Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-11

Az országgyűlés képviselőházának 11. erősen népesedő országok vannak, olyan bérkérdést hoz, törvényesít, amely bizonyos szempontból megállítja a népesedést. A területi Dérszabályozásnak t. i. ez egy következménye, mert a magasabb fővárosi bérek vonzzák a fővárosba a munkásokat és a nagy moloch elnyeli a munkástömegeket. Hiszen statisztika igazolja azt, hogy a harmadik generáció után a feljövő munkásság kipusztul a fővárosban. A munkásokat vonzza az a pár fillér és a feljövetelre készteti az, hogy a vidéken drágább ai villany, esetleg rossz víz van, és nem tud olyan olcsón lakáshoz, élelemhez hozzájutni, hogy azt a 20—30 filléres munkabérből megfizethesse Ez a törvény alapján rendeletileg szabályozott Ibérkérdés túlságosan bürokratikus, nem halad párhuzamosan az árakkal. A bérkérdést törvényesítették, törvényesítették a nyomort ugyanakkor, az. ár felfelé halad és mire a munkás ráeszmél arra, hogy ismét nem tudja megfizetni a kenyeret, petróleumot és miegymást, akkor jön rá az árbiztosság, hogy vagy azt kellene letörni, vagy a bért kellene felemelni. Azonban mindenesetben a munkás rövidül meg. Felolvasok egy statisztikát, amely a jövedelemelosztásnál is megmutatja a bérkérdés helytelenségét, (olvassa): 1929-ben a munkáslétszám 244.120 volt, a kifizetett bér 351,915.000 pengő, az ipari termelés értéke 2,867.094.000 pengő volt.' 1937-ben, amikor ezt a bérkérdést szabályozták, a munkáslétszám 276.500 volt, a kifizetett bér 319,802.000 pengő csak, az ipari termelés pedig 100 millióval emelkedett. Ezekből a számokból röviden azt látom, hogy 1937-ben 30.000-rel több munkás, kereken 30 millió pengővel kevesebb bért kapott, mint 1929-ben. Ez alatt a nyolc esztendő alatt pedig iparunk technikája óriásit fejlődött Az eredmény még sem igazolja a fenti számokat és az élet szomorú valóságát mutatja. Mindezek után ebben a pillanatban még mindig az a helyzet, hogy közel két esztendő óta az iparügyi miniszter még sem valósította meg... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Palló Imre: Tisztelettel kérek a Háztól 10 perces meghosszabbítást. Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a képviselő úrnak a kért meghosszabbítást megadni'? (Igen! Nem!) Azok, akik a kért meghosszabbítást megadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik. — Felkiáltások a jobboldalon: Rupert is felállt! — Rupert Rezső: A hoszszabbítást én mindig megadom. Nektek is!) Kisebbség. A Ház a kért meghosszabbítást nem adja meg. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szomorú! Sajnálatos!) Kérem a képviselő urat, szíveskedjék beszédét befejezni. Palló Imre: Az iparügyi miniszter úr ezt a rossz alapelvekre épített bérkérdést sem valósította meg minden vonalon. Ma is igen sok szakcsoportban nincs megállapítva ez a bizonyos törvényesített nyomor, amelyet pedig törvény biztosít számára, rendeletileg intézkedhet. Igen t. Ház! Kérem az iparügyi miniszter urat, éljen törvényadta jogával, intézkedjék és ne engedje azt, hogy a magyar munkástömegekkel az történjék, aminek nem szabad történnie. Mi magyar nemzeti szocialisták azt hirdetjük, hogy nem azt kell a porba sújtani, akit a nép halványául vesz körül, hanem a népet kell kiemelni és. tudomására adni, hogy aki asszonyKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ I. ülése 1939 június 28-án, szerdán. 253 tói születik, az nem Isten és nem igavonó barom. Ebben a szellemben méltóztassék az 1937. évi XXI. tc.-t rendeleti úton minden vonalon kiterjeszteni. A bérkérdésből folyó másik kér

: dóst, a Golderger-gyári sztrájkot legközelebbi alkalommal fogom elmondani. (Taps a szélsőbalodalon és balfelől.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja az illetékes miniszter úrnak. Következik SzölLősi Jenő interpellációja a vallás- és közoktatásügyig minszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolyasni, , _.;< a Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz az óraadó helyettes tanárok helyzetének rendezése tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az óraadó helyettes tanárok és több, a törvényben nem rendszeresített középiskolai tanárkategória tagjai, kibírhatatlan anyagi helyzetben teljesítik nehéz kötelességüket? 2. Hajlandó-e a miniszter úr a törvényben nem ismert tanárkategóriákat megszüntetve, az érintett tanárokat helyettes tanárokká kinevezni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szöllősi Jenő: Tisztelt Ház! Amikor a közeim uiiuan az óraadó helyettes tanárok és a helyettes tanárok két memorandumot juttattak el hozzám, én örömmel vállaltam, hogy ezt a két memorandumot elhozom ide a Ház színe elé. Örömmel vállaltam azért, mert közérdekűnek tartottam ezt a kérdést, hiszen közérdekű dolog, hogy olyan tanári testület oktassa gyermekeinket, amely kiegyensúlyozott lelkű és sorsával megelégedett, (Ügy • van! a középen.) A szülőknek, így jómagámnak is, akinek négy gimnazista fia jár az iskolába, (Taps a szélsőbaloldalon és balfelől.) nem közömbös, dolog, hogy olyan tanárok foglalkoznak-e a tanulókkal, (Egy hang balfelől: Agglegények!) akik kiegyensúlyozott életet folytathatnak, vagy pedig anyagi gondok őrlik idegzetüket. Ezért vállaltam, mint mondottam, örömmel, hogy idehozom ezt a kérdést a Ház színe elé. A miniszterelnök úr ma egy hete Matolcsy Mátyásnak adott válaszában arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy mielőtt interpellálnának, lehetőleg forduljanak a szakminiszter urakhoz, ott intézzék el az ügyeket és ne foglalkoztassuk feleslegesen a Ház nyilvánosságát. En önkéntelenül is ezen az úton indultam el, hogy ennek a kérdésnek rendezését megbeszéljem. El is mentem a közoktatásügyi ügyi minisztériumba az illetékes középiskolai osztályba, ahol az osztályvezető távollétében egy titkár úr fogadott. (Hóman Bálint vallásos közoktatásügyi miniszter: A miniszterelnök úr azt mondotta, hogy a miniszterhez méltóztassanak fordulni, nem a titkárhoz.) Amikor a miniszteri titkár úrnak megemlítettem, hogy miről van szó, azt mondotta: a kérdést jól ismerjük, de éppen ma állapíthattam meg, hogy ezek a fiatal tanárok olyan útra tévedtek,, amely, szinte azt mondhatni, az egész kérdést elronthatja. — Már azt hittem, hogyvalami forradalmi lépés történhetett, amikor sikerült megtudnom, hogy az a vétek, amely miatt ezek a fiatal tanárok nem megfelelő osztályzatot kaptak a titkár úrtól, az, hogy, a nyilvánossághoz-' folyamodtak v

és a "Nemzeti 39