Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-35
162 Az országgyűlés képviselőházának 35. lyeslés a szélsőbáloldalon.) az abszentisták birtokai és a nem magyar állampolgárok birtokai. Az abszentistákról megjegyezni kívánom, hogy az eredeti javaslat szerint a betegség okából való távollét is igazolt távollétnek számított. A Magyar Elet Pártjának felfogása szerint azonban — és errenézve is nyújtok majd be módosítást — a betegség okából való távollét birtokpolitikai szempontból nem igazolható. (Helyeslés a bal- és a szélsőbáloldálon.) Idetartoznak még a ? javaslat eredeti elgondolása szerint az egyházi birtokok, a hitbizományi birtokok, az úrbéres birtokok, az alapok, alapítványok és általában a jogi személyek birtokai is. A Magyar Elet Pártjának megítélése szerint ez utóbbi birtokkategóriáknak, hogy úgy mondjam, enyhébb elbírálás alá vonása indokolt, azért, mert a volt úrbéresek és a közbirtokosságok birtokaihoz egyáltalán nem szabad hozzányúlni. Ezek komplett összvagyont tesznek ki, esetleg nagyobb kiterjedésű összvagyont, mégis a falu lakosságának érdekeit szolgálják, annak kollektív vagyonát jelentik, elsősorban a falusi állattenyésztés előmozdítására vannak hivatva, hiszen legnagyobbrészt legelők: egyes területeket esetleg ezekből is szántóföldi mesrművelés alá vettek, ez is leginkább az apaállatok eltartásához szükséges alomszalma és takarmányneműek termesztésére szolgál. Ezeket a volt úrbéres, közbirtokossági vagyonokat jelentő birtokokat egyáltalán kivette a javaslat az igénybevehető birtokok közül. (Helyeslés.) Mint már említettem, enyhébb elbírálás alá kívánja venni a Magyar Elet Pártja az eeryházi birtokokat, az alapítványok birtokait Idesorolom a jogi személyeknek, a városoknak, községeknek a birtokait, de idesorolom a hitbizományi es családi birtokokat is. Ezt abból az elgondolásból tette a párt, hogy e birtok (Meskő Zoltán: Állandóan zsidónak adta bérbe!) mégis egy bizonyos tradíció szerint évtizedekre, vagy esetleg évszázadokra visszamenőleg (Meskő Zoltán: Aki zsidónak adta bérbe a földet, attól el kell venni! — Zaj a szélsőbaloldalon.) vagy ugyanannak a családnak tulajdonában volt, vagy ugyanolyan kulturális és nemzeti cél szolgálatában állott, amelyeknek fenntartása, igenis* ma is nemzeti érdek. (Meskó Zoltán: Zsidók szedték meg magukat rajta!) Ha zsidóknak adták bérbe, elég rosszul tették. (17cn/ van! — Meskő Zoltán: Büntetni kell őket ezért!) Elnök: Kérem Meskó képviselő urat, maradjon csendben! Máriássy Mihály előadó: T. Képviselőtár; sam, ma is tudok olyan közéleti férfiúról, aki hirdeti a zsidókérdés megoldásának szükségét, a birtokpolitikát kérdések legradikálisabb megoldását és mégis zsidónak a dia bérbe földjét. (Meskó Zoltán: Elég helytelenül! — Zaj. — Gr. Pálffy József: Az ő vezére adta zsidónak bérbe! Festetics adja! — Meskó Zoltán: Mi közöm nekem hozzá! Vésve föl a zöld inget és hallgasson! — Gr. Pálffv József: Zöld ingben jár! — Meskó Zoltán: Zöld ing a folyosón van! — Derültség.) Elnök: Csendet kérek. Máriássy Mihály előadó: A Magyar Élet Pártjának előbb említett módosító indítványa, amely csak a bizottsági tárgyalás során lesz beiktatandó _ a javaslat szövegébe, kétségtelenül azt vonja maga után, hogy az eredetileg másfélmillió katasztrális holdra tett igénybevehető terület bizonyos mértékben csökken. Ezt rekompenzálni kellett/ A rekompenzációt ülése 1939 október 