Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.
Ülésnapok - 1939-6
48 Az országgyűlés képviselőházának 6, adó úr is rámutatott — sohasem győzhet a történelmi igazságon s egy történelmi hazugságon felépült korcs államalakulat minden eszközzel, a szédítés, a világámítás és a terror eszközével, az elnyomás eszközeivel sem tudta megakadályozni annak az egyesítését, ami öszszetartozandó volt és összetartozandó is marald. Ennek az igazságnak adott kifejezést Lengyelország külügyminisztere, Beck ezredes 1939 március 11-én a lengyel külüp-vi bizottságban, amikor a következőket mondotta (olvassa): »Megfigyeléseim azt mutatták, hogy Kárpátalja nem jutott nemzeti fejlődléshez, hogy lakosságának politikai törekvései nem kristályosodtak ki s hogy gazdasági érdekei szorosan csatolják Magyarországhoz, amelynek századokon át része volt. Ügy vélekedtünk, hogy Magyarország követelése biztosítja legjobban ennek a területnek a békéjét. Ez a megoldás éppúgy kielégíthetné Magyarországot, mint a helyi lakosság életszükségleteit.« A magyar nemzet csak hálás lehet a lengyel külügyminiszternek ezekért a megállapításaiért, (Ügy van! Ügy van! éljenzés és taps a Jobb- és baloldalon.) mint ahogyan hálás lehet egy másik megalapításért is, amelyet nem velünk kapcsolatiban ugyan, de reánk felettébb illően, a baráti hatalmas 'Németország feje, Hitler Adolf vezér és kancellár mondott (Éljenzés és taps jobbfelől és közenßn.) néhány hónappal ezelőtt Kiéiben egy hadihajó vízrebocsátásánál. A szudétanémet föld visszacsatolásával és a csehországi eseményekkel foglalkozott ebben a beszédében Hitler 1 vezér és kancellár és azt mondotta, hogy a Némtetbirodalom egyesítette azt, amit jog, természet és élet egységnek teremtett. Ha valamely nemzet sorsára és követeléseire illik ez. a megállapítás, úgy reánk magyarokra feltétlenül illik(Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Mi is azt akartuk 20 éven át és azt fogjuk akarni a beteljesülésig, hogy amit a jog, a^természet lés az élet a Duna-medencében egységnek teremtett, azt éppen a Duna-medence életszükségleteinek elérésére egységgé is tehessük. (Ügy van! Ügy van! Éljenzés és taps.) támogat bennünlket iaz ezeréves jog, amelyet foSölcs kormányzással és sokszor drága magyar vérrel védtiünk, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) támogat a természeta'lkotta Duna-medence, iá Duna és Tisza vízrendszere, a Kárpátok koronája és támogat az élet. amely éppen most, a Kárpátalja visszatérésével mutatta meg a hovatartozandóság útját. T. Ház! Most, amikor Kárpátalja visszacsatolását tör vény beiktatjuk, azt kell akarnunk, hogy a fizikai inkorporációt teljes és tökéletes szellemi inkor poraiéi ó s kövesse. (Helyeslés jobbfelől.) úgy, ahogyan azt a törvényjavaslat bevezető szavai mondják (olvassa): »A magyar haza bensőséges {örömmel üdvözli és a szerető anya melee gondosságával öleli keblére az északkeleti Kárpátoknak az ezeréves Határokkal szegélyezett területével együtt visszatért sokat _ szenvedett hűséges fiait.« Mi testvérként öleljük keblünkre a viszszatért rutén népet ós mi, magyar törvényhozók, testvériként üdöziöljük mindazokat a képviselőtársainkat, akik a ' Ruténről d képviseletében ebben a Házban a jövendő' törvényhozási munkában részt fognak venni. Testvérként is bánunk és kell majd bánnunk a visszacsatolt Kárpátaljával és a vissza osa tofct Ruténfölddel. Kétségtelenül — állapítsuk ezt meg — a jövőben nagyobb gondot kell fordítanunk a gens ülése 1939 június 21-én, szerdán. fidlelissima sorsára, mint ahogyan ezt tették annakidején az elmúlt évtizedek liberális kormányzatai során. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Le kell szűrnünk a tanulságokat Rákóczi talpasaival szemben a történelemből éppen úgy, mint az elmúlt 20 esztendő eseményeiből. Legelső feladatunk legyen a rutén nép szociális megsegítése. (Helyeslés, jobbfelől.) Azután a rutén néphez valóban közelálló színvonalas közigazgatás megszervezése, a rutén kultúrszínvonal emelése, a népoktatás fejlesztésével a rutén népnek a lelki elmaradottságból való kiemelése (Gr. Pálffy Fidél: A zsidóktól való megszabadítása!) és az autonómia számára megfelelő intelligencia kitermelése. Ki kell tehát emelni a ruténség jelenlegi derék vezetőinek segítségével ezt a népet az érdemtelenül alacsony sorsból, mégpedig elsősorban azzal, hogy munkát és kenyeret adunk nekik, annál is inkább, mert a világháború óta a búzatermő magyar vidékekről többezer rutén aratómunkás elmaradt és a csehek rendszeresen vonták el ettől a szerencsétlen néptől a munkaalkalmat. És azután végleg meg kell szabadítanunk őket az évtizedek során Galíciából beözÖnlött zsidóság kizsákmányolásából, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a szélsőbaloldalon. — Meskó Zoltán: Itt is.) amely kizsákmányolás a legaljasabb eszközökkel folyt, (ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kezdjék már el!) amely kizsákmányolásnak legaljasabb eszköze a zsidó italmérők pálinkája és ezen keresztül a legelképesztőbb hitelműveletek ezerszázalékos uzsorája. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a szélsőbaloldalon.) Amikor ezzel a törvénnyel biztosítjuk a ruténség önkormányzatát, hűségért hűséget adunk, a nyomorban és elmaradottságban segítő kezet nyújtunk feléjük és még nyomát is eltöröljük annak, ami valamikor még bennünket a hajdani kazár földre emlékeztetne. (Meskó Zoltán: Ciánozni kell ott alaposan. — Derültség a szélsőbaloldalon.) Kárpátalja viszacsatolásának kérdését olyan szent, nagy és komoly ügynek tekintem, hogy a.régi és elmúlt korszakok képviselőházi üléseinek egyébként akkor érthetően szívderítő és jóízű humorát készséggel fogom nélkülözni, különösen arról az oldalról, amelyről a nemzeti érzéseknek eklatáns bizonyságait akarják adni. (Helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Mivel a javaslat intézkedéseit helyeseknek, a nemzet és Kárpátalja érdekeivel egyezők< nek, de legfőképpen a szentistváni gondolat jegyében fogantaknak tekintem, a javaslatot a Magyar Élet Pártja nevében hazafias örömmel elfogadom. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Kovách Gyula jegyző: Vargha Béla! Elnök: Vargha Béla képviselő urat illeti a szó. Varga Béla: T. Képviselőház! Pártom megbízásából és a magam nevében is magyar lélekkel csatlakozom előttem szólott képviselőtársam megállapításaihoz, örül a lelkem, mert látom azt, hogy vannak pillanatok, vannak órák és hiszem azt, hogy eljönnek korszakok is, amikor bennünket nem választ el semmi sem akkor, amikor a nemzetnek nagy és szent ügyeiről van szó. Ez egy olyan ünnep, amelynek hangja messze kicsendül az országból.
