Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-36
Az országgyűlés képviselőházának 36. ülése 1939 október li-én, Szerdán, 191 az uradalomban? Megvettek 4000 holdat, a 83 cselédből 30-at nyomban elküldöttek és 3 traktor jelent meg a határon. Vagy talán a magyar földet traktorokkal fogják megvédeni? Ezek az aggodalmak azok, amelyek bennünk ennek a törvényjavaslatnak az értékét semmivé teszik. Ezek azok az aggodalmak, amelyeket el kellett mondanom, hogy ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozhassunk. Amikor ismét az elvi kérdések tárgyalását folytatom, amikor hangsúlyozom, hogy a földről alkotott felfogásunkat meg kell változtatni, akkor nyugodtan kijelentem, hogy a mi törekvéseinknek igenis, alapfeltétele az, hogy a birtokok keletkezésének az útját is megvizsgáljuk és hirdetjük, hogy a nemzetellenes törekvésekért vagy magatartásért kapott birtokok a nemzet vagyonának tekintendők. (Taps a szélsőbáloldalon.) Ha Károlyi Mihály birtokai elkonfiskálhatók voltak, — nagyon helyesen — akkor ugyanúgy miért ne legyen nemzeti vagyon a Haynauak és a Pallaviciniek birtoka? (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nehogy azt hieyje valaki, hogy valami szörnyű lázítás ez. Ez a nemzeti öncélúságnak gyakorlati megvalósítása. Ma sem értjük és a történelem előtt megmagyarázhatatlan az, hogy 1920-ban, a nagy összeomlás után, amikor nemzeti függetlenségünket szörnyű áron megkaptuk, miért nem éltünk vele és változatlanul továbbra is védtük a bécsi udvar előretolt bástyáit, az idegen főurak és zsidók nagybirtokait. Elnök: Ismét kérem Matolcsy képviselő urat, ne méltóztassék ezzel a kérdéssel ilyen modorban foglalkozni, mert sértő egy társadalmi osztály ellen, ha azzal általánosságban így méltóztatik foglalkozni. (Szeder Ferenc: Az aradi vértanuk birtokai hol vannak? — Zaj.) Matolcsy Mátyás: Kíváncsi volnék rá, miért van az, hogy amikor a Neoaquistica Commissio útján ősi magyar családoktól az igazolás felmutatásának elmulasztása miatt százezer holdakat vettek el, akkor ez nem volt sértő az ősi masyar családok számára, de az sértő, hogy a Haynauak és a Pallaviciniek... (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy az elnöki figyelmeztetéssel ne méltóztassék vitába szállni. Ha így folytatja, kénytelen leszek rendreutasítani, mert megállapítom, hogy a Haynauakat együtt említeni a magyar történelmi családokkal, igenis sértő. (Qr. Károlyi Viktor: Mégis csak hallatlan! Saját magát hasonlítsa össze!) Kérem gróf Károlyi képviselő urat, méltóztassék nyugodtan maradni. Matolcsy Mátyás: T. Ház! Az a felfogásunk, hogy isrenis, birtokok keletkezésének útját végig kell vizsgálni és ugyanakkor az a felfogásunk, hogy a zsidó birtokok minden további nélkül törvénnyel a nemzet vagyonának nyilváníttassanak. Ha 86 évvel ezelőtt 1853-ban még érkezhetett olyan császári parancs, hoo'v a zsidók birtokolt nem vas4roJ.hatnak, akkor azt hiszem, nekünk nemzeti önállóságunkban, nemzeti Öncéluságunkat szolgálva jogunk van hasonló és még erélyesebb intézkedéseket hozni. T. Ház! Ezek azok a szempontok, amelyeknek figyelembevétele és figyelemben tartása az egyedüli lehetőség arra, hogy a földkérdést komolyan, a magyar fajta és a honvédelem szempontjai szerint megoldjuk. Amikor ezek a nagy kérdések forognak fenn, 1920 óta