10->én, kedden. illetőleg pedig az volt a párt álláspontja, — és ezt is módosítás alakjában fogom bejelenteni — hogy a 30 holdas alsóhatárú birtokkategóriában a megkülönböztető progresszió ne csak az első 1500 holdig érvényesüljön, hanem valamennyi kategóriában. Eddig úgy volt, s a javaslat szériát úgy van, hogy 1500 holdig igénybevehető 20%, illetőleg ezeknek a, hogy úgy mondjam, vállalati birtokoknak 30%-a, a továbbiakban azonban ugyanaz marad az igénybevétel százaléka. (Matolcsy Mátyás: A vállalati birtokoknak nem 30%-át kellene igénybevenni, hanem az egészet! — Ügy van! Ügy van! a szélsőbáloldálon. — Csoór Lajos: Meg a hadiszerzeményű birtokokat! — Zaj. — Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk az előadót!) Ha a vállalati birtok zsidóbirtok, akkor úgy is igénybeveszik az egészet, mégpedig nemcsak a mezőgazdasági művelés alatt álló területet, hanem az egész területet. Ha pedig vannak olyan vállalatok, amelyek nemzeti célokat szolgálnak, keresztény vezetés alatt állanak, ezeket egészen egyszerűen eltörölni a magyar közéletből talán mégsem volna indokolt. (M e skó Zoltán: Mi lesz a zsidó bérletekkel 1 ? — Paczolay György: Az ember a fontos, nem az üzem és a vállalat! — Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk az előadói!) T. Képviselőház! Mint mondottam, a kulcsok, illetőleg a progresszió szempontjából való megkülönböztetésnek minden kategórián való keresztülvezetése azt jelenti, hogy a 300 holdon felüli területből aránylag nagyobb területet lehet igénybe venni, illetőleg az e kategóriába tartozó birtokoknál nagyobb százalékban való átengedésre kötelezésnek van helye, mint az előbbieknél. További kiegyenlítést jelent, hogy a javaslat eredeti intézkedése szerint a kulcs alkalmazása szempontjából különkülön kellett számítani a hitbizományi és szabad birtokokat. A párt álláspontja ezzel szemben az volt, hogy a hitbizományt és a szabad birtokot a kulcs alkalmazása szempontjából együvé kell számítani, így tehát magasabb kulcs fog érvényesülni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az igénybevétel azután történhetik arányosan a szerint, hogy az így magasabb kulcs figyelembevételével előálló területegység hogyan oszlik meg a szabad birtok és a hitbizományi birtok között. Van még egy harmadik lényeges módosítás, amelyet elő fogok terjeszteni. Az eredeti javaslat szerint ugyanis az 1500 holdon aluli birtokból az 500 holdon felüli mennyiséget csak akkor lehetett igénybe venni, (ha az a birtok egy község határában volt, vagy több község határában, de összefüggően feküdt. A benyújtandó módosítás szerint ez a korlátozás megszűnik és 500 holdon felül átengedési kötelezettség áll fenn a birtokossal szemben akkor is, ha birtokai nem egy község határában vannak és egymással össze nem függenek. Egy példát mondok. Ha Van valakinek 1300 holdja egy község határában, akkor ebből igénybevéhető 300 hold; de ha ez. az 1300 hold nem egy község határában fekszik, hanem három vagy négy község területén, vagyis 300—400 holdas birtokparcellákból áll, ezekből az eretdeti _ javaslat szerint semmit sem lehetett volna igényelni és ugyanakkor pedig igénybe lehetett volna venni a szomszédos községben lévő 500— 600 holdas birtokból egy megfelelő részt. Ez talán nem volt egészen megfelelő az osztó igazság szerint és ezért kellett ezt a módosítást itt keresztül vinni, már abból a szempontból is,
