Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-6

Az országgyűlés képviselőházának 6. egészségesen elvégezhet, hogy nincs most időnk ilyenekkel foglalkoznunk. (Hubay Kálmán: Novellával lehet módosítani! — Keck Antal: Szívesen foglalkozunk vele! — Hubay Kálmán: Novellával lehet módosítani, csak a korhatárt kell leszállítani! — Zaj.) Ha ebbe belebocsátkoznánk, akkor van sok mindenféle más módosítandó, vagy módosítanivaló dolog is, (Hubay Kálmán: Van bizony!) de azt hiszem, hogy ha mindig van pártkérdés ebben az országban, amelyre mindig és örökké visszatérünk és ezekre mindig új és új törvényt akarunk hozni, akkor nem jutunk hozzá egyebekhez. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Én mindenesetre olyan javaslatokat fogok a t. Ház elé terjeszteni, hogy elsősorban olyanokat oldjunk meg, amelyek de facto sürgősek és ne olyanokat, amiket esetleg nem egészen jól oldottunk meg a múltban. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Rupert képviselő úr előhozta és itt az igazságügyminiszter úr mindjárt választ adott erre, hogy nem a javaslat 8., hanem 5. szakaszában áll a visszahonosítás, illetőleg az állampolgárság kérdése. Az állampolgárság kérdése, amely az 1929. évvel, azt hiszem, elég lojálisán limitáltatott, azokra vonatkozik, akik magán a területen éltek azelőtt és nyilvánvalóan azokra, akik a visszacsatolt úgynevezett felvidéki területen laktak, mert hiszen ez a területsáv ugyanahhoz az államhoz tartozott és itt az átköltözés lehetősége nyilván meg lévén adva, nagyon sokszor is fordult elő. Olyan esetek, hogy az anyaállamban, a trianoni Ma gyarországon lakott ember költözött volna át, egészen kivételes esetek lehetnek, 'amiket viszszahonosítással is rendezni lehet, úgy, hogy azt hiszem, a t. Képviselőházat ezzel megnyugtatom. Most, miután ilyen részletekre is ki kellett terjeszkednem, méltóztassék megengedni, hogy végezetül mégegyszer ünnepélyes hangon azzal a teljes melegséggel és szeretettel üdvözöljem Kárpátalja népét és 'földjét, amellyel azt szivünkben viseltük és szívünkben hordoztuk az egész idő alatt, amíg tőlünk elszakítva volt (Ügy van! Ügy van!) és reményünknek adjak kifejezést, hogy velük énekeljük majd ott a Himnuszt és a Szózatot, mint ahogyan jómagam is együtt énekelhettem velük az első naptól kezdve, amikor újra először szólalt meg a Himnusz a Vereckei-hágón. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatuak-e a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja , . Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, valamint az 1. §-t, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 2. S-t.) Elnök: Az előadó úr kíván szólni! Gergelyffy András előadó: T. Ház! Indít ványozom, hogy a javaslat 2. §-ának 11- sorában lévő »megválasztottak« szó után a »közül« KÉPVISELŐHÁZI NArLÓ I. ülése 1939 június 21-én, szerdán. 53 szó iktattassák be, csupán a szöveg egyszerűbbé tétele céljából. Elnök: Kíván-e valaki a szakaszhoz hozzászólani? (Nem!) Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom, A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdeni a t. Házat, méltóztatik-e a 2. \-t az előadó úr stiláris módosításával elfogadni? (Igen!) A Ház a 2. %-t az előadó úr stiláris módosításával fogadta el. Következik a 3. §. Kérem, a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasná. Kovách Gyula jegyző (olvassa a 3.-9. §-okat, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogadott.) Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részletes vitája véget ért; harmadszori olvasása iránt később fogok at. Háznak előterjesztést tenni. Következik a »Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap« létesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Van szerencsém »a t. Ház tudomására hozni, hogy a honvédelmi miniszter úr a házszabályok 142. §-ára való utalással e törvényjavaslat tárgyalásának tartamára Pruzsinszky János államtitkár urat miniszteri miegibizottként tbejelentette. (írom. 12., 17.) A Ház a bejelentést tudomásul vette. vitéz Csicsery-Rónay István előadó urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk!) vitéz Csicsery-Rónay István: T. Ház! A honvédelmi miniszter úrnak előttünk fekvő törvényjavaslatát, a »Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap« létesítéséről a képviselőház véderőj és pénzügyi bizottsága együttes ülésében letárgyalta és azt egyhangúan elfogadta. Mielőtt a '

r törvényjavaslat ismertetésébe kezdenék, méltóztassék 'megengedni, hogy röviden foglalkozzam a hadirepülés kérdéseivel, mert csak akkor tudjuk a repülés előkészítésének és a kiképzett repülők gyakorlatban tartásának szükségességét megérteni, ha a hadi-légügy sokoldalúságát és rendkívül fontosságát ismerjük. T. Ház! A világháborúban a repülő fegyvernem alkalmazása a harcoknak három dimenzióban való megvívását tette lehetővé. A légi haderők teszik a háborút totális háborúvá. A front, hadtápkörlet és hátország fogalma a régi értelemben megszűnik. Frontáttörés nélkül, vertikális irányban támadható az ellenséges országok belsejében minden. A légi erők egymás közötti harca ás teljesen független a földi erők arcvonalaitól. Már a világháborúban is, de az elmúlt 20 év alatt a repülésügy minden államban lendületes fejlődést mutatott fel. A Versailles körüli békediktátumok által katonai egyenjogúságuktól megfosztott államok is arra törekedtek, hogy legalább a polgári és sportrepülés terén pótolják a hadirepülés eltiltása következtében beállott inferioritásukat. így alakultak a légi forgalmi társaságok, az aero-szövetségek, a sportrepülőegyesületek, stb. A katonai egyenjogúság visszanyerése után minden érdekelt állam arra törekedett, hogy az entente-államok és szövetségeseik légi erejének fejlődését legalább is kvalitatíve megközelítsék és lehetőleg túlszárnyalják. A beállott fegyverkezési versenyben a repülőgépek fontossága mindinkább előtérbe kerül. A légi erők és elsősorban a repülőgépek a modern hadvezetésnek és a harcj nak legfontosabb tényezői és a földön harcoló alakulatoknak elsőrendű harceszközei. A légi erők hatóképessége az 1000 kilométert is) meghaladja és így az ellenséges területeken fekvő 12