Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-23

Az országgyűlés képviselöházámak 23. javaslat többféleképpen érte el. Elérte rész­ben azzal, hogy a formalitásokat kiküszöbölte, leegyszerűsítette, részben azzal, hogy a felszó­lalók számát és beszédidejét korlátozta. Meg­állapítom azonban, t. Ház, hogy a felszólalók számának és a beszédidőnek korlátozásával már a legmesszebbmenő határig mentünk el. Minden további lépés ezen a téren a törvények jóságát, szakszerűségét érintené. A javaslat új tárgyalási módot is vezet be a törvényjavaslatok tekintetében, amennyiben a plénumban csak általános vitára ad lehető­séget, a részletes vitát pedig a bizottságokhoz utalja. Azután újból a plénumba kerül az ügy, ahol már tulajdonképpen csak szavazás van hozzászólások nélkül. Ennek vannak előnyei és hátrányai. A bizottságban e tekintetben több felszólalás történt. Előny az, ha a teljes ülés­ben először általános vita van, mert akkor a bizottság tulajdonképpen már irányelveket kap a részletes elbíráláshoz. Hátránya azon­ban annak, hogy a Házban már csak szavazás van, az, hog-y esetleg a bizottságban lényeges módosítások történtek és ezekhez már csak ke­vesen szólhatnak hozzá. Ez az eljárás, amelyet a mostani javaslat előterjeszt, szintén járható út lehet, abban az esetben, ha a bizottságok létszámát emelnék. Talán megfontolás tárgyává volna tehető, hogy a legközelebbi ülésszak kezdetén a bizott­ságok létszámát legalább 50 százalékkal emel­jük. A tapasztalat szerint a bizottságok tagjai közül sokan hiányoznak az ülésekről és még egy ilyen nagy, 40—60 tagú bizottság is alkotó­képes lehet és alkalmas lehet a részletes vitára. Ha az angol parlamentre gondolunk, ahol^ a részletes vita is teljes ülésben történik 670 kép­viselővel, akkor azt hiszem, ez szerény kívánság. A törvényalkotás jósága szempontjából, amennyiben a hivatalos javaslat fogadtatnék el, indítványozni fogom még, hogy a szavazás előtt ne csak a miniszterek ós az előadók te­hessenek módosító indítványt, hanem a vezér­szónokok kiküldésére jogosult pártok vezér­szónokai is. Ezzel csak a törvényalkotás jó­ságát szeretném biztosítani. A törvények jósága szempontjából kívána­tosnak tartjuk, hogy a törvényhozóknak ele­gendő idő adassék a javaslatok áttanulmányo­zására. (Gruber Lajos: Ez fontos!) Ezért kö­rém, hogy a miniszter urak a jövőben is csak valóban sürgős esetben kérjék a sürgősség ki­mondását, hogy legalább az a minimális idő, amelyet a házszabály előír, a törvényhozók rendelkezésére álljon, hogy a javaslatokat át­tanulmányozhassák és ne kerüljünk a jövőben olyan helyzetbe, hogy a délben 1 órakor be­nyújtott javaslathoz már délután 5 órakor fel kell szólalni és írásban kell a módosító indít­ványokat benyújtani. (Gruber Lajos: Fizikai lehetetlenség!) Ez rendkívül nehéz helyzet elé állította a múltban a törvényhozókat. (Űgj/ van! a szélsőbaloldalon.) Az új indítvány a zárt ülést kérő képvi­selők szükséges számát 30-ról 50-re kívánja fel­emelni. A bizottságban már javaslatot tettem arra nézve., hogy az eredeti 30-as szám tartas­sék meg. Ezt a javaslatomat ott elutasították azzal az indokolással, hogy a Ház létszáma nagyobb, ~ Ezt az érvelést nem tehetem maga­mévá, mert a régi parlamentnek 400-on jóval felüli tagja volt és tudtommal akkor is 30 képviselő kérhetett zárt ülést. A mostani lét­szám csak kevés szaporodást mutat. Ha a fel­vidéki és kárpátaljai képviselők számát is ülése 1939 augusztus 11-én, pénteken. 