Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-31

9 4 Az országgyűlés képviselőházának 31. ülése 1939 szeptember 27 ^én, szerdán. amikor a hozzájárulásról van szó. elkezdünk góndolkodri azon, hogy van-e rá fedezet? Sok százmilliót tesz ki a magyar költségvetés, abban csak meg lehet találni azt a pár milliót, amely ennek a nagy célnak elérésére szükséges'? Képviselőtársaim egyenként felsorolták a forrásokat, hogy honnan lehet erre a célra pénzt előtetremteni, akkor azt kell mondanom, hogy ha vannak a gazdasági életnek ilyen forrásai és a kormányzat nem él vele, akkor ez a javaslat is épúgy megbukott, mint ahogyan megbukott az első törvény: mert ha az életbelépéstől számítva egy éven belül új novellával jövünk, ez annvit j^ent. boarv azt a törvényt rosszul alkották me?. (Mozgás.) Ez a javaslat is rosszul l^sz megalkotva, ha a bizottságban nem fosrják módosítani mindazt, amit itt kifogásoltunk. Lehetetlenség szűkmarkúan gondoskodni erről a néprétegről, amely nénréteg ennek a nemzetnek legnagyobb, legszámottevőbb része. H

á

f kik ezek a szesrénv emberek, akik nekürk dolgoznak? Ezek a magyar mezőgazdaság ezeresztendős hivatásának örökösed, ezek az emberek azok, akik a legszaporábbak ebben az országban, ahol divat, hoíry az asszonyok nasy része meddő leo-yen. (Meskó Zoltán: A pesti asszonyok!) Ez az n népréteg, amely fenn fosna tartani a hazát. Hát csak azokra erondolíunk, akik c«»k ma^uk élnek, sőt jól élnek és reni azokra, akikref HmaszkorHV emnek a nemzetek a Jövendői

0

? <7ni a szélsőbb oldalon. — Egv honn a szplsX'hnlnldaion; Akik egyet sem nevelnek a hazánoTcf) T. Kénviselőb"

1

*! E

;

