Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-6

70 Az országgyűlés képviselőházának Û. téntl Azt vártuk, hogy friss levegő fog onnan beáramlani és módot adnak arra, hogy letörjük lezt a rendszert, ezt a gazdasági berendez^ kedést, de azt tapasztaltuk, hogy ez a rendszer, a feudális és a liberális kartelérdekeltséget védő rendszer ömlött rá arra a földre. (Ügy van! Ügy van! Helyeslés és taps u szélsőbaloldalon.) Ennek a népnek, ennek a hü magyar népnek életforrását a két keze munkája adja. Köztudomású, hogy ezeket az embereket időszaki munkára vitték annakidején a magyar Alföldre. Most mit tapasztalunk? Azt, hogy levél érkezett a ruszin/ nép komoly vezető férfiához Lettországból, a lett földmívelésügyi miniszter úrtól, aki 1500 munkást kért sürgősen a nyári munkák idejére. Tárgyalások folytak, végül is elutasították a kérelmet azzal, hogy igen ám, de akkor kommunista befolyás alá kerülnek ott Lettországban vagy pedig esetleg le találnának telepedni, mert ott erre mód van, így tehát a kimenetelük nem kívánatos. Ujabb sürgetésre minisztertanács foglalkozott a kérdéssel s végre is 500 munkásnak a kivitelét megengedték, közben azonban megérkezett a lett miniszter úr értesítése arról, hogy sajnos, már régen elkéstek a munkásküldéssel. (Hubay Kálmán: Gondolkoztak rajta!) Ez azonban roppant súlyos következményekkel jár, mert a munka és a munkásság munkaerejének foglalkoztatása ninos biztosítva. Volt egy mozgalom, amely Magyarországra irányuló munkásexportot, illetőleg szezónmunkásvándorlást készített elő. Itt az eredeti szerződés, amelyet a mezőhegyesi ménesbirtok adott. Sikerült nagynehezen négy-ötszáz munkást levinni. Hogy csak két pontját említsem fel a szerződlésnek, az egyikben fel van sorolva az, hogy az első és másodosztályú munkások mennyi élelmiszert kapnak, továbbá az, hogy az élelmiszerek piaci áron vett értéke az első osztálynál 63 fillér, a másodosztálynál 59 fillér és így az összes kereset — szószerint olvasom — napszámbérekben a kezdőnaptól a végelszámolásig, tehát július vagy augusztus végéig az első osztálynál napi 1 pengő 10 fillér, a másodosztálynál napi 1 pengő 30 fillér, amihez hozzáadva az élelmiszerre adott kereken 60 fillért» 1 pengő 60 és 1 pengő 90 filléres napszám adódik ki azokra a napokra is, amikor egyéb munkát nem végezhetnek. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Legyen szabad azonban felolvasnom a szerződés második pontját is, amely kardinális pontja ennek a szerződésnek és amely az aratók aratórészére vonatkozik. A szerződésnek ebben a pontjában azt találjuk, hogy a kijelölendő gabonamennyiség learatásáért, keresztberakásáért stb. 7-5%-ot, asztagba rakásáért 1%-ot, a cséplésért 3*5%-ot, tehát az összes munkáért összesen 12%-ot adnak. Már most mi úgy tudjuk, hogy 10% az aratórész és 4% volna a cséplőgéprész. Legyen szabad megemlítenem, hogy azok a pontok, amelyek ebben a szerződésben vannak •.. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Kizsákmányoló pontok!) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék beszédét befejezni. Matolcsy Mátyás: Tisztelettel kérek 15 perc meghosszabbítást. Elnök: Kérem azokat a képviselő urakat, akik a meghosszabbítást megadják, szíveskedjenek felállani. {Megtörténik. — Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem kíváncsiak rá! — Hubay Kálmán: Naj gens fidelissima! — Egy hang a belépő kormánypárti képviselők illése 1939 június 21-én, szerdán. felé: Hírnök ment rohanva! — Palló Imre: S szólt pihegve: Uram, hatalmad eldőlt! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Jönnek a segédcsapatok!) Kisebbség. A Ház a meghosszabbítást nem adta meg. (Meizler Károly: Ellenpróbát kérünk!) Kérem, méltóztassék beszédét befejezni. Matolcsy Mátyás: Csak azt akarom még megjegyezni, hogy olyan súlyos kérdések forognak kockán, amelyek miatt az ország érdeke megkívánta volna, hogy ezt az interpellációmat elmondhassam. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. A szélsőbaloldali képviselők kivonulnak a teremből. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Menjenek kapálni, kaszálni! Csak nekik szabad élni! Ezt látnák a választópolgárok!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! A miniszterelnök úr kíván válaszolni. Gr. Teleki Pál miniszterelnök: T. Ház! Nagyon sajnálom, hogy ugyanakkor, amikor az ellenzéki képviselő urak egy része örömmel üdvözölte azt, hogy a házszabályokat módosítani és a Ház munkáját gyorsítani fogjuk, ezt az első gyorsítást mindjárt kivonulásukkal dokumentálták. (Tetszés a jobboldalon.) Én hibának tartom, hogy a képviselő urak ilyen kérdésekben — különösen akkor, ha ezeket fontosaknak tartják — nem tartják szükségesnek először eljönni azokhoz, akik a dolgokat intézik, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) hogy az argumentumokat elmondhassuk, különösen akkor, ha a szóbanforgó kérdés több tárca hatáskörébe tartozik, sőt a tárcákon kívül még más intézmény, mint például a Nemzeti Bank ügykörébe is tartozik. Én a képviselő urat több dologban, amelyet itt elmondott, felvilágosíthattam volna, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) ő viszont felvilágosított volna engem egynéhányról és így valószínűleg hasznos munkát végeztünk volna. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon.) Amint súlyt helyezek arra, hogy a házszabály módosításakor a munkának nagyobb része — különösen a részletmunkák — a bizottságokba helyeztessék át és csak az előkészített ügyeket hozzuk a plénum elé, éppenúgy súlyt helyezek arra m és kérem képviselőtársaimat úgy erről, mint a túloldalról is, bogy az ilyen kérdéseknél — különösen, ha ilyen bonyolultak s különösen, ha ilyen fontosak — vegyék azt a fáradságot és jöjjenek el előbb és informálódjanak s csak; akkor hozzák ide a dolgokat, ba nem kapnak kellő felvilágosítást. De ne beszéljünk a karzatnak, (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon és a középen.) mert ha ezt a régi szokást követjük, akkor nem fogunk rendszert változtatni úgy, amint azt sokan kívánják. Én etekintetben rendszert fogok változtatni, de akkor tessék engem támogatni ebben az ellenzéki oldalon is. (Taps a jobboldalon és a középen.) Minthogy a képviselő úr nincs jelen, csak egészen röviden, csak néhány esetet hozok fel, amelyekre azért felelhetek, mert ezeket miniszterközi tárgyalásokon megbeszéltük. Egyik-másikra emlékszem is, de néhány számadatot csak fejből hozzávetőlegesen tudok mondani. (Egy hang a jobbközépen: Az is jobb, mint a Matolcsyé!) Ha előre tudtam volna, hogy miről lesz szó, komolyabb számadatokat hoztam volna ide, vagy pedig régen felvilágosítottam volna a képviselő urat. Ilyen a tűzifa kérdése. Ezzel a kérdéssel én is foglalkoztam, nemcsak a földmívelésügyi