Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-19

Az országgyűlés képviselőházának 19. kor a határozatok- nem voltak kielégítőek, vagy meghaladottakká váltak, a múltban is számos esetben megtörtént s a jövőben is meg fog történni. Budapest, 1939. évi július hó 29-én. Varga s. fc.« EínÖk: Wirth Károly képviselő urat a vi­szonválasz joga megilleti. Wirth Károly: T. Ház! Tekintettel arra, hogy ez egy bukott miniszter úrnak a válasza, tehát nem reflektálok rá. Elnök: A képviselő úrnak ez a megálla­pítása helytelen, mert ez a jelenlegi iparügyi miniszter úr válasza. Wirth Károly: Akkor pedig reflektálok rá annyiban, hogy a kispesti textilgyárnál igenis, közvetlenül ezután is tovább folyt a sztrájk, sőt a sztrájkkal kapcsolatban rendőri atroci­tások is történtek. Azonkívül, ha esetleg nem tudnák, meg kell mondanom, hogy sztrájk y:m a gyapjúmosóban most is. Ezek a kérdések még mindig nincsenek rendezve. A bérmegállapításokra vonatkozóan az a megjegyzésem, hogy — amint azt interpellá­ciómban elmondottam — a textiliparban a kis­pesti textilgyárnál egy 22 százalékos bérre­dukeiót akartak keresztülvinni annakidején, (Rátz Kálmán: 32s kirúgják a nyilasokat!)... Elnök: Csendet kérek. Wirth Károly: ... az iparügyi miniszter úr bérmegállapítása után, amikor az iparügyi miniszter úr által megállapított bérek is az előzőleg gyakorlatban volt munkabérekhez viszonyítva legalább 30—40 százalékos munka­bérredukciót jelentettek. Ezt kívántam elmon­dani. Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az írásban adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képvi­selő urakat, akik a miniszter úr válaszát tu­domásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) Többség. A Ház a választ tudomá­sul veszi. Következik az iparügyi miniszter úr har­madik írásbeli válasza Gruber Lajos képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt fel­olvasni. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »T. Kép­viselőház! Gruber Lajos országgyűlési képvi­selő úr 1939 június 20-án elmondott interpellá­ciójára a következő választ adom: Tatabányán az oroszlányi bányával együtt foglalkoztatott 5500, a Dorogon dolgozó 4700 és a Pilis vörös vár on alkalmazott 1100, tehát a három bányavidéken összesen foglalkoztatott 11.300 főnyi bányamunkás átlagos tiszta kész­pénzkeresete 8 órai munkaidőre az interpellá­ció elhangzása idejében kitett a vájároknál Tatabányán 6 pengő 20 fillér, Dorogon 5 pengő 50 fillért, Pilisvörösváron 5 pengő 70 fillért, amihez még az ingyen lakás, fűtés és világí­tás jár. A havi tiszta átlagos készpénzkereset ezek szerint a vájároknál Tatabányán 155 pen­gőt, Dorogon 137 penső 50 fillért, Pilisvörös­váron 142 pengő 50 fillért tett ki, ami éhb ér­nek éppen nem mondható. A foglalkoztatott összes munkásokra vo­natkoztatott mindenféle levonás (adó, beteg­segélyző, bányanyugbér stb.) után fennmaradó tiszta készpénzkereset ugyancsak 8 órai mun­kaidőre kitett az interpelláció elmondása ide­jén Tatabányán 4 pengő 50 fillért, Dorogon 4 pengő 10 fillért, Pilisvörösváron 4 pengő 20 fillért, amely kereseten felül ugyancsak min­ilése 1939 augusztus 3-án, csütörtökön. 447 den egyes munkás ingyen lakást, fűtést és vi­lágítást élvez. Az Összes munkásokra vonatkoztatott havi tiszta átlagos kereset Tatabányán 112 pengő 50 fillér, Dorogon 102 pengő 50 fillér, Pilis ­vörösváron 105 pengő volt. Az interpelláció elmondását megelőzően a dorogi bányamunkásság memorandumban kérte a bányaigazgatóságot, hogy az egykori gazdasági krízis idején, 1931-ben keresztülvitt 10 százalékos bércsökkentés előtti munkabére­ket állítsa vissza. A bányaigazgatóság válasza az^ volt, hogy nem akar elébe vágni a mini­mális ^munkabéreket megállapító bizottság munkájának s ezért javasolta, hogy a mun­kásság várja be a bizottság határozatát. A munkásság^ a javaslatot elfogadta. Azóta, jú­nius hó 5 : én a r legkisebb munkabéreket meg­állapító bizottság a dorogi és pilisvörösvári körzetre ú.j határozatot hozott. Mindkét he­lyen az átlagos váiárkereset 8 órai munka­időre 6^ pengőben állapíttatott meg a termé­szetbeni lakás, fűtés és világításon kívül. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a munkás a vállalattól családi pótlékban és ez év január elsejével életbeléptetett családi bérben része­sülj továbbá üdülési szabadságot ősszel és karácsonykor havi keresményének 20—20 szá­zalékát kitevő beszerzési segélyt kap. Ezenfe­lül a munkásság szociális jóléte érdekében például ^Tatabányán viseli az összes tanköte­lesek díjtalan oktatását, a tanköteleseket tan­szerekkel, könyvekkel díjtalanul látia el, für­dőket, munkás-, levente- és cserkészotthonokat tart fenn, fejletlen gyermekek részére tejado­mán vt nyújt. Ez vonatkozik Tatabányára, de ezeket a jóléti szolgáltamánvokat túlnyomó részben megtaláljuk az említett'másik két bányával-, tálat üzemeinéi is. Embertejen bánásmódról a panaszolt bá­nyák egyikénél sem tudok. Erre irányuló pa­nasszal sem az illetékes budapesti ba.Tivakain­tánysághoz. sem a vezetésem alatt álló mi­nisztériumhoz egyetlen egy esetben sem for­dult egyetlen egy munkás sem.« (Egy hang r< szélsőbalnMalon: N&m is fordulhat, mert ab ban a pillanatban kirúglak a bánvábóL) Az internelláló képviselő úrnak azt mél­tóztatott állítani, hogy a bányászokat az éb­báv mellett még állandóan pénzhír«áíí-okkai i*? sújtják. (Egy hang a széhöbaloldalon: Ügy is van!} A legkisebb üzem biztonsága is kellő fe­gyelmezést kíván. A bányászatban alkalma­zott fea-yelmi büntetések nemei a követke­zők:« (Egy hang a szélső-baloldalon: Rendőr fegyelem, az van!) 1. dorgálás, 2. pénzbírság, 3. lefokozás, 4. elbocsátás. A fennálló mnnka­rendszabályok szerint a maximális pénzbírság a teljes napi öeszkeresetig szólhat, ilyen maxi­mális bírságot azonban csak oly esetben al­kalmaznak, amikor már 'a munkás könnyelmű­sége, vagy mulasztása vétségnek minősül, 1938 január 1-től kezdve a rendeletemre megtartott vizsgálat szerint a pénzbírságok szabályszerű mérvét az üzemek egy esetben sem lépték túl. Messze távol áll a helyzet ismeretétől az, aki olyat állít, hogy néhányperces késésért a^ bá­nyaüzem vezetőségek 20 pengőig teriedő bí^sá got vetnek ki. A bírságok kiszabása ellen egyébként végső esetben fellebbezni lehet a bányakapitánysághoz. Ilyen panasz keretében még sohasem szerepelt 20 pengőt megközelítő bírság, 68*

Next

/
Thumbnails
Contents