Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-6

Az országgyűlés képviselőházának 6. annál is inkább, mert interpellációjának egy­része tulajdonképpen pénzügyi vonatkozású. Én az interpellációnak csak földmívelésügyi vonatkozású részére fogok válaszolni. Méltóztatnak tudni, hogy a második zsidó­törvény alapján igénybe lehet venni a zsidók­nak tulajdonában levő birtokterületeket és már annakidején, midőn ezt a törvényt megalkot­tuk, illetve midőn a tárgyalás megindult, a zsi­dók körében bizonyos parcellázás indult meg, mégpedig nemcsak parcelláztak, hanem elosz­togatták a birtokot. Azt gondolták, hogy ilyen körülmények között a törvény intencióját ki tudják játszani. A bizottsági tárgyalások alatt azután sikerült a törvényjavaslatnak egyes pa­ragrafusait megváltoztatni, amennyiben 1937 december 31-ét vettük záróhatárnapnak, stich­tagnak, hogy az ilyen kijátszási lehetőségeket meggátoljuk. Ami már most a parcellázás kérdését illeti, ezzel a kérdéssel kapcsolatban utalnom kell arra, hogy tudomásom szerint a zsidók néhány helyen, esetleg több helyen is parcelláznak, de mindenképpen gondot kívánok fordítani arra, hogy elsősorhan az 1920. évi földbirtokreform­törvény 17. §-a alá tartozó egyének kapjanak földet és az ilyen parcellázás után az az elv vezet engem, hogy a földbirtokreform elsősor­ban az önálló kisexisztenciák teremtését "hiva­tott szolgálni. Amennyiben módosabb emberek vásárolnak földet, igyekszem lehetővé tenni, hogy a kisemberek ezeknél olcsóbban kapják meg, ha tehát parcellázás folyik, —^ mindig a törvényes lehetőségeken belül — intézkedni kí­vánok olyan irányban, hogy a ikisemberek ol­csóbban kapják meg a földet­Ami az interpelláló képviselő úrnak azt az óhaját illeti, hogy huszonötszörös szorzószámot állapítsak meg, erre — sajnos — törvényes le­hetőségem nincs. (Felkiáltások a szélsőbalolda­lon: Meg kell adni! — Matolcsy Mátyás: Meg­szavazzuk!) Kérem, méltóztassék várni, amíg befejezem beszédemet. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon és a középen.) A zsidótörvény ér­telmében a zsidótörvény alá eső földbirtokot csak a telepítési törvény intenciója szerint és az ott megállapított becsérték alapján lehet megváltani. Rendeleti úton tehát ezt a kérdést bem változtathatom meg. (Meizler Károly: Éppen ezért interpellálunk!) Méltóztatnak tudni, hogy törvényt rendeleti úton nem lehet megváltoztatni. Én tisztán értem és átérzem, hogy a képviselő urat milyen intenciók veze­tik, engem is az az intenció vezet, hogy a zsi­dóktól a földet az azt megművelő magyarok kezébe juttassam. (Éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon és a középen.) Ezt a kérdést azonban rendeleti úton elintézni természetesen nem lehet. Ami már most a végrehajtási utasítás kér­dését illeti, méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ebben minden olyan intenciót, amely al­kalmas a törvény keretein belül a kisemberek földszerzését lehetővé tenni és lehetővé tenni azt, hogy a kisemberek önálló exisztenciát ala­píthassanak, mindenképpen honorálni fogok. Kérem, méltóztassék válaszomat ilyen értelem­ben tudomásul Venni. (Éljenzés és tops a jobb­oldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a vi­szonválasz joga megilleti. Matolcsy Mátyás: Igen t. Ház! Nagyon jól átérzem a miniszter úr helyzetét, aki eb­ben az esetben nem adhatott olyan választ, amilyent szeretett volna és amilyent éu kértem. ülése 1939 június 21-én, szerdán. 