Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-21

Âz országgyűlés képviselőházának 2U (lenkor csorbítatlanul fennmaradt és most is fennmarad. (Ügy van! Ügy van! Taps.) Sőt ellenkezőleg', nekem az a tapasztalatom, hogy az ilyen a lelki harckészséget megingatni szándékozó propaganda sok vonatkozásában visszafelé sül el (Ügy van! Ügy van!) és az országszéles közvéleményében nagyon sok tekintetben olyan visszahatást kelt. amely a lelki harckészséget végeredményben inkább növeli, mint csorbítja, csak idő kell hozzá, amíg a három napos csoda hatása elmúlik. (Ügy van! Ügy van!) Arranézve, van-e tudomásom arról, hogy egyes országokban magyarellenes célzatú fegyveres alakulatok és légiók alakultak, pozitívet mondani nem tudnék. Hírek vannak, hírek terjednek és nyilvánvalólag minden országnak vannak olyan jelenlegi vagy volt állampolgárai, akik az illető ország ellen külföldön propagandát csinálnak s esetleg olyan összeköttetéseik is vannak, amelyek arra engednek következtetni, hogy bizonyos esetekben, talán fegyvert fogni is hajlandók volnának hazájuk ellen. Ez meglehet. Pozitív értesülésem azonban arról, hogy ilyen légiószerű szervezetek volnának, nincs. Ha azonban a képviselő urak köziül valaki engem ilyen nyomra rávezet, nagyon hálás leszek érte. Nem hiszem, hogy ez a Ház plénuma elé való volna (Kátz Kálmán: Nem idevaló!), de nem is gondoltam, hogy a képviselő úr így képzeli. Nem gondoltam erre, de ha figyelmeztetést kapok, minden képviselőtársamnak, sőt mindenki másnak is igen hálás leszek érte, mert elvégre nekem elsősorban kötelességem ezek ellen megfelelő úton fellépni. Ha rávezetnek, természetesen kötelességem, hogy tegyek róluk és ezért csak örülök, ha ilyen információkat kapok. Ami már most a képviselő úrnak azt a kívánságát illeti, hogy vájjon hajlandó vagyok-e a ma még teljesen erélytelen és hatástalan külföldi magyar propaganda kifejlesztésére, kérem, legyen szabad itt csak így bemutatnom egy iratot, amelyet én 1927-ben nyújtottam át az akkori miniszterelnök iirnak és azóta Magyarország több vezető államférfiénak, anélkül, hogy az abban lefektetett tervvel át tudtam volna hatolni. A háború után ' különböző egyesületek foglalkoztak r megcsonkításunk következményeivel, a revíziónak vagy lestitúciónak kérdéseivel, éspedig először a Területvédő Ligában, azután a Társadalmi Egyesületek Szövetségében, majd a Revíziós Ligában, hogy csak a legfőbbeket említsem, amelyek egyszersmind mintegy korszakot is jellemeznek a —-mondjuk — magyar propagandának, vagy inkább a magyar lelkek lázadásának ebben a fejlődésében, azzal szemben, ami velünk történt. E mellett sok más egyesület működött ugyanilyen értelemben. Én akkor foglalkoztam résziben az összes kérdésekkel^ összefoglalóan, részben pedig egyes területrészek kérdéseivel. Annakidején a magyar békedelegáció tudományos munkáinak előkészítője és a magyar békedelegáció irodájának vezetője voltam, amelynek megszervezését még a szegedi kormány ideje alatt kezdettem meg. Azt hiszem, annakidején sok mindenfélét előre láttam, mert azokat az argumentumokat, amelyeket nemrégen Kárpátalja visszaszerzésének diplomáciai előkészítésénél felhoztunk, —> így például Kárpátalja folyóinak, a Magyar Alföld öntözésének és az ezekkel kapcsolatos kérdéskomplexusoknak szempontjából — már Szegeden részletesen kidolgoztam. Tehát ebben a tekintetben egy bizonyos előrelátással dolgoztunk. Én akkor, a háború utáni első három-négy esztendő ülése 1989 augusztus 9-én, szerdán. 