Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-11

Az országgyűlés képviselőházának 11. tulsóoldalon; nem kezelnék így, mert hiszen mindnyájunknak közös érdeke az, hogy legyenek olyan eszközök, amelyek ki vannak ragadva a politika útjáról és kizárólag kultúrcélokat, nemzetnemesítő és nevelő célokat szolgálnak. Éppen ezért, mivel a rádió monopolizált üzem, tehát nem tud mindenki a saját elgondolása szerinti leadással rendelkező rádiót beállítani, hagyjuk ezt ki a politikából s adjuk vissza a kultúrcéloknak, a nemzetnevelésnek, hogy ezen a síkon teljesítse kötelességét. Felszólalásomat ezzel befejeztem. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.)' Elnök: Az interpelláció kiadatik a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrnak. Következik Matolcsy Mátyás képviselő úr interpellációja a kereskedelem- és iparügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. f kir. kereskedelemügyi és iparügyi miniszter úrhoz a Gold'berger-gyár rt. kelenföldi üzemeiben tapasztalható nemzetellenes állapotokról: 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a Goldberger-gyár kelenföldi üzemében külföldi, idegen állampolgárok és zsidók a magyar mérnöki és tisztviselői kar érdekeit rendkívüli mértékben sértik? Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a kelenföldi üzem 83 tisztviselője közül 52 idegen állampolgár és zsidó? Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a kelenföldi üzemben tapasztalt sérelmes állapotok kivizsgálása és megszüntetése érdekében az iparügyi miniszter úrhoz 1938 augusztus 2. napján feljelentés érkezett, amelyet semmiféle intézkedés nem követett? 2. Hajlandó-e a miniszter úr a Goldberger-gyár üzemeiben tapasztalható faj- és nemzetellenes állapotok azonnali megszüntetését elrendelni? Hajlandó-e a miniszter úr az 1938 augusztus 2. napján tett feljelentés elsikkadásának okairól nyilatkozni? Matolcsy Mátyás sk.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Matolcsy Mátyás: T. Ház! (Taps a szélsőbaloldalon.) Beszédidőmnek tíz perccel való meghosszabbítását kérem. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Megadjuk! — Felkiáltások a jobboldalon és a középen: Nem adjuk meg! — Rátz Kálmán: Dózsi nem adja meg! — Zaj!) Elnök: Méltóztatnak a kért beszédidő meghosszabbítást megadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a meghosszabbítást megadjáki. szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szavazó képviselő urakat megszámlálni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Miért nem adják meg? Zsidókról van szó! — Derültség. — Gaál Csaba: Nem követelik? — Egy hang a szélsőbaloldalon: Ujfalussv képviselő űr, legyen szíves egyszer felállni! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon (a terembe bejövő jobboldali képviselők felé): Maradjanak csak kinn, ne siessenek! — Zaj.) Mocsáry Ödön jegyző (megolvassa a szavazó képviselőket): 42. (Meizler Károly: 46! — Elnök: Most pedig kérem azokat a képviselő urakat, akik a meghosszabbítást nem KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ I. impp ülése 1939 június 28-án, szerdán. 261 adják meg, szíveskedjenek felállni! (Megtörténik. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Most jöttek be, a&t sem tudják, miről van szó! — Rátz Kálmán: Károlyi Viktor is most jött be, azt sem tudja, miről van szó! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Védik a zsidókat! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a képviselő urakat megszámlálni. Mocsáry Ödön jegyző (megszámlálja a szavazó képviselőket): 49. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Most jöttek be! — Kölcsey István: Joguk van bejönni!) Elnök: A Ház a beszédidő meghosszabbítást nem adta meg. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szép volt! Szégyen, gyalázat!. Szégyeljék magukat! — Gr. Festetics Domonkos: Az állam pénzén ingyen operálni könnyű! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Matolcsy Mátyás: T. Ház! Az elmúlt hetekben lefolyt nagyon súlyos és széleskörű munkássztrájkok az egész ország közvéleményét foglalkoztatták és élesen rávilágítottak a magyar textilipar visszásságaira. En ezt az alkalmat kívánom felhasználni arra, hogy a magyar textilipar egyik vezető vállalatának, hangsúlyozom, nemzetellenes politikájával szemben szót emeljek és sürgős orvoslást kérjek. (Rátz Kálmán: Nem érdekli őket! Pedig ezért kellett volna a meghosszabbítás! —Zaj.) Beszédidőm rövidsége miatt egészen röviden kell összefoglalnom a tényeket (Helyeslés jobbfelől.) és csak azt említem meg, hogy a textilipar Magyarországon rendkívüli helyzetet és pedig előnyös helyzetet élvez ama vánpolitika következtében, amelyet az 1925. év óta ez az ország és ez a kormányzat képvisel. Csak néhány számot említek fel, hogy rávilágítsak arra a gazdasági és szociálpolitikára, amely Magyarországon uralkodik- Felemlítem, hogy 1932-től 1937-ig, amely évekre hivatalos adatok állnak rendelkezésre, a textilipari munkások létszáma évről-évre törés nélkül emelkedett és pedig 40.313-ról 1937-re 67.659-re emelkedett. Ugyanez időkben a. hivatalos statisztikai kimutatások szerint az évi átlagos munkakereset 1030, 1042, 983, 934, 946 és végül 923 pengőre csökkent. Nyilvánvaló, hogy amikor a munkáslétszám emelkedett, ugyanakkor ugyanezen időkben a textilipar termelési értéke is 292 millióról 508 millió pengőre emelkedett. Ezen idő alatt a nyersanyag, a munkabér és a tisztviselői fizetés levonásával megmaradó tőkére jutó rész 35%-kai emelkedett, ugyanakkor a mukabérek, a fejenkinti munkáskereset ilyen mértékben zuhant. Nyilván ez az oka annak, hogy végül sztrájk robbant ki. Hiszen például az egyik vezető textilipari gyárban, a Goldberger-féle üzemekben a munkások, férfiak heti keresete — személyes beszélgetés útján és órabérlisták alapján győződtem meg róla — 12—15—20 pengőt tesz ki- (Nagy zaj és felkiáltások a szélsŐbaloldalon: Hallatlan!) Nyilvánvaló tehát, hogy ez a politika nem lehet a magyar nép és a magyar munkásság érdekében való. (Zaj. — Keck Antal: Közérdek ez! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem adtak meghosszabbítást! — Egy hang jobbfelől: Röviden is el lehet mondani!) T. Ház! Legyen szabad felemlítenem, „hogy a gyáripar és annak egy nagyon jelentős részét tevő textilipar, a nemzetgazdaságnak, a nemzetvagyonnak rendkívül fontos része. Ami40