79 j Ha ugyanis a végrehajtási utasításban ilyen határozott, konkrét intézkedés — tényleg a tör­vény értelmében — nem lehetséges, akkor azt a pótkérdést kell beterjesztenem, hogy méltóz­tassék sürgősen idehozni egy olyan egyszaka­szos törvényjavaslatot, (Helyeslés és taps bal­felől és a szélsőbaloldalon.) amely & kérdés he­lyes megoldását lehetővé teszi. (Meizler Károly: Megszavazzuk! — Halljuk! Halljuk! a szélső­baloldalon.) Lehetetlen ugyanis, hogy mert van egy rossz törvény és egy olyan utasítás, amely ezt nem tartalmazza, ezért az élet megálljon. Ez lehetetlenség és ez az, amit nem tudunk el­fogadni. Ezt értse meg a t. Ház, hogy nekünk életet kell teremtenünk ezen a földön. De legyen szabad ennek a kérdésnek a kap­csán egy nagyon érdekes és roppant sok gon­dot okozó kérdést felemlítenem, amelyet a fe­szült politikai helyzetben a miniszterelnök úr nem tudott meghallgatni. Tessék azonban szembenézni például a ruténföldi földkérdés konzekvenciáival is. (Halljuk! Halljuk! a szélső­baloldalon.) Ott fenn, a Kárpátalján a hegyek között, ahol... (vitéz Hertelendy Miklós: Ez nem ide tartozik! — Hubay Kálmán: De ide­tartozik! A magyar országgyűlés házában Va­gyunk! — vitéz Hertelendy Miklós: A ruszin­kérdés nem tartozik ide! — Hubay Kálmán: Most már idetartozik! Becikkelyeztük, kérem!) Hála Isten, már idetartozik, be van cikkelyezve a törvénybe. (Zaj. — Elnök csenget. — Hubay Kálmán: Bár már Erdély is idetartoznék!) Űgylátszik, önnek nem tartozik ide a ruténkér­dés! Nagyon szép! (vitéz Hertelendy Miklós: Dehogy nem tartozik! A fiam harcolt érte! Ö ott volt, ön pedig itthon volt! Akkor ne beszél­jen! Vagyok legalább is olyan magyar, mint ön! — Nagy zaj a baloldalon. ^— Elnök csenget.) Én egy komoly földkérdésről kívánok be­szélni. Azt tapasztaljuk ott fenn, hogy a cseh földreform során nem osztottak ki elegendő földet, sajnos azonban, azon a művelhető földte­rületben szegény vidéken nem is áll rendelke­zésre elegendő föld. Ha valaki a ruszin nép komoly vezetőivel beszél, megtudja tőlük, hogy a lakosság egy részének eltelepítése szükséges. Maguk az emberek ( is ilyen hangot ütnek meg és olyan memorandumokat készítenek, — majd a földmívelésügyi miniszter úr fog velük talál­kozni — amelyekben a lakosság közel 30%-ának eltelepítését kérik, földet kérnek, ahol életre kelhetnek. Hát hol fognak ezeknek földet adni'? Ez a követelés lassan meg fog itt jelenni. Ugyanakkor ezekben a falvakban a pajeszos, kaftános galíciai zsidóság elvette a földet a ru­szin nép elől és kihúzta a lába alól. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon és a középen.) A zsidótörvény földszakaszának soha olyan nagy hordereje nem volt, mint éopen most. (Hubay Kálmán: De ne felejtsd el. hogy ez nem tarto­zik ide!) Ez idetartozik. (Hubay Kálmán: A túloldal szerint ez nem tartozik ide.) Amikor egy falu határának — masram láttam — felét, harmadát vagy kétharmadát a zsidók már ki­húzták a ruszin nép lába alól és a legnagyobb uzsorával kiz^ákmánv^liák a nénet, akkor a zsidótörvénynek óriási áldásos hatása volna, ha azonnali kegyetlen, szigorú intézíkedéssel visz­szaadnák a földet ennek a népnek. (Élénk he­lyeslés és taps a szélsőbaloldalon.)) Ezeket a kérdéseket akartam e naervon ké­nyes kérdés kapcsán sokkal részletesebben el­mondani. Egy ponton kapcsolódom vissza? uta­lok arra, hogv a zsidótörvénvnpk «z a földia­kasza, amelyért annyit küszködtünk és küzdöt­tem, mennyire igazolva van és milyen óriási 15*

Next

/
Thumbnails
Contents