Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-6

78 Az országgyűlés képviselőházának 6, tehát ki kell fizetni egy hold föld után 17'5^%-ot, ez 900 pengős földár mellett 160 pengő. A felfogásunk az, hogy ott a zsidók földjén, ame lyet könnyen és jogosan elvehetünk, kell a szegényebb magyar népet megtelepíteni, nem a 15—20 holdas kisgazdatársadalmat, hanem az egy holdas gazdatársadalmat kell arra a földre rávinnünk és erősítenünk. Tessék meggondolni, hogyha annak van egy kis háza, egy hold földje, s ha erre a hitelbázisra vehet még három hold földet, akkor neki négy hold földje és háza van és vau hat gyermeke — konkrét eset ez — és ki kell fizetnie az első évben háromszor 160 pengőt, 480—500 pengőt, ebben ő tönkremegy és ez teljesen lehetetlen is. Amikor én ezt a kérdést megvilágítom, nem abból indulok ki, hogy mit lehet belőle kicsavarni. Tisztában vagyunk vele, hogy el fogják fogadni és aláírják, mert muszáj, meri az élet megköveteli. De mi lesz vele akkor, amikor a nagy világválság a búza terén fenyeget s a búza talán az őszön két pengővel, talán jövőre még kettővel lesz olcsóbb, ezt nem tudom, ímert ezt senki sem tudja, még a iminiszter úr sem tudja; ez olyan kérdés, amely a termés nagyságától függ. Kérek tíz perc meghosszabítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadtaMatolcsy Mátyás: T. Ház! Amikor ezt a kérdést felvetem, akkor arról kell gondoskodni, hogy a zsidó-földek igénybevételét lehetővé tegyük, imégpedig hitelműveletek által, tehát olcsó hitelek juttatásával. A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy a jelenlegi 7.5%-os, vagy akár 5%-os kamat mellett ezeket a földárakat megtartani és ezeket kifizetni sohasem lehet. T. Ház! Mielőtt az olcsó hitel kérdésével foglalkoznék, amelyet épen a zsidótörvény végrehajtási utasításával kapcsolatban feltétlenül el kell intézni, legyen szabad azt a teljesen tévhitet megdöntenem, amely érvvel az Omge. és a nagybirtok oldalán találkozunk és amelyet hallottam hivatalos politikai fórumokon is, hogy igen, olcsó földet, de mi lesz akkor, ha az áresés következtében igen olcsó lesz a föld ára? Hát ennek a 18 millió és néhány százezer holdnak az árát semmiesetre sem befolyásolja az, ha esetleg a zsidóktól évente 100.000 holdat át fogunk venni alacsony áron. Én igazolni tudom és igazolni fogom azt, hogy a föld ára nem a parcellázott földek területétől és árától függ, hanem a hozadéki értéktől, hogy mennyi a búza, a marha és a hízóik stb. ára és értéke. Ha én 100.000 holdat ingyen azonnal átadok valakinek, ezzel atz ország földéntéke egy fillért meg nem változik. Ha a 20 pengős búzaárat ós talán az 1 pengő 20 filléres sertésárat, majd a 18 filléres tejárat stb. tudjuk tartani és tartani tudjuk a 30 filléres borárat, akkor a föld értéke biztosítva van, de ha 8 pengős a búzaár, 4 pengős a rozsár és 30 fillérei a hízóár, akkor, ha megbolondulunk is és egy hold földet el nem adunk, akkor sincs a földnek értéke. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez olyan világos, dogmatikus tény, amellyel szembeszállni nem lehet és amikor a föld áresésétől félnek, ez megint csak arravaló, hogy a nagybirtokosság elterelje a figyelmet ettől a kérdéstől jés ne engedje azt helyesen megoldani. Ezért hangsúlyozom azt, hogy ezzel az érvvel a komoly gazdasági tényezőket és a magyar népet nem lehet ettől elütni. Amivel még foglalkozni kívánok, az az, hogy a törvény végrehajtási utasításában ilyülése 1939 június 21-én, szerdán. képpen állapítsák meg a föld árát, ugyanakkor a pénzügyminiszter úr — nem annyira a földmívelésügyi miniszter úr — teremtse meg a lebonyolítás hitelbázisát. Hiába fogjuk igényelni a 10.000 holdakat, ha nem tudjuk a kérdést megoldani hitelpolitikailag és ott lesz a nagy feszültség a községekben és nem tudjuk lebonyolítani ezt a kérdést. Nekem az a felfogásom, hogy ha a nagybankok 2—3%-kai tudnak betéteket tartani, iákkor a Nemzeti Banknak vagy a kormánynak elsőrendű érdeke és kötelessége az ezekhez szükséges alsó kamattétel mellett kölcsönöket biztosítani és folyósítani. Igen t. Ház! Legyen szabad a kamattétel reális megállapítását is kifejtenem, mert az, hogy a törvény előírja, hogy mit lehet törvényes úton behajtani, ez nem azt jelenti, hogy ezt meg is lehet fizetni. Meg kell állapítani, hogy mi az, amit ezek a törpe exisztenciák tényleg fizetni tudnak. Itt nem lehet az a vezérelv, hogy mit lehet kisrófolni a bankpréssel, hanem az, hogy mi az, amit a föld tényleg kitermel és rendelkezésre bocsát. Itt kénytelen vagyok megint csak Omge.-adatokra hivatkozni, amelyek szerint a mezőgazdaság kis üzemeiben egy katasztrális holdra vonatkoztatva úgy a Dunántúl, mint az Alföld és az északi vidék átlagában a gazdaság pénzfeleslege 41 pengő, itt már az adók, a munkabérek és minden költség le van vonva. Nyilván ezzel a 41 pengővel kell kalkulálni, illetőleg ennek is csak egy részével, mert a 41 pengőből bizonyos összeg a gazda életének fenntartására szükséges. Ha tehát ezt vesszük alapul, akkor egy hold vételárához igénybevett hitelnek legfeljebb 3—3'5% kamat, amellyel operálni szabad, amely mellett ez a kis törpe exisztencia valóban megerősödik és komoly tagjává válik a társadalomnak. (Meizler Károly: Bethlen is csak ennyit kért, mihelyt megbukott. Bögtön 3%-ot kért!) 2%-ot kért. Igen t. Ház! Azt hiszem, hogy ez a kérdés roppant fontos és a gyakorlati megoldásnak conditio sine qua non-ja. Itt van a kezemben egy kimutatás. A birtok nevét nem mondom meg, ele teljesen szükségtelen is. Itt a helyzet a következő: Itt parcellázás folyik és az igénylők családtagjainak száma is mind fel van sorolva. Mi jön ki a végén? Az, hogy például ha igényel 3—4 holdat és le tud fizetni 500—1000 pengőt, ennél a komplexusnál az adódik ki, hogy ha a vételárnak csak a 20%-át tudta letenni, akkor már a parcellázás nem sikerülhet, mert hiszen 30%-ot, illetve legalábbis az egyharmadát le kell fizetnie. Ha ezek ennyit le tudnak fizetni és ha nekik megfelelő olcsó hitelt nyújtanak, feltétlenül igénybe tudják venni a földeket és így a földkérdés megoldása valóban nagy lépéssel haladhat előre. Igen t. Ház! Ehhez arra van szükség, hogy ezekben a kérdésekben őszintén és reális megoldásokat teremtsünk. Hangsúlyozom még egyszer azt a roppant horderejű kérdést, hogy az elkövetkezendő esztendőkben a zsidó birtokok igénylését egyenesen csak akkor tesszük lehetővé, ha a föld árát rendezzük és olcsó hitelt nyújtunk. Éppen ezért kérem a miniszter urat, adjon errenézve megnyugtató választ és sürgős komoly intézkedést szíveskedjék tenni. (Elénk taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. vitéz gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Matolcsy Mátyás igen t. Hatrá/tomnak és képviselőtársamnak beszédére csak röviden, pár szóval kívánok válaszolni,