531 mint újonnan jöttekét veszem, akkor is legfel­jebb 14 százalékkal szaporodott a képviselők száma. Ehhez képest 34 képviselővel lehetne ebben a tekintetben számolnunk. A részletes vita során javaslatot fogok tenni arra nézve, hogy az eredeti szám tartassék meg, éppen úgy a Ház elnapolása alatti Ház-összehívás esetére is. A múltban ehhez 50 képviselő kívánsága kellett, most pedig 60-at ír elő a javaslat. Ezt azért is kérem, nehogy az a látszat legyen, hogy ezek a számok éppen ellenünk állapíttat­tak meg. (Gruber Lajos: Ügy is van!) Tudni­illik 49 szélsőjobboldali képviselő van és most már 50 képviselő indítványára van szükség, holott eddig csak 30-ra volt szükség. Ez az új javaslat egy rendkívüli és kihatá­sában fontos módosítást is hoz,: a Ház elnöke által eszközölt rendreutasításokkal kapcsolat­ban pénzbírságolást rendszeresít. Ezt nem tart­juk helyesnek azért, mert hiszen az elnöki székiben is emberek ülnek és előfordulhat, kü­lönösen hosszú ideig tartó üléseken, olykor vi­haros üléseken, hogy ők is elvesztik higgadtsá­gukat, nyugalmukat s akkor ingerültségükben esetleg igazságtalanul utasítanak valakit rendre. (Mozgás jobbfelől. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Ez emberi dolog, előfor­dulhat. Kétségtelen, hogy a fegyelem fenntar­tására a parlamentben is, mint mindenütt, szükség van. A honvédségnél, a hadseregben különösen szükség van fegyelemre. A honvéd­ség szabályzatai előírják, hogy a helyszínen sohasem szabad fenyítést alkalmazni, bünte­tést kiróni, hanem az illető egyén legfeljebb kihallgatásra rendelhető. Ezt bölcs előrelátás­sal azért írja így elő a szabályzat, nehogy a parancsnok elhirtelenkedve, dühében hozzon fenyítő határozatokat. A múltban a pénzbírság csak a mentelmi bizottság ítéletével volt kap­csolatos. Kívánatos, hogy ez a rendszer a jö­vőben is fenntartassék. (Ügy van! a szélsőbal­oldalon.) Lehet, hogy magának az elnöknek is kellemesebb lesz, ha az ő rendreutasítása nem lesz mindjárt pénzbírság kiszabásával össze­kapcsolva. Még egy rendkívül fontos intézkedés ke rült be az indítványba a mentelmi jog korlá­tozására. Ezt magam is veszélyesnek tartom. Mivel azonban erről Bátz Kálmán t. képvi­selőtársam fog felszólalásában beszélni, ezért nem akarom 'ezzel a Ház türelmét igénybe venni. Még egy kis. de alapjában véve nagyje­lentőségű indítványom lesz a részletes vita során, amennyiben indítványozni szándékozom azt, hogy a Ház első alakuló ülésén, amikor a korelnök és a körjegyzők elfoglalják helyü­ket, a kéüviselők az elnökkel és a jegvzőkkel együtt felállva mondják el a magyar Hiszek­egyet. Ezzel ünnepélyesebbé kívánom' tenni az ülést, másrészt pedig módot és alkalmat kívá­nok adni^ arra. hogy a képviselők Isten és a Haza iránti hitükről tanúságot tegyenek, (Élénk hrfi/eslés. éUensés és tans a< Ház min­den oldalán. — Felkiáltások jobbfelől: Brávó!) Ezzel zárom is felszólalásomat. A részletes vita során, mint mondottam, néhány módosító indítványt fogok előterjeszteni. Kérem a t. Házat, méltóztassék ezeket figyelemre^ méltatni és leíhetőlea' elfogadni. Kérem ezt azért is, ne­hogyaz a látszat leg-yen. mintha a házszabály­revíziót a parlamenti önkényuralomra való tö­rekvés sugallta volna. Már pedig 1 a parlamenti önkényuralom, a parlamenti diktatúra rosz­szabb. mint az egyéni diktatúra, mert a parla­I menti diktatúrának sok feje van, de egyetlen

Next

/
Thumbnails
Contents