Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-6

Az országgyűlés képviselőházának 6. szag közgazdasági életében is, különösen a me­zőgazdasági lakosság szempontjából, egy és fél­esztendő óta alakulóban van és ebben a pilla­natban a mezőgazdaságnak nincsen érdekkép­viseleti szervezete. Az elmúlt év tavaszán az új kamarai törvény életbeléptetése alkalmával megszűnt a régi mezőgazdasági kamaráik sze­repe, feloszlottak a mezőgazdasági bizottságok, feloszlottak a kamarák és a kormány elren­delte az érdekképviseleti szervezet újjáalaku­lását. A múlt év júniusáig, vagyis már egy év­vel ezelőtt meg kellett volna alakulniuk a ke­rületi kamaráknak és rá egy rövidterminusú időre, 30 napra vagy hat hét alatt meg kellett volna alakulnia az országos mezőgazdasági ka­marának is. Ebben a pillanatban még az a helyzet, hogy nincsen országos mezőgazdasági kamara, sőt van még olyan vidéki kerületi ka­mara is, amely nem alakult meg. Igen t. Ház! Amikor azt látjuk, hogy gaz­dasági életünkben valóságos világrendi átala­kulás megy végbe, amikor azt látjuk, hogy régi erőtényezők kénytelenek kivonulni a köz­gazdasági élet irányításából az új korszellem hatása alatt, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy most volna a legnagyobb szükség a me­zőgazdasági kamarákra, mert minden olyan területet, amely a liberális tényezők térvesz­tése folytán felszabadul, a mezőgazdaságnak kellene elfoglalnia ezekben a napokban, éppen azért, hogy régen elvesztett befolyását a me­zőgazdaság ezekben az időkben igyekezzék pó­tolni és a mezőgazdasági lakosság érdekében megfelelő munkát igyekezzék kifejteni és vé­gezni. Én most kénytelen vagyok itt felvetni a kérdést, kénytelen vagyok azt kérdezni az igen t. földmívelésügyi miniszter úrtól, kit terhel a felelősség azért, hogy a hatesztendei kama­rai ciklusból immár másfél esztendő az alaku­lással telik el? Kit terhel a felelősség azért, hogy a mezőgazdaság érdekképviseleti szerve­zete nincsen a helyén és nem tudja betölteni azt a föladatot, amelyet be kellene töltenie? Kit terhel a felelősség azokért az anyagi, er­kölcsi és közjogi károsodásokért, amelyek a mezőgazdaságot ebben a kamaránkívüli álla­potban érték? Tudni kell azt is, hogy a mezőgazdasági kamarának országgyűlési érdekképviseleti joga is van, az ország mezőgazdasági lakossága a kamarán keresztül ia felsőházi tagokat választ, akiket beküld a felsőházba, mint a mezőgaz­dasági szakszerűségnek képviselőit, minthogy pedig nem volt mezőgazdasági kamara az el­múlt év decemberében, amikor ezek a tevé­kenységek sorra kerültek volna, mezőgazda­sági kamara híján törvényben biztosított jogá­nál fogva a Kormányzó Ür Őfőméltósága volt kénytelen kinevezni a felsőházi tagokat a me­zőgazdaság érdekképviseletében, mert az- ér­dekképviselet képtelen volt erre, minthogy nem alakult meg. Engem ebben a pillanatban nem érdekel az a kérdés, hogy akár a közigazgatás részéről, akár egyéb tényezők részéről kik azok, akik harmadrendű kérdésként kezelik a mezőgazda­sági érdekképviselet kérdését. Engem t. Ház, ebben a pillanatban az a kérdés érdekel, hogy mikor, mely legrövidebb időn belül alakul meg a mezőgazdasági érdekképviselet, mely legrö­videbb időn belül kezdi meg működését és melyik lesz az az időpont, amelytől kezdve^ a mezőgazdasági érdekképviselet a közgazdasági életben igyekezni fog visszanyerni az ezeresz­iilése 1939 június 21-én, szerdán. 