Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-6

Az országgyűlés képviselőházának 6. egészségesen elvégezhet, hogy nincs most időnk ilyenekkel foglalkoznunk. (Hubay Kálmán: Novellával lehet módosítani! — Keck Antal: Szívesen foglalkozunk vele! — Hubay Kálmán: Novellával lehet módosítani, csak a korhatárt kell leszállítani! — Zaj.) Ha ebbe belebocsát­koznánk, akkor van sok mindenféle más mó­dosítandó, vagy módosítanivaló dolog is, (Hu­bay Kálmán: Van bizony!) de azt hiszem, hogy ha mindig van pártkérdés ebben az ország­ban, amelyre mindig és örökké visszatérünk és ezekre mindig új és új törvényt akarunk hozni, akkor nem jutunk hozzá egyebekhez. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Én mindenesetre olyan javaslatokat fogok a t. Ház elé terjeszteni, hogy elsősorban olyanokat oldjunk meg, amelyek de facto sürgősek és ne olyanokat, amiket esetleg nem egészen jól ol­dottunk meg a múltban. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Rupert képviselő úr előhozta és itt az igaz­ságügyminiszter úr mindjárt választ adott erre, hogy nem a javaslat 8., hanem 5. szaka­szában áll a visszahonosítás, illetőleg az ál­lampolgárság kérdése. Az állampolgárság kér­dése, amely az 1929. évvel, azt hiszem, elég lo­jálisán limitáltatott, azokra vonatkozik, akik magán a területen éltek azelőtt és nyilvánva­lóan azokra, akik a visszacsatolt úgynevezett felvidéki területen laktak, mert hiszen ez a te­rületsáv ugyanahhoz az államhoz tartozott és itt az átköltözés lehetősége nyilván meg lévén adva, nagyon sokszor is fordult elő. Olyan esetek, hogy az anyaállamban, a trianoni Ma gyarországon lakott ember költözött volna át, egészen kivételes esetek lehetnek, 'amiket visz­szahonosítással is rendezni lehet, úgy, hogy azt hiszem, a t. Képviselőházat ezzel megnyugta­tom. Most, miután ilyen részletekre is ki kellett terjeszkednem, méltóztassék megengedni, hogy végezetül mégegyszer ünnepélyes hangon az­zal a teljes melegséggel és szeretettel üdvözöl­jem Kárpátalja népét és 'földjét, amellyel azt szivünkben viseltük és szívünkben hordoztuk az egész idő alatt, amíg tőlünk elszakítva volt (Ügy van! Ügy van!) és reményünknek adjak kifejezést, hogy velük énekeljük majd ott a Himnuszt és a Szózatot, mint ahogyan jóma­gam is együtt énekelhettem velük az első nap­tól kezdve, amikor újra először szólalt meg a Himnusz a Vereckei-hágón. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatuak-e a tör­vényjavaslatot általánosságban, a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általános­ságban, a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadja , . Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat címét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa a törvényja­vaslat címét, valamint az 1. §-t, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 2. S-t.) Elnök: Az előadó úr kíván szólni! Gergelyffy András előadó: T. Ház! Indít ványozom, hogy a javaslat 2. §-ának 11- sorá­ban lévő »megválasztottak« szó után a »közül« KÉPVISELŐHÁZI NArLÓ I. ülése 1939 június 21-én, szerdán. 53 szó iktattassák be, csupán a szöveg egysze­rűbbé tétele céljából. Elnök: Kíván-e valaki a szakaszhoz hozzá­szólani? (Nem!) Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom, A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdeni a t. Házat, méltóztatik-e a 2. \-t az előadó úr stiláris módosításával elfogadni? (Igen!) A Ház a 2. %-t az előadó úr stiláris mó­dosításával fogadta el. Következik a 3. §. Kérem, a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasná. Kovách Gyula jegyző (olvassa a 3.-9. §-okat, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfo­gadott.) Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részletes vitája véget ért; harmadszori olvasása iránt később fogok at. Háznak előterjesztést tenni. Következik a »Horthy Miklós Nemzeti Re­pülő Alap« létesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Van szerencsém »a t. Ház tudomá­sára hozni, hogy a honvédelmi miniszter úr a házszabályok 142. §-ára való utalással e tör­vényjavaslat tárgyalásának tartamára Pru­zsinszky János államtitkár urat miniszteri miegibizottként tbejelentette. (írom. 12., 17.) A Ház a bejelentést tudomásul vette. vitéz Csicsery-Rónay István előadó urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk!) vitéz Csicsery-Rónay István: T. Ház! A honvédelmi miniszter úrnak előttünk fekvő törvényjavaslatát, a »Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap« létesítéséről a képviselőház véd­erőj és pénzügyi bizottsága együttes ülésében letárgyalta és azt egyhangúan elfogadta. Mielőtt a ' r törvényjavaslat ismertetésébe kezdenék, méltóztassék 'megengedni, hogy rövi­den foglalkozzam a hadirepülés kérdéseivel, mert csak akkor tudjuk a repülés előkészíté­sének és a kiképzett repülők gyakorlatban tartásának szükségességét megérteni, ha a hadi-légügy sokoldalúságát és rendkívül fon­tosságát ismerjük. T. Ház! A világháborúban a repülő fegy­vernem alkalmazása a harcoknak három dimenzióban való megvívását tette lehetővé. A légi haderők teszik a háborút totális háborúvá. A front, hadtápkörlet és hátország fogalma a régi értelemben megszűnik. Frontáttörés nél­kül, vertikális irányban támadható az ellensé­ges országok belsejében minden. A légi erők egymás közötti harca ás teljesen független a földi erők arcvonalaitól. Már a világháborúban is, de az elmúlt 20 év alatt a repülésügy minden államban lendü­letes fejlődést mutatott fel. A Versailles körüli békediktátumok által katonai egyenjogúságuk­tól megfosztott államok is arra törekedtek, hogy legalább a polgári és sportrepülés terén pótolják a hadirepülés eltiltása következtében beállott inferioritásukat. így alakultak a légi forgalmi társaságok, az aero-szövetségek, a sportrepülőegyesületek, stb. A katonai egyen­jogúság visszanyerése után minden érdekelt állam arra törekedett, hogy az entente-államok és szövetségeseik légi erejének fejlődését leg­alább is kvalitatíve megközelítsék és lehetőleg túlszárnyalják. A beállott fegyverkezési ver­senyben a repülőgépek fontossága mindinkább előtérbe kerül. A légi erők és elsősorban a re­pülőgépek a modern hadvezetésnek és a harcj nak legfontosabb tényezői és a földön harcoló alakulatoknak elsőrendű harceszközei. A légi erők hatóképessége az 1000 kilométert is) meg­haladja és így az ellenséges területeken fekvő 12

Next

/
Thumbnails
Contents