7 az a néo'réteg. am^lvik"°k asszonvai szelik a legtöhh maeyar katonát. Mert amint P'azdáErsáp-boz. Jóléthez iiit az ember, akkor már nem teliPisítí ezt a kötelességét olyan mértekben, ahno-van kell. Az egyke veszedelme a lep-szn^osabb kapcsolatban van ezzel a kérdéssel. (Tfmi vovl a szMs^bn^nldnlnn.) Mert a^Han a hárommilliós néürétegben kik vannak? Nemcsak a muU jobbás*vai vannpk ott. Ott vannak a régmúlt és a kö7elmult föld birtokos a inak leszármazottjai is, akik elvesztették a földjüket. Ha vizsgáljuk az egyke okait, próbáljuk azokat erkölcsipkben is megtalálni. Lehet, hogy éhben is reilik valami, de a kérdés lényege az, hogy akinek 20 holdja van, az nem akarja, hogy öt gyermeke legyen, mert akkor egy gyermeknek csak négy hold jut és akinek öt holdja van. nem akarja, hogy öt gyermeke legyen, mert akkor csak egy hold jut és így tovább. Irtózik a földbirtokos magyar attól a gondolattól, hogy az ő gyermeke lesüllyedien ebbe a proletár-rétegbe, ebbe az osztályba. Irtózik tőle, mert látja, hogy aki ennek az osztálynak a tagja, az szegény, nyomorült, elhagyatott, annak gazdasági helyzete nincseri biztosítva, annak munkabéke nincsen szabályozva, ha beteg, nem kap ellátást, ha öree\ Öt pengőt kap. Hát aki egy kicsit jobb módban él, akarja-e azt. hogy az ő gyermeke idesüllyedien, ide bukiék le ebbe a legalsóbb réteeHbe? (Vágó Pál: Teljesen igaz!) T. Képviselőház! Ha mi az egykének ezt az okát meg akarjuk szüntetni, akkor nem tehetünk mást, mint hogy fel kell emelnünk ezt a társadalmi osztályt. Fel kell emelni egy magasabb, elfogadhatóbb színvonalra, hogy az a gazdaember ne irtózzon, ne féljen attól a gondolattól, hogy az ő gyermeke majd földmunkás lesz. A földmunkás-hivatás tisztességes, becsületes foglalkozás, annak még kell adni munkája ellenértékét; ennek a társadalmi osztálynak is meg kell adni a jövő biztonságát, biztosítani kell betegség esetére, a szülő anyát támogatni kell és mindazt meg kell adni, amit egy együttérző nemzet az ő fiainak meg kell, hogy adjon. Ha a társadalom többi rétege tudott magáról gondoskodni, akkor annak a rétegnek, amely már gondoskodott magáról, kötelessége, hogy gondoskodjék erről az elesett néposztályról. Ha felemeljük ezt az elesett néposztályt, akkor nem fog irtózni a gazdaember attól, hogy gyermeke szülessen. T. Képviselőház! Elhangzott itt egy olyan észrevétel, hogy el lehet fogadni ezt a javaslatot annak is, akinek kifogásai vannak ellene. A múltban tényleg szokás volt ebben a Házban, hogy az ellenzéki pártok opnortunitásból elfogadtak olyan javaslatot, amelyről az volt a meggyőződésük, hogy nem felel meg a kitűzött célnak. Ez a parlamentáris elvvel ellenkezik. Ha a kormány pártja úgy látja, hogy neki elég az a, néerv és öt pengő, szavazza meg, de ha egy ellenzéki párt úgy látja, hogy enn°k a javaslatnak rendelkezései nem megfelelők és nem töltik ki azt a hiánvt. amelyet ki kellene tölteniök. akkor igenis kötelessége azzal szembeszállni és mindenféle onportunitást félretéve, tényleg a népért harcolni itt, mert azért küldtékide, bogy annak a szegény népnek, am^ly nincs itt, az é^d^keit megvédelmez^, fi^ntt Vfv>f a sv^lsőbaloldalon.) T. Képviselőbá7;! En a múlt aliapján már levontam a konzekvenciáját ennek a politikai magatartásnak. Nincs helye opporb^izmusínak. Vp<rv mellette, vagy ellene. (Tfay van! a szélsöhnlolrlnTon.) Jfa, a. magyar kiásás, ez a kö+elesség- CMeskó Zoltán: A liiimonádépolitikába ment tönkre a kereszténv-nárt is!) Nagyon helyesen mondja t. képviselőtársam. Tényleg politikai pártok mentek tönkre az ilyen politikai magatartás következtében, amelvek pedig jószándékú pártok voltak. (Meskó Zoltán: A kereszténypártnak is ez volt a halála! A limonádé-politika! Ma kormán von kellene lennünk nekünk, a régi néppárt utódainak! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Bizony, több gerinö kellene!) T. Ház! Legyen szabad egypár konkrét kérdéssel is foglalkoznom. Ez a novella, amely foltozgatja az 1938 :XIL tc.-et szintén hallatlan nagy foltokkal van tele. Itt van például a haláleseti segély kérdése. Az 1938 :XII. te. megadja ezt a segélyt a gazdasági munkavállaló halálának esetére, de novella már megtagadja ezt a csekélységeit, amely anyagilag nem jelent valami különös megterhelést, az özvegytől. Hát az a szegény öregasszony nem méltó arra, hogy a családja megkapja azt a 30 pengőt az ő eltemettetéséhez is? Hát az az öregasszony azokat a 4 pengőket, melyekhez hozzájut, ne is használhassa, ne is élhesse fel, össze kelljen azokat raknia azért, hogy majd az eltemettetéséhez összegyűjtse a szükséges pénzt? Arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, adja meg ezt a haláleseti segélyt, miután ez az ő elgondolása szerint, a fedezeti elv szempontjából, sem jelent lényeges anyagi különbséget. Annak a végétjáró öregasszonynak a családjában, ahol már látják az elmúlását, nagy kihatással volna a családtagok lelkületére, ha az öregasszony halála nem jelentene egy hallatlanul nagy, megoldhatatlan anyagi problémát a nélkülöző családnak, melynek még betevő _ falatja sines- Kérem a miniszter urat, oldja meg ezeket a nehézségeket, a haláleseti .segély létesítésével. Az 1938 :XII. tejben szó van egy állandó feleslegről, amely a befizetések során össze-