Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-19

Az országgyűlés képviselőházának 19. ülése 1939. évi augusztus hó 3-án, csütörtökön, Szinyei Merse Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről rendelkező 1879 : L. t.-c. kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az iparügyi miniszter írásbeli válasza Palló Imre országgyűlési képviselőnek, az 1937 : XXI. t.-c._ és a legutóbbi sztrájkok ügyében, Wirth Károly országgyűlési képviselőnek a jelenlegi sztrájkok és a minimális mnnkabérek tárgyában, Gruber Lajos országgyűlési képviselőnek a tatabányai, dorogi és pilisvorüsvári szénbányákban uralkodó munkabéruzsora s embertelen bánásmód és egyéb visszásságok tárgyában, továbbá együttes írásbeli válasza Varga Béla és Vajna Gábor országgyűlési képviselőknek az úrkúti mangánbányánál^ uralkodó viszonyok és munkabérkérdcsek tárgyában 1939. Junius hó 20-án elmondott interpellációira. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra i perckor.) (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Mocsáry^Ödön, a javaslatok mellett felszólalók Jegyzésére Nagy Ferenc, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig vitéz Miskolezy Hugó jegyző urakat kérem fel. Napirend szerint következik a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879:L. te. kiegészítéséről és módosításáról intézkedő törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (felolvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nincs. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is efogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszem át. T. Ház! Napirendünk anyagával végeztünk. Javaslatot teszek ezért arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket folyó hó 8-án, kedden délben 12 órakor tartsuk, amikor is a további teendők felett fogunk határozni. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadja. Tegnapi bejelentésemnek megfelelően az iparügyi miniszter úr négyrendbeli válaszát fogom felolvastatni. Kérem a jegyző urat, hogy elsőnek a Palló Imre képviselő úr interpellációjára adott választ szíveskedjék felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Palló Imre országgyűlési képviselő úr a képviselőház 1939. évi június 28-án tartott ülésén hozzám intézett kérdéseinél a követKííPVISELÖHÁZI NAPLÓ T, kezőkben válaszolok: Legelsősorban arra kell rámutatni, hogy az 1937:XXI. tc.-kel, illetőleg azt megelőzően már az 1935 év nyarán a 6660— 1935. M. E. számú rendelettel a kormány a legkisebb bérek megállapításának az egész világon elismert és bevált rendszerét vezette be. A bérmegállapítások bevezetése ós a Nemzeti Munkaközpont, valamint a Hivatásszervezet létrejötte között semmiféle összefüggés nines. A Nemzeti Munkaközpont a bérmegállapítások bevezetése előtt már fennállott és még ma is fennáll, a Hivatásszervezet pedig 1938. évben, tehát a bérmegállapítások harmadik esztendejében kezdte meg működését. A törvénynek és általában a legkisebb bérmegállapításnak a t. képviselő úr által említett állítólagos hibáira a következőket óhajtom megjegyezni. Súlyos hibául említi elsősorban a 'szakmai bérrendezést}, jóllehet nyilvánvaló, hogy a béreket csak szakmák szerint szétválasztva lehet megállapítani. Ezt nemcsak a termelésnek, hanem a munkásoknak érdeke is követeli. Ezenkívül a bérmegállapítás szakszerűségét is csak az biztosítja, ha szakmák szerint tárgyalják azokat. A különböző szakmák öszszefogása a legnagyobb nehézségeket okozná ia bérmegállapításban. A t. képviselő úr által a bérmegállapítások alapjául nevezett »szakmai bérhatárérték« a bérmegállapításban ismeretlen fogalom. A legkisebb munkabéreket soha ezen az 'alapon nem állapították meg. A bérmegállapítások alapja mindenkor az volt, hogy az indokolatlanul alacsony munkabérek megszűnjenek és a munkás megélhetését biztosító bérek törvényes védelemben részesüljenek. A bérmegállapítások a munkások kereseti viszonyait lényegesen javították. Példának felhozom a t. képviselő úr által is említett építőipart, amelyben a falazó-kőmívesndk 1935-ben 54 fillér körüli órabérét a bérmegállapítások 1938-ban 78 fillérre emelték fel. Ehhez hasonlóan emelte a többi kategóriák