75 tendős mezőgazdaságnak az utóbbi évtizedek­ben elveszített pozícióját. Igen t. Ház! Olyan időket élünk, amikor ha hiányokat akarunk pótolni, ha elmaradott­ságot akarunk helyrehozni, akkor az egész nemzet, a nemzet minden társadalmad rétege láthatja és érezheti, hogy ezeket a hiányokat elsősorban a (mezőgazdaságnál kell pótolni. A termelési szempont, a mezőgazdasági lakosság kulturális érdekei, a mezőgazdasági lakosság jóléte, a mezőgazdaság értékesítési problémái, de a mezőgazdasági lakosság tekintélye is meg­követeli azt, hogy ez a társadalma réteg el­nyerje a közgazdasági életben az őt megillető helyet. Éppen ezért tisztelettel arra kérem a földmívelésügyi 'miniszter urat, nyilatkozzék arra nézve, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni a mezőgazdasági kamarák sürgős meg­alakítása érdekében és mikorra látja lehetőnek a mezőgazdasági érdekképviselet munkájának megkezdését. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kí­ván válaszolni az interpellációra. vitéz gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Rendkívüli módon örülök, hogy az interpelláló képviselő úr ilyen szépen kidomhorította a mezőgazdasági kama­rák fontosságát. Magam is a kamarai életben nőttem fel, — 15 évig voltam kamarai tag, — most is kamarai tag vagyok és teljes mérték­ben átérzem annak szükségességét, hogy a ma­gyar gazdatársadalom és a földmunkásság ér­dekében a kaimarai szervezet iminél jobban mű­ködjék. De aki tisztában van a kamarai szer­vezettel, az tudja egyúttal azt is, hogy a kama­rának bizonyos strukturális megalapozottságá­nál fogva annak megválasztása elég lassan megy, lassan halad. Előbb meg kell alakítani a községi bizottságokat, a járási bizottságokat, a megyei bizottságokat és csak azután kerül sor magának a kamarának a megalakítására. Amidőn tavaly, 1938 január 16-án lejárt a régi kamara 6 éves ciklusa, természetesen rög­tön ki lettek írva az új választások. Sajnos, meg kell állapítanom, hogy igen sok helyen úgy a járási, mint a községi, továbbá a Várme­gyei mezőgazdasági bizottságok választásai el­len fellebbezés nyújtatott be és ennek követ­keztében nemcsak az országos kamarának, ha­nem a vidéki kamaráknak a megalakulása is elhúzódott, s bizonyos nehézségekbe ütközött. T. Ház! Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan rá kell mutatnom azonban arra az örvendetes tényre is, hogy a Felvidék magyarlakta sávjá­nak az anyaországhoz való visszacsatolása ré­vén úi mezőgazdasági területek kerültek hoz­zánk és azt hiszem, mi magyar gazdák mind­annyian érezzük, mennyire feltétlenül szüksé­ges, hogy a kamarai életbe ezek is minél job­ban és minél intenzívebben bekapcsolódjanak. Az interpelláló t, képviselő úr méltóztatik tudni, hogy a Felvidék bizonyos ideig katonai közigazgatás alatt volt és ez a katonai közigaz­gatás csak 1938 decemberében szűnt meg. Ami­dőn a katonai közigazgatás megszűnt, a minisz­térium rögtön kiadta 120.270. számú rendeletét, amely rendelkezett aziránt, hogy az anyaor : szaghoz visszacsatolt Felvidéken a kamarai választások, illetőleg a választásokat részint pótló kinevezések minél előbb eszközöltesse­nek. Méltóztatik tehát látni, hogy a kormány­zat részéről rögtön megtörtént a megfelelő in­tézkedés. De egyúttal egy másik intézkedés is történt. A Felvidék magyarlakta sávjának az

Next

/
Thumbnails
Contents