Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.
Ülésnapok - 1939-6
46 Az országgyűlés képviselőházának 6 radalomban meggyalázott, ellenségeinktől kirabolt és négy darabra szaggatott nemzetünket a legsiralmasabb nyomorúságból a feltámadás útján mindig előbbre. Harmadik szavam legyen a legmelegebb köszönet szava hatalmas szövetségeseink, Németország és Olaszország (Hosszantartó lelkes taps ) világtörténelmi nagyságára emelkedett vezérei, Mussolini Benito és Hitler Adolf iránt, (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) akiknek szívós, akadályokat nem ismerő, óriási munkája porbadöntötte a gyűlöleten, tudatlanságon és mohó kapzsiságon felépült párizskörnyéki békeparanesok rendszerét: de egyúttal lengyel testvéreink iránt is, (Lelkes éljenzés és taps.) akik az ezeréves szomszédság baráti emlékeitől megszentelt hűséggei állottak most is mellettünk. A következő szó, az elismerés és csodálat szava, legyen magáé a nemzeté, amely a szenvedések tüzében megerősödött és megedződött 1 éleikkel állta a harcot a létért folyó küzdelemben itthon és az idegen járóim alá kényszeritett területeken egyaránt. Végül a hála szava illesse meg államférfiainkat, akik előkészítették és vitéz honvédeinket, (Hosszantartó, lelkes éljenzés és taps.) nkik hóban, fagyban, orvul támadó bandákkal folytatott véres harcok után keresztülvitté'k Kárpátalja visszacsatolását, derék magyar és rutén testvéreink felszabadítását, T. Képviselőház! Talán az egész világon alig van még egy olyan ország, a szigetországok kivételével, amelyet az isteni gondviselés olvan természetes határokkal látott volna el, mint a mi magyar hazánkat. Ha volt is ezeréves történelmünk folyamán olyan szomorú korszak, mint a török hódoltság ideje, amidőn ez a gyönyörű természetes és politikai egység háT-om részre tagolódott, több,mint 150 esztendeig tartó török rabság után mégis sikerült R magyar vitézségnek és .a miagvar élniakarásnak ezt a területi egységet visszaállítania, századok viharain át megóvnia és épségben fenntartania. Jött azonban 1918, midőn a világban or á után bekövetkezett felfordulás, összeomlás és az átkos emlékezetű két forradalom alapjában rendítették meg nemzetünk ellenállóképesséírét, így történt és csakis így történhetett meg, hogy Benes hazudozásai és a párizskörnyéki békediktátumok szerkesztői elszakították az egész Felvidéket és Kárpátalját is attól az anyaországtól, amellyel ezeket a területeket nemcsak a történelem szelleme, nemcsak az együtt átélt dicsőséges harcok és szenvedések emléke kapcsolta össze, hanem egybeforrasztották a hegyláncok és a folyók völgyei is, amelyek a Felvidék fáját, sójál és hegyeinek egyéb kincseit eljuttatták az Alföldre, hogy az Alföld viszont a maga búzájával és egyéb terményeivel fizessen ezekért a kincsekiért a Felvidéknek és a Kárpátalja lelkében tőlünk soha el nem vált, hűséges rutén népének. Húsz nehéz esztendő telt el a cseh járom alatt, kemény próbának téve ki az, ott élő őslakosságot, mert ,a csehek, ha hiányoltak is belőlük, — amint azt fényesen beigazolták — az állama^kotáshoz és állalmifenntartáshoz szükséges kellékek éo adottságok, viszont nagvon is értették a módját annak, hogyan kell felemelt adókkal, ukránnyelvű iskolákkal, rendezetlen állampolgársági és illetőségi ügyekkel állandó függésben tartani ennek a területnek hűséges, derék népét, azt a népet, amelyet nem hiába nevezett valamikor Rákóczi Ferenc gens fide. ülése 1939 június 21-én, szerdán. lisskna-nak, mert ez a ruszin nép attól kezdve, hogy a XIV. század folyamán ezen a területen állandó lakóhelyet talált, hűségesen kivette a részét mindazokból a harcokból és küzdelmekből, amelyeket a magyar nemzet akár Bécs beolvasztó törekvései, akár az idegen hódítók kísérletei ellen vívottT. Ház! Régi szállóigeszerű közmondás, hogy az Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek és hölgy hazugságokkal országot sem építeni, sem fenntartani nem lehet. Ezek az igazságok érvényesültek a múlt év folyamán akkor, midőn egyik oldalról a német birodalom nagynevű vezére és kancellárja, a másik oldalról pedig Benies cseh köztársasági elnök közt megindult az a párviadal, amely nem végződhetett másként, mint Benesnek csúfos bukásaival és erőszakosan összetákolt államának megsemmisülésével. Nagy szövetségeseink, a német és olasz nemzetek, de egyúttal a testvér Lengyelország akarata is egyesült a magyar nemzet imádságával. Ami húsz éven keresztül a magyar nemzet álmainak és vágyainak netovábbja volt Kárpátaljára vonatkozólag, imindaz ennek az) esztendőnek márciusában valósággá érlelődött. Március 16-án, egy nappal március idusának halhatatlan évfordulója után, néhány hetes kiképzésben részesült újoncaink egyetlen hatalmas iramodással elérték az ezer éven át mindig magyar Kárpátok ormát és kitűzték oda, ma imár a közös magyar-lengyel határra, újból a nemzetiszínű lobogót. T. Ház! Bárha szent előttünk hazánk földiének minden röge, ebben a pillanatban, midőn Kárpátalja hazatérését iktatjuk törvénytárunkba, különös áhítattal gondolunk az északkeleti Kárpátok vidékére. Ez az a táj, ahol a legtüzesebb volt a imagyar vér. ahol a legélénkebb volt a szabadságkeretet. Ez 11-21 ct táj, ahol a II. József császár által elrendelt nemesi ösz' szeírás adatai szerint már abban az időben a legtöbb namesi család találtatott. Nem véletlen tehát, hogy erről a vidékről indult el — ha szabad ezt a kifejezést hasiználnoim — fényes közéleti pályájára Werbőczy István, a legnagyobb magyar törvényalkotó, akinek Trlpartituma a török hódoltság ialatt három részre darabolt ország minden lakosában ébren tudta tartani a magyar érzést és összetartozást. Nem véletlen az sem, hogy innen indult el a máraimarosi nemesség támogatásával szabadságharcába a kemény felsőtiszai magyarokkal és a genisi fidelissimával, a ruszinokkal legeszményilbb szabsághősünk, II. Rákóczi Ferenc (Ügy van! a jobboldalon-) és hogy itt ezen a gyönyörű vidéken ringott a mi Kormányzó urunk családjának, őseinek bölcsője is. Ez az az országrész, amelyen a magyar nemes és az ott élő magyar és ruszin nép évszázadok óta testvéri harmóniában és a legeszményibb szabadságszeretetben nőtt fel; abban a szabadságszeretetben, amely összeforrott mindenkor a magyar alkotmányosság és a magyar történeti küldetés tudatával. T. Ház! A Kárpátaljával egybeforrott ez a magyar történelmi szellem hatja át ezt a törvényjavaslatot is, amelyet bátor vagyok ismertetni. Csak az van benne, amit minden magyar érez, midőn az Erdős-Kárpátok vidékére gondol, ahol áll még Zrínyi Ilona hősi küzdelmeinek emléke: a munkácsi vár, áll még Huszt és a többi régi koronaváros, Visk, Técső és Hoszszúmező. Ezeknek az érzéseknek hatása alatt állva, meg vagyok győződve arról; amit egyéb-