Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-6

80 Az országgyűlés képviselőházának 6. lehetőségek rejlenek abban, ha a végrehajtási utasítás jó lesz; ha pedig nem lehet elég jó, akkor új törvényt kell hozni. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbal oldalon. — Hubay Kálmán: A harmadik zsidótörvényt! — Meizler Károly: Már a múlt cikluson bejelentettük! Az elsőnél megmondottuk, hogy gyerünk a harmadikkal! — Elnök csenget.) Igen. t. Ház! A földmívelésügyi miniszter úr törekvéseit a legnagyobb elismeréssel fogadom és iránta a legteljesebb tisztelettel vagyok, azonban nem vele szemben, hanem a pénzügyi kormányzattal szemben és az egész rendszerrel szemben bizalmatlan vagyok és ezért válaszát nem tudom elfogadni. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az interpellációra adott földmívelésügyi miniszteri választ tudomásul venni? (Igen! Nem!) A Ház a választ tudomfliáaul veszi. Meizler képviselő úr a Ház engedélyével felcserélte interpellációit, így a 14. számú interpelláció következik a kormányhoz. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. kormányhoz. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy az utóbbi időben történt lapengedélyelvonások és lapbetiltások következtében a félszáz nemzeti szocialista képviselő inarlamenti működéséről választóik csak a zsidó- ós kormánylapokon keresztül szerezhetnek tudomást? Hajlandó-e a miniszterelnök úr a jelenlegi aggályos rendszer helyett olyan törvényjavaslatot benyújtani, amely a lapengedélyelvonások és lapbetiltások ügyét a független magyar bíróság hatáskörébe utalja?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Meizler Károly: T. Ház! (Taps a szélsőbaloldalon.) Hubay Kálmán t. képviselőtársam (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) mai interpellációiának egy oldalhajtása is van. (Matolcsy Mátyás: Vegyék tudomásul, hogy megbukott a kormány ennél az interpellációnál! Az nem volt bizonyítás! — Gruber Ferenc: Szégyenteljes nyöszörgés volt a válasz! — Hubay Kálmán: Hát, az nyöszörgés volt!) A miniszterelnök ÚT ugyanis Debrecenben nyilatkozott és szétszórta a vádakat, utána a választás elmúlván, ezek a vádak kellemetlenekké kezdtek válni és most, amint az általában szokásos, (Keck Antal: Letagadják!) a botrány meglévén, a kanapét ki kell dobni, (Derültség a szélsőbaloldalon.) a jelen esetben a Pesti Újságot, amely erről írt, be kell tiltani. (Keck Antal: Ez természetes!) Elnézést kérek a t. Háztól azért, hogy ebben a kérdésben, amelyben részben érdekelve vagyok, felszólalok, ez a felszólalásom azonban egyrészről tisztára elvi alapon fog mozogni, másrészről pedig teljesen egyező az e tárgyban már régebben kifejtett álláspontommal. T. Ház! Méltóztatnak tudni, hogy a magyar nemzeti szocialistapártok orgánumait, hírlapjait, a Magyarságot, még régebben az Összetartást, majd pedig június 5-én a Magyar Szót, amely éppen kezdte a liberális tojásokat levetni és kezdett át vedleni nemzeti szocialista lappá, (Hubay Kálmán: Csak a zsidók írhatnak újságot! Tizenhárom zsidó lap van Budapesten!) majd pedig június 17-én a Pesti Ujsáülése 1939 június 21-én, szerdán. got is — 15 napra — elnémította egy belügyminiszteri rendelet. T. Képviselőház! Itt van a kezemben a cikk, amely miatt a betiltás megtörtént. Nem, akarom ezzel a dologgal hosszasabban igénybevenni az igen t. Ház türelmét, csupán a címet mondom meg: »Az első interpellációkban a Ház elé kerül a guruló márka, a 3.400-as rendelet és a zsidótörvény végrehajtása«. Nem tett mást a^ lap, mint egyedül a parlamenti interpellációs könyvbe 'bejegyzett interpellációkkai foglalkozott és azoknak szövegét közölte és ismertette. Lehetséges, hogy egyetlen szó differencia volt, — amint tényleg van is — tudniillik idegen pénzek helyett guruló márkákat említett a lap címe. (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Ez az! — Zaj a jobboldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem ez volt az oka!) Az idegen pénzek gyanúja nem a miniszterelnök úr szájából hangzott el először, hanem már évek óta a liberális lapok hasábjain, majd ebben a Házban a régebhi baloldalról elhangzottak ezek a gyanúsítások. Ezeket azonban soha hizonyítás nem követte. Idegen pénzeken, t. Képviselőház, a liberális lapok vagy a régebbi baloldal sohasem értették a franciáknak vagy az angoloknak a pénzét, sohasem értették még a német márkát sem, amelyet valamikor régen a szociáldemokraták kaptak, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) amiről tanúbizonyságot tehetnék még ma is azoknak a szociáldemokrata épületeknek teherlapjai, amelyekre ezeket a kölcsönöket felvették. Egészen bizonyos, hogy nem beszéltek arról sem régebben, sem újabban ezek a liberális lapok, hogy a szovjet küldött volna ide Magyarországra pénzeket, mert újabban, amióta a nemzeti szocialista pártok elterjedtek Magyarországon, többé nem rentábilis befektetés szovjetpénzt küldeni Magyarországra. (Úgy van a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Csak egyről volt szó mindenkoron, arról, hogy a nyilasok dolgoznak idegen pénzzel és ha idegen pénzzel dolgoznak a nyilasok, akkor az eszmei közösség alapján, amelyet imputáltak a liberális lapok, az anyagi közösséget is imputáltak egyúttal és természetesen nem palesztinai pénzről és nem szoyjetpénzről, hanem német pénzről volt szó. (Zaj. — Hubay Kálmán: Biztosan sékelt kaptunk Palesztinából!) Évek óta folyt tehát a bizonyíték nélküli gyanúsítás és az egyébként nagyszerűen működő agen provocateur-ök ezen a téren semmit sem tudtak provokálni és produkálni. Evek gyanúsítása után jött azután az igen t. miniszterelnök úr, akinek elmondott beszéde kétségtelenül kapcsolatban volt a már régebben elhangzott vádakkal, amelyek a nyilasok és a nemet márka felé szóltak, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Megmondta a miniszterelnök űr, hogy nem vádolt senkit!) Nem állítom, hogy a miniszterelnök úr ezt kifejezetten szándékolta és az volt a szándéka, hogy ezzel rágalmazzon, (Hubay Kálmán: Röpiratai ezt írták!) azonban éppen a választási küzdelmek közepette történt ez, éppen olyankor, amikor a választójogi törvény 182. §-a maga tilalmazza azt, hogy képviselőjelöltre, annak személyere, vagv vagyoni viszonyára vonatkozólag koholjanak vádakat, (Hubay Kálmán: Ez csak ránk vonatkozik, s nein a túloldalra!) és amennyiben ilyen valótlanságra csak egyszerű utalás is történik, ez választójogi vétség. (Zaj a baloldalon.) Itt nem egy-két képviselőjelöltre, hanem minden nemzeti szocialista párti jelöltre vonat-