folyik a nagy vita, vitáznak azon, vájjon a nagybirtok vagy a kisbirtok termel-e többet Ma is az előadó úrnak és felszólalt képviselőtársaim mindegyikének beszédéből kicseng ez a kérdés, felmerül ez a probléma. Ennek részleteibe menni, azt hiszem, teljesen szükségtelen, mert hiszen csak egy kérdést teszek fel: mi módon képzelhető az el igazságosan, hogy ha a nagybirtok többet termel, — amit az Omge. és vele együtt a nagybirtokosság állandóan hirdet — hogy a többet termelő nagybirtok holdankint 70%-kal kevesebb terhet visel! Csak egyetlen igazságot ismerünk. Vagy többet termel é? akkor több terhet viseljen s a szociális terheket is viselje, vagy pedig kevesebbet termel, mint ahogyan tényleg kevesebbet is termel, de akkor nincs rá mód, hogy továbbra is fenntartassák és sürgős felszámolása indokolt. Részletekbe menni azt hiszem, felesleges ennél a kérdésnél, de engedtessék meg csak néhány nagy összehasonlítás felvetése, mert a kifejezetten kisbirtokos vidék termelése — és ez nem egyszerű termelési kérdés, hiszen, ebben benne van a magyar élet lüktetése, — sokkal erősebb, mint a nagybirtokos vidéké. Tessék összehasonlítani Ceglédet, Sövényházát, Félegyházát, vagy a Tiszántúlon akár Orosházát és egy másik nagybirtokos községet. (Mozgás a jobboldalon.) Nagyon könnyű ezt azzal elintézni, hogy ezek nem hasonlíthatók össze. De igenis, összehasonlíthatók, mert meg vagyok győződve arról, hogy ha Fejér megye kitűnő földiéin olyan birtokmegoszlás volna, mint Cegléd város határában, ott is ugyanolyan lüktető városi és magyar elet. folyna. Ezzel szemben, ameddig a szem ellát, kötöttségben heverő hitbizományok nyomorgó cseléd és munkás népét találjuk és helyettük messze idegenből 2—300 kilométer távolságból holott munkásokkal dolgoztatják meg a földeket. (Zni a jobboldalon. — Ügy van! Ügy van! balfelől) T Ház! Nem vitás, hogy a kisbirtok többet termel és több embert tart el. Nagyon érdekes annak tisztázása is, amit mindig mondanak, hogy a nagybirtokon él a cselédség s a ; kisbirtok nem tart cselédet és munkást. Ezzel szemben leérvén szabad Cegléd városára hivatkoznom: 50 000 holdas határában a Iegnagvobb birtok 214 hold. a többi egészen kicsiny birtok — 15—20—30 holdas — és Cegléd város határában a gazdasági csendek száma 785. Sövényházán, a közel 40 POQ holdas, egy tagban fekvő Pallavicini uradalmon, ebben az eszmei kÖ7spq-ben, ahol nincs kisbirtok, a gazdasági cselédek száma kevesebb, mint Cegléden: mindössze fv*0. Nem tudom megérteni, a hivatalos nénszámlálási adatok, a való élet mutatják a különbséget és a vé^konklúzió mindig az, hosrv a nagybirtok termelési föl én ve, mennviQóofi p,s minőségi termelése nem érhető el a kí°birtokon. T. Hé?! T^cój^ nipsrnp^í eerysz^r a^ alföldj. magyar kisbirtokot PS majd moo- fnwiák látni, bojr-v müven gazdasági és knltÚTnfvót tudnak pl érni. To-az, bn<ry a le°ru , io , vonb bfij az, hogy, a Dunántúlon lévő naervbirtoko^ok és a nagybirtokok vezetői nem ismprik a helyz^tnt. Nem ee-o^vpl hfszeltem és nmikor m o0 'kérdí i '/tpm: méltóztattál az Alföldön Cpsrlédet. Kőröst, Kecskemétet mpírnézni- a vál nC z ez volt: bja, azt még nem láttam. Nem tudják tohát, milyen magvar élet lüktet a mapvar Alföldön, azon a homokon, amelyen a nagvbirtok 1 parféije^b nagyon kisszámú birkát legeltet. Azon a homo3 *