455 elmúlása után azt láttam, hogy szükség van arra, hogy magunk is egészen világosan lássunk, adatainkat komolyan szedjük össze, kritikai szűrőn bocsássuk át, mert a magunk igazát csak akkor tudjuk megvédeni, ha azt magunk is alaposan ismerjük. Akkor a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Statisztikai Társaságnak segítségével két intézményt létesítettem, amelyek ma is fennállanak. A legutóbbi időkig mind a kettő a Statisztikai Hivatalban volt, az egyik most költözött más helyre. Az egyik az úgynevezett Szociográfiai Intézet volt, amelyben gyűjtöttem mindazt, ami Magyarországról, a szoinszédországokról, a megszállott területekről nyomtatásban megjelent. Ez az, intézet bibliografikus intézetté nőtte ki magát. A másik az úgynevezett államtudományi intézet, amelyet a statisztikai társaság segítségével hoztam létre. Ennek munkáját az első három évben minden részletig személyesen vezettem. Ez az intézet azzal foglalkozott, hogy mindenféle vonatkozásban, mindenféle híranyagot, kezdve a szomszédországok parlamenti tárgyalásaitól, amelyek tökéletesen hitelesek, egészen a riport-anyagig a könyvekben megjelent, továbbá a Genfben és máshol beadott vagy hozzánk juttatott memorandumokban foglalt anyagot mind összegyűjtse, kritikailag átszűrje. A kritikai átszűrésnek ezt a munkáját több mint két évig darabról-darabra magam végeztem és így tanítottam meg azokat az urakat, akik azt ma is végzik és akik tudásukkal egynéhány esetben már igen komoly hasznot tudtak az országnak: szerezni. Ez az intézet ma is fennáll. Körülbelül 600.000 úgynevezett első cédulán — mert némelyik több példányban van meg — regisztrálva van mindaz, ami a legutóbbi húsz esztendőiben a bennünket környező országokban és a tőlünk elszakított területeken történt, megvan kritikailag átszűrve, sine ira et studio, nem irányulva senki ellen, csak az igazság felderítésére. Ez az apparátus minidenkinek rendelkezésére áll, a hivatalos szervek s mások is régen használják. (Egy hang a szélsőbaloldalón: Vérszegény!) Azokat az alapokat tehát, amelyek szükségesek ahhoz, hogy hadakozni lehessen a mi igazságunk érdekében, én voltam bátor ezelőtt 14—15 esztendővel megteremteni. Nem került igen nagy összegbe. Az átlagos összeg.^ amit évenként ezekre a munkákra felhasználtunk, körülbelül 30.000 pengő volt, amit részben úgy koldultunk össze és csak később járultak hozzá azután a hivatalosabb fórumok is, akkor, amikor már hivatalos fórumoknak anyagszolgáltatással szolgálatokat tettem. Két évvel azután, hogy ezeket az intézményeket életrekeltetteau, indítványt tettem a kormányinak, egy a külföld részére szolgáló, a külföldi sajtóbiam elhelyezendő cáfoltatok, felvilágosítások, válaszok előkészítésére létesítendő iroda feladatkörének, működésének és szervezetének első tervezetére. Ebben a tervezetben benne foglaltatott ennek az irodának célja és feladata, hogy (olvassa): »A külföldi s.ajtóban, röpiratokban, sőt könyvekben Magyarországra vonatkozólaig megjelent, téves, helytelen információkon! alapuló és helyt nem álló adatokat, állításokat tartalmazó vagy tendenciózus, rosszakaratú, iaz igaziságniak meg nem felelő közleményekre, hírekre ia szükséges felvilágosításokat, cáfolatokat azomnal illetőleg a kellő időben elkészítse és annak a külföldi sajtóban való sürgős közzétételéről, illetőleg ia külföldi közvéleménynek megfelelő helyen és' megfelelő 71*