Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-11

262 Az országgyűlés képviselőházának 11. kor leszögezem és megállapítom, hogy a gyár­ipari termelés ötödrésze a textiliparra esik és az export szempontjából is jelentősége van, akkor fel kell vetnem a kérdést, hogy a tex- v tilipar egyik eminens vállalatánál, a Goldber­ger-üzemben mi a helyzet, mi az oka ezeknek az állapotoknak? Itt a kérdések átvizsgálása után megdöbbentő tényeket találunk. Azt ta­láljuk, hogy a Goldberger-gyár kelenföldi üze­mében — amely nem is régi keletű, mert hi- • szén a Goldberger-gyár óriási mértékben nö­vekedett vagyonban és tőkében és hogy kon­junkturális helyzetére is rávilágítsak, amikor I ezeket a nyers számokat felemlítem, még azt is meg kell jegyeznem, hogy három schichtben dolgoznak — éjjel-nappal állandó üzem van és ez azt vonja maga után, hogy a textiliparban az ezekbe a vállalatokba invesztált tőkének maximális teljesítménye és kihasználása adva van, ugyanakkor, amikor a munkásoknak ilyenek a kereseti viszonyai és folyton csök­kenő bérjövedelme van. (Felkiáltások a szélső­baloldalon: Szörnyű! Szégyen! Ezt kell vé­deni?) T. Ház! Most nézzük meg, hogy Magyar­országon, a magyar dolgozó milliók filléreiből a vámpolitika és az árvédelem hiánya foly­tán összehozott ilyen óriási értékek mikor ke­letkeznek, hogy vájjon a nemzeti vagyontest­nek ez a nagy vagyonrésze milyen kezekben van (Egy hang a szélsőbalk>ldalon: GaUciáner kezekben!) és miféle vezetés uralkodik ott. (Halljuk! Hallhik! a, szélsőbaloldalon.) Igen t. Ház! Legyen szabad ma is érvény­ben lévő adatokat felolvasnom. (Hafl'^k! Halliuk !a szélsőbaloldalon.) Itt van példa ni fz, hoffv a kelenföldi üzemben a 83 műszaki és egvéb tisztviselők közül nyolc idee-en, len­gyel és cseh állampolírái'. (Keck Antal: Bot­rány!) 44 zsidó és csak 31 maervar mérnök és tisztviselő van. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Meiner Károly: Szörnyű!) Ez azonban mé°" nem pd semmiféle képet. (Eav hona a, szélsőb«lolda,lon: S ennek fl­mondására nem adtak 10 nerc meghosszabbí­tást! — Eay hang a jobboldalon: Elén idő van rá, különösen ha nem zavarnák!) Ehhez még hozzá kell tennem azt is, nagyon érdekes az, hogy a fejenkénti átlagos havi jövedelem ho­gyan alakul ezeknél az uraknál. Azt látjuk, hoary a nyolc idegenállampolgárságú tisztvi­selőnek, akik közül egy mérnök, a többi pedis? középiskolai végzettségű vagy elemi iskolai végzettségű, az átlagos havi jövedelme — van háromezerpengős w és nyolcszázpengős — átla­gosan 1019 pengő. (Zaj a szélsőbáloldalon.) A 44 zsidó között csak négy mérnök van és egy jogi doktor, a többinek a végzettsége az érett­ségi alatt van, tehát negyvennégy közül har­minckilenc, azt mondhatnánk, nem is üti meg azt a képzettséget, amely a tisztviselői státus­ban szükséges; (Meizler Károly: Kereskedő­segéd!) ezeknél az 1200 pengős és. 800 pengős havi fizetések rendjén vannak; az át­lagos fizetésük pedig ezeknek az érettségit sem végzett embereknek 327 pengő. S most kö­vetkezik a legsúlyosabb: a 31 magyar mérnök­nek és tisztviselőnek, akik közül ötnek van mérnöki diplomája, kettő jogi doktor és a többi csupa érettségizett ember, átlagos havi jövedelme 193 pengő. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! Szégyen! Felhá­borító! — Zaj a középen. — Egy hang a szélső­baloldálon: Ki felelős ezért? — Gr. Pálffy Fi­dél: Zsidó világ Magyarországon! — Egy hang a középen: Ne ránk mutogassanak! — Horváth « •üiése 1939 júnhis 28-án, szerdán. Géza: Nem védjük mi ezeket! Mi közünk Gold­bergerhez?! Nevetséges dolog!) T. Ház! Legyen szabad azt is megemlíte­nem, hogy mérnök, aki ebből az üzemből hozzám eljött és aki ma már állásban van, nem valami haszontalan ember. Neve Pór La­jos, — igaz ugyan, hogy nem Deutschnak vagy Zilzernek hívják, hanem egyszerűen Pór La­josnak — magyar gyerek, aki kint a mühlhau­seni textiliskolán végzett és mégis csak havi 170 pengővel alkalmazták, (Zaj a szélsőbal­oldalon.) végül azonban, amikor a szélsőjobb­oldali pártmozgalomban részt vett, kirúgták. (Felkiáltások 'a szélsőbaloldalon: Hallatlan! Abszurdum!) Azt hiszem, csak az a megjegy­zés fűződhetik ehhez, hogy egy ilyen nagy­üzem, egy ilyen előkelő vállalat, már mint va­gyonilag és nemzetgazdasági szempontból elő­kelő vállalat, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Csakis így! — Meizler Károly: Csak vagyoni­lag!) ilyen állapotokat és ilyen politikát fenn­tarthat-ell Véleményem szerint ez a legsürgő­sebb és a legkegyetlenebb vizsgálatot és eljá­rást érdemli. (Ügy van! Úgy van! a szélső­báloldalon.) Meg kell azonban említenem azt is, hogy egy nagyon furcsa, azonban mindenki által ismert, de tisztára ki nem bogozható tény ját­szódott le itt, mert amikor ebben az üzemben idegen és zsidó vezetőség van, akkor a Gold­berger-gyár igazgatója és tulajdonos ura meg­tudta oldani azt a tranzakciót, hogy ez a válla­lat angol vállalat filiáléjává váljék. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbalol­dalon: Ki van itt a Házban az igazgatóságból 1 ? — Rátz Kálmán: Jelentkezzenek! — Egy hang jobb felől: Tudod, hogy senki!) S amikor a vál­lalatban idegen állampolgár zsidók vannak, ak­kor az idegen, külföldi állam vagyonává átsí­volt vállalat vezérigazgatója mindezek jutal­mazásaképpen 1935-ben felsőházi taggá lett. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon és a középen: — Egy hang a szélsőbaloldalon: Szégyenére a felsőháznak! — Közbeszólás a szélsőbalolda­lon: Mit szólnak ehhez?! — Gr. Festetics Do­monkos: Ügy beszél, mintha mi lennénk az okai! Mi igazán nem! — Egy hang a szélső­baloldalon: Ezt védelmezik! Mindent megsza­vaznak! — Kovách Gyula: Megszavazzák! — Zaj a jobboldalon és a középen.) Az én felszólalásomnak azonban ez csak az első fejezete. Mert van ennek szomorú foly­tatása is, éspedig az, hogy ez a Pór Lajos, ez a magyar ember, aiki már elhelyezkedett — hangsúlyozom — és nem álláskérés miatt csi­nálta ezt, a kérdést tisztázva beadta panaszát az iparügyi miniszter úrhoz 1938 augusztus 2-án. Ö már állásban volt, de ennek az ügy­nek, a magyar ügynek érdekeit szolgálva, többször járt a minisztériumban és mégis az a végeredmény, hogy ezt az aktát még csak nem is iktatták. Nem merték iktatni és hiva­talosan átvenni, bár több mint tizenegyszer járt a minisztériumban. (Zaj a szélsőbalolda Ion.) Különböző állásokat és fizetéseket ígér­tek neki, de az ügy vizsgálata mindezideig elmaradt. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Hol a miniszter? — Gr. Festetics Domonkos: Tallinn­ban! Tessék elolvasni az újságot!) Azt hiszem, a választ is könnyen meg tudom erre adni, hogy miért. Ennek az az oka t- Ház, hogy az a miniszteri osztálytanácsos úr, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) aki ebben az ügyben illetékes Volt, Módos-Mrinyák minisz­teri osztálytanácsos úr, a vizsgálat helyett ja-

Next

/
Thumbnails
Contents