Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-32

Az országgyűlés képviselőházának 32. ü raszti népnél a fillérek mit jelentenek. Azt, ami ebből a szempontból a javaslatban van, igenis, nagyon lebecsülöm, és lebecsülöm azt is, aki ezt a javaslatot idehozta a Ház elé, vagy aki egyáltalán kitalálta ezt a javaslatot. Nagyon jól jegyezte meg Pröhle képviselőtestvérem, hogy ez a javaslat csak egy részletjavaslatnak a részlete. Ha mi itt a részletekkel kezdünk foglalkozni, akkor nem oldjuk meg a mezőgazdasági munkások problémáit, nem oldjuk meg azt a mezőgazdasági munkásproblémát, hogy nagyobb kenyérül; legyen, hogy tisztességesen dolgozhassanak, de ne csak nyáron, a csépléskor és az aratáskor, hanem máskor is. Ha ez meglesz, akkor nem lesz szükség ilyen javaslatra. Ha majd olyan javaslatot hoznak ide, amely biztosítja azt, hogy a földmunkásság ha féléven keresztül dolgozik, akkor annyi jövedelme legyen, hogy abbóL ha szűkösen is, de egy évig meg tudjon élni, azt sietve megszavazzuk, mert tudjuk, hogy erre szükség van. Élőbb olyan törvényeket kell hozni, amelyek a szerencsétlen földmunkás megélhetését biztosítják már a mai helyzetben is, 60—65 éves kora előtt. Azután jöhet egy olyan törvény, amely a 60 éven felüliekről gondoskodik. - Ha a földmunkás nem keresi meg az életstandardjának megfelelő összeget, ez kihat a női társadalomra is. Azok a magyar anyák, akiknek a szülés után 8—14 napot kellene pihenniük, sokszor nem tudják bevárni ezt az időt, mert dolgozni kell menniök. Ez az oka a sok női betegségnek, tuberkulózisnak, a satnya társadalomnak. Ha a magyar földmunkásnak egy alaptörvénnyel — nem pedig ilyen részlettörvénnyel — nem biztosítunk tisztességes bért, akkor az egyke és ezek a betegségek fokozódnak és Isten tudja, hol állunk meg. Az ebben a javaslatban biztosított 4—8—10 pengővel nem lehet rábírni az anyákat, hogy gyerekeket hozzanak a világra. A javaslat indokolása tulajdonképpen agyonüti a paragrafusokat, mert abban olyan szomorú statisztikák vannak, hogy a kormánynak a nagy probléma és nem a részletkérdések megoldására kellene a legnagyobb gondot fordítania. Az egykét csakúgy tudjuk megakadályozni, ha tisztességes munkabéreket adunk a földmívesmunkásságnak, azonkívül a most tárgyalás alá kerülő javaslatnál sokkal jobb földbirtokpolitikai intézkedésekkel. Még egy sajnálatos körülményt kell megemlítenem: előttem van egy díszes kiadású könyvecske, amely a magyar szentbölesőrendet kívánja megszervezni. Rá van írva: » Gyere kicsiny, gyere!« Ez a jelszó, úgylátszik, azt tárgyalja, hogy az egyke ellen fel kell venni a harcot, úgy, hogy » nemzetes anya« lesz az, aki három gyermeket szül, — ezek a címek. 'Amikor a harmadik gyermekét megszülte, akkor felavatják, kap a derekára egy tenyérnyi sárga és lila széles szalagot, a közepén arany csíkkal, az ötödik gyermek után a szalag lila lesz alul arany rojttal, a középen nemzetiszínű sávval. Csak egyet nem találok ebben a könyvben: hogy tulajdonképpen milyen segítséget fog kapni, mert attól, hogy szalagot kap a derekára egy magyar anya, még nincs biztosítva gyermekeinek jövője. T. Ház! Ha az egykét meg akarjuk szüntetni, akkor ne ilyen problémákkal foglalkozzunk, hanem adjunk a magyar népnek életlehetőséget, fizetést, földbirtokot; akkor majd a fiatalok nem fognak arra gondolni, hogy ése 1039 szeptember 28-án, csütörtökön. 133 nem házasodhatnak össze és nem lehet gyerekük, mert nem tudják eltartani. Itt kell keresni a hibákat. Külföldi példára kell hivatkoznom. Külföldön nem úgy oldják meg az egykekérdé'st, hogy sárga és lila szalagot kötnek az anyák derekára, hanem úgy, hogy a fiataloknak kölcsönt, házat vagy egy kis birtokot adnak, amikor összeházasodnak, s amikor az első gyermek megszületik, elengedik a tartozás egyik részét, amikor a második gyermek megszületik, megint egyrészét, s amikor a harmadik megszületik, akkor az egész tartozást elengedik. Ezt kellene megvalósítani nálunk is. E mellett azonban külföldön tisztességes bért is kapnak a földmunkások. Ezek a munkások egész bizonyosan tudják, hogy mi a hazaszeretet és tudiják azt a kötelességüket is, hogy katonákat kell adniok a nemzetnek, mert e nélkül a nemzet pusztul. T. Ház! Az előttünk fekvő javaslat szerencsétlen dolog. A javaslat, amint mondottam, tizennégy fillért ad egy napra. Jól gondoljuk meg, mit lehet ezért kapni: fél kiló kenyeret, akkor azonban nincs pénz lakásra, ruhára, cipőre, tűzifára. Kérdem a miniszter urat, vájjon az állam hajlandó-e ezeket az aggokat eltartani, mert ha igen, akkor én is elfogadom a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául. Tudom azonban, hogy ez nem fog megtörténni, mert annyi 60 éves matróna lesz a mezőgazdasági munkások özvegyei között, hogy az állam nem tudja őket eltartani. A javaslatban sehol sincs egy szó «em árról, hogy ha az az özvegy nem tud megélni 14 fillérből, akkor az állam gondoskodik róla. T. Ház! Hogyan lehetséges azi, hogy amikor egy tolonc egynapi ellátására 30 fillért utalnak ki az államháztartásból, akkor csak 14 fillért adnak a magyar anyának, aki gyermeket adott a hazának? Ezekkel a problémákkal kell foglal Kőznünk, amikor egy ilyen törvényjavaslatot hoznak ide. Lehet, hogy mi nem vagyunk jó szónokok, lehet, hogy a túloldalon érettebb szónokok és raffináltabb politikusok vannak, de azért mi őszintén megmondjuk a véleményünket és nem fogunk kétségbeesni és zavarba jönni, ha elszóljuk magunkat vagy mellébeszélünk. Őszintén idehozzuk a problémákat, tessék a túloldalon is ilyen őszintén gondolkozni, mert akkor sok mindent meg tudunk oldani. A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Megay Károly jegyző: Vajna Gábor! Elnök: Vajna Gábor képviselő urat illeti a szó. Vajna Gábor: T. Ház! Amikor ezt a törvényjavaslatot kezembe vettem, magyar szívem felderült, mert azt hittem, hogy magyar fajtámnak egy nagy rétegén, ami az ország egész lakosságának körülbelül egynegyedet teszi ki, segíteni fogunk. Ahogy azonban a törvényjavaslatot végigolvastam, mind jobban és jobban kezdtem lehűlni, mert rájöttem, ^hogy ez a törvényjavaslat csak bizonyos régi ígéreteknek részletben, kis részletben való megvalósítása. Tulajdonképpen nem is akartam ehhez a törvényjavaslathoz hozzászólni, mert előttem már igen sokan részletes statisztikai adatokkal és tényekkel részletesen igazolták e törj vényjavaslat megváltoztatásának, a nyújtandó összeg nagysága felemelésének szükségességét.