le kell szögeznem, mert a földkérdés rendezésének, véleményem szerint, az első és elodázhatatlan része, lényege a dunántúli földkérdés megoldása. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Meg kell állapítanom, hogy ezt a javaslatot nem lengi, nem hatja át a faji és honvédelmi szempont parancsa, mert ha végigolvasom, végigtanulmányozom a javaslatot, akkor azt látom, hogy a magyar parasztság es a magyar fajta megerősítéséről vajmi kevés szó esik benne, de százával van benne egérút, amelyen a nagybirtokot meg lehet menteni. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) En valahogy úgy látom, hogy ez nem a nagy fajvédelmi és honvédelmi kérdés megoldását célozza, hanem ez politika és talán a szakminiszter úrnak ehhez tényleg nincs semmi köze, mert ez csak arra van, hogy lefelé minél nagyobb látaszatát mutassák a földkérdés megoldásának, felfelé azonban megmutassák a kibúvókat, a biztosítékokat. T. Ház! Abban látom én a törvényjavaslat óriási hibáját, hogy nem őszinte, nem egyenes munka. Ez az, amit erről a javaslatról mondanom kell és ha valaki azt mondja a javaslattal kapcsolatban, mint előttem szólott képviselőtársam is mondotta, hogy óriási lehetőségeket rejt, én jobban szeretném ennél, ha egy törvény sikerét nem a mindenkori politikai erőjátékok, hanem a törvény félreérthetetlen szövegezése biztosítaná. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Végeredményben gondoljuk csak végig, hogy ez a javaslat nagy lehetőségeket rejteget, de mindkét oldalra, és kérdés, hogy melyik oldalra dől a mérleg. Ha a reakciós irányzat erősödik, — és azt őszintén be kell vallanunk a felsőház reformja után, hogy a reakció súlya megnövekedett — akkor ennek a javaslatnak az értéke ugyanannyival csökken. Én azt hiszem, hogy ennek a javaslatnak a tárgyalásakor még mindnyájunk elé egy nagy kérdőjel rajzolódik: mit szól ehhez a velünk egyenrangú felsőház, amikor 1,058.000 katasztrális hold van a felsőházi tagok kezében? Erre én azt vagyok kénytelen mondani, hogy ha ott elfogadják ezt a javaslatot, akkor nem sok garancia van arra, hogy ennek komoly, reális gyakorlati végrehajtása legyen. (Ellenmondások a jobboldalon.) Akik pedig ellenvetéssel élnek, azoknak tessék egy kicsit visszapillantani és mindjárt más szemüvegen látják a földkérdés megoldását szolgáló javaslatot, ha például az 1936. évi hitbizományi reformot és a telepítési törvényt nézik, amely végeredményben a mai rendelkezéseknek is az alapja. T. Ház! Óriási viták folytak itt arról, hogy a hitbizományi kötöttségből most milyen nagyszabású felszabadítás következik. Kérdezem én, mennyi szabadult fel az elmúlt idők alatt?. De tovább megyek. Az 1936. évi telepítési törvényben benne van az is, hogy 200.000 holdra tehető az 500.000 holdból az a nagyon eladósodott nagybirtok, amely felkínálkozik és amelyet igénybe vesznek. Benne van az is abban a törvényben, hogy a nagy adóhátralékok fejében is vesznek igénybe birtokot. Az 5000 pengőn felüli hátralékok tudvalevőleg összesen 33,000.000 pengőt tesznek ki, ami testvérek között is 60.000 hold föld; kérdezem tehát, mennyit vettek igénybe ezekből a birtokokból? (Felkiáltások a balolda Ion: Semmit!) A törvényben tehát benne volt a lehetőség, de semmi sem történt. Legalább is nem látjuk első helyen sem a 200.000 holdat,