Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-6

Az országgyűlés képviselőházának 6. amikor igénylik, de rendkívüli módon felverik a föld árát, mert hiszen földéhség van. Ha azt az 500 vagy 1000 holdas birtokot a határban igenyelhetik, akkor egészen bizonyos, hogy rendkívüli m,értékben felverik az árát és nem lesz meg az a siker, amelyet szeretnénk. Itt tehát el kell döntenünk azt, hogy milyen áron történhetik ezeknek a földeknek az átvétele. Éppen azért fordulok a miniszter úrhoz, akitől komoly választ fogunk kapni, ezt — hála Istennek, — megszoktuk, (Éljenzés.) hogy megtudjuk, vájjon igaz-e az a felfogás, amelyet minduntalan tapasztalunk, mert valóban úgy hírlik, hogy a forgalmi értéken kell a zsidó'birtokot megyenni. En, t. Ház, kijelentem, hogy a tudományos felfogás is az, hogy ezeknek az ezer vagy Ötezer, vagy kétezerholdas földeknek egyenesen nincs is forgalmi áruk, mert hiszen egy megyében vagy egy járásban évtizedeken keresztül nem is kerül forgalomba egy nagy birtok, annak nincs forgalmi ára, De mi történik? A forgalmi árat úgy értelmezik, hogy a faluban eladásra kerülő nadrágszíjföldek árát rá vetítik a zsidó nagybirtokra .és azon az áron akarják azt értékesíteni. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Legyen szabad ezt számokkal is igazolnom, mégpedig az Omge.-nek, ennek az eléggé exponált és sajnos, nem a mi oldalunkon álló intézménynek a számtartási adataira, vizsgálataira hivatkozva, amelyek szerint például a Dunántúlon a nagy- és kisbirtok egy holdjának tőkeértéke, tehát forgalmi értéke a következő. A nagybirtoknál 506 pengőben, a kisbirtokoknál pedig 706 pengőben volt 1936-ban megállapítva. Az Alföldön 508 és 695 pengőben volt megállapítva, ami gyakorlatilag ugyanannyi. A nagybirtok 500 és a kisbirtok 700 P-s értéke között 40%-os különbség van. A kisbirtok ilyen forgalmi értékét fogjuk rá vetíteni a zsidó nagybirtokra és a gazdákkal fogjuk ezt megfizettetni? Ez a forgalmi érték nem az az érték, amely a magyar parasztság és munkásság érdekét szolgálja. Ezeket a kérdéseket fontos tisztázni, mert például egy 200.000 holdas vagy egy 50.000 holdas nagybirtoknak nincs forgalmi értéke, mivel nincs olyan tőkeérdekeltség, amely ilyet megvett volna, Nem lehet tehát tudni, ' mennyit ér az a forgalomban. Azért hangsúlyozom ezt, hogy fejtegetéseimnek mind gazdasági, mind logikai alapot adjak. Csakis hozadéki értékről lehet beszélni (Ügy van! Ügy van! half elöl.), mert ha egy falu határában van ezer hold föld, amelyet igényelni fogunk és ráveti magát a földéhes magyar parasztság, akkor abban a forgalmi árban el fogja adni a zsidóság a földéhséget is, amely azért jött létre, mert a falu határának nagy része nagybirtok. (Úgy van! Úgy van! balfelől.) Ez tehát a forgalmi érték-fogalmazás és nagyon kérem a miniszter urat, nyugtasson meg bennünket, hogy a zsidótörvény idevonatkozó végrehajtási utasításában ez a kitétel nem lesz benne és valami határozott megállapítást fognak adni a föld értékére vonatkozólag. (Helyeslés balfelől.) Igen t. Ház! Az én felfogásom ebben a kérdésben az, hogy csakis hozadéki értékről lehet beszélni, vagyis arról, amit az a föld valóban, tisztességes, komoly munka árán megfelelően kitermelhet és amely annak a családnak életfenntartása után rendelkezésre áll, hogy a zsidó tulajdonost kifizessük. Azt hiszem, hogy egy véleményem van az egéi?z Ház abban a teKÉl'VISJSJUÜHÁZI >'APLÓ i. ülése 1939 június 21-én, szerdán. 77 kintetben, hogy nem az a cél, hogy minél magasabb árat 'fizessünk a zsidónak, hanem az, hogy minél erősebb legyen az a kis magyar egzisztencia, minél gyorsabban kapjon erőre és minél gyorsabban jussán földhöz. (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Tehát csak a hozadéki érték lehet az alapja a földárak megállapításának. Mi a hozadéki érték? A kataszteri tiszta jövedelem, amely a föld adóterheinek és egyéb terheinek alapján adódik. Nagyon jól tudjuk, sokat vitatkoztunk azon, hogy ez a kataszteri tiszta jövedelem ma már nem méri minden esetben a föld tényleges hozadékát. (Ügy van! Ügy van!) Mi ugyan követeljük, de ha a kormányzat nem tudja az új kataszteri felvételeket megejteni, akkor imégsean lehet mást, csak a meglévő kataszteri tiszta jövedelmet alapul venni ahhoz, hogy milyen árat fizessen ki a földért a magyar nép. A kormány, sajnos, igen furcsa úton haladt az 1920-as földbirtokreform megalkotásakor. Az elképzelés nem volt rossz, csak a kulcs volt magas. Először azt mondották, hogy a kulcs hetvenkétszeres legyen, majd végül is a kataszteri tiszta jövedelem hatvanszorosában állapították meg a kulcsot. Előállott az az eset, hogy az 1000—1600 pengős földárat a magas kamatok miatt senki sem tudta fizetni s az eredmény az volt, hogy a földbirtokreformot lebonyolító szövetkezetek évi előirányzatának csak 20—21%-át tudták teljesíteni a földhöz jutott magyar kisgazdák. Hosszas verekedés kellett ahhoz, míg végre a kormányzat a szorzószámot a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresében állapította meg, ami azt jelenti, hogy tíz aranykoroiiás kataszteri tiszta jövedelemmel bíró föld 400 pengőt ér. Az én felfogásom tehát az, hogy a r

''sidó földbirtokok igénybevételekor az ármegállapításnál ezen az úton kell haladni, de nem negyvenszeres, hanem jóval alacsonyabb kulcsot kell megállapítani. Ha a mi programmunkat akarnám ismertetni, akkor azt mondanám, hogy a zsidónak nincs joga a földhöz, mert az államvagyon. (Ügy van! a Szélsőbaloldnlon.) Tekintettel azonban arra, hogy most itt nem a mi programmunkat hirdetem, avagy ismertetem, hanem a készülő végrehajtási utasításban szeretnék biztosítékot találni a magyar parasztság számára olyképpen, hogy azt ne nyomorítsák meg és az legyen a kormány vezérelve, hogy ne a zsidóság kapjon ellenerteket, hanem a magyar parasztság jusson olcsón a földhöz, ezért kijelentem, bármilyen furcsán hangzik is, hogy a szorzószám nem lehet mas, mint csak huszonötszöröse a kataszteri tiszta jövedelemnek. Ez azt jelenti, hogy egy jóminoségü földnek, mondjuk a 20 aranykoronas földnek katasztrális holdjáért még mindig 500 pengőt kap az az X. Y, zsidó, akinek ehhez a földhöz semmi joga sincs. Tíz aranykorona kataszteri tiszta jövedelemmel bíró földnek a vételára pedig 250 pengő lesz. Ezt nem sajnálom a magyar parasztságtól, mert így megvan a garancia arra, hogy néhány év múlva ez a társadalmi réteg is adófizető polgárrá válik, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Amikor ezt hangsúlyozom, engedtessék meg nekem, hogy egyszersmind rávilágítsak a jelenlegi helyzetre és egy konkrét esetet is elmondjak. Most parcelláz például egy zsidó részvénytársaság és holdarikinti 900 pengős földjét a következő feltételek mellett ad.ia: az első óvbeini 7'5%-os karmát mellett 5%-ot kell törlesztésre fizetni, 5% a költség. Az első évben 1K i •• • •