Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-10

232 Az országgyűlés képviselőházának napi szövegezése végleges-e, vagy pedig további történelmi fejlődés várható-e ezen a téren? A felvetett kérdéskomplexum nem \ ehető ki az egész kisebbségi kérdés komplexumából és ezért természetesen nem tudom ezt az egész kérdést itt kellőkép -tisztázni, mert itt sok megbeszélésre, tárgyalásra volna szükség. Első felszólalása alkalmával Klein képviselő úr egy nagyon okos mondatot ír ondó tt éspedig azt, hogy hallgattassék meg a másik fél is. En csak azt sajnálom, hogy a képviselő úr ezt a nagyon bölcs elgondolást nem valósította meg, mert alkalma lett volna nagyon sok kérdést velem tisztázni és nem lett volna szükség arra, hogy itt a parlamenten bel ül személyeskedjünk, személyes kérdéseket hozzunk fel s olyan dolgokat hánytorgassunk, an eiyek tízévesek, vagy még hosszabb időre nyúlnak vissza. Sok kérdést, nagyon sok dolgot egészen máskép látott volna a képviselő úr. Hogy most már a konkrét dolgokra térjek kí, azt állította a képviselő úr (olvassa): »va dolom elsősorban Mühl Henrik képviselő urat azzal, hogy a Basch Ferenc vezetése alatt álló Volksbund, amelynek ő, tehát Mühl Henrik képviselő űr az egyik vezére, külföldi, nemei pénzt kap.« Ezzel a váddal szemben immár más képviselő urak is védekeztek, (vitéz Makray Lajos: Basch beismerte!) A képviselő úr másfél év óta hangoztatja a magyarországi németség különböző vezető egyéniségeivel szemben ezt a vadat. Nem mondotta a képviselő úr, ezért kérdem a képviselő úrtól: ki, mikor, hol, mekkora összeget és milyen célból kapott*? (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Basch beismerte!) A képviselő úr annak ellenére, hogy ezeket a vádakat állította, nem átallotta, hogy a Volksbund két vezető tagjával ugyanakkor leüljön politikai tárgyalásokra és megbeszélésekre, sőt ínég közvetítő szerepet ajánljon fel az ő pártvezérévei, Eckhardt Tiborral szemben is. Klein Antal képviselő úr ezt mondta (olvassa): »Másodsorban azzal vádoltam Mühl Henrik képviselő urat, hogy annak a Volksbundnak agitátorai... ártanak a magyarságnak ...« stb. Igen t. Ház! A Volksbund a magyarországi németek egyesülete, a hazai németségnek legelső^ autonóm egyesülése. Alapszabályszerű működést fog kifejteni. A mai napig csak alakuló közgyűlést és megnyitó ünnepélyt tartottunk. Az illetékes felelős tényezőknek nemcsak joguk, hanem igenis, kötelességük is a törvényes kereteken belül ellenőrizni és ha akár a vezetőség részéről, akár pedig lenn a helyicsoportok részéről bármilyen szabálytalanság, vagy bármi történnék is, a törvények keretein belül az egyes egyénekkel szemben, vagy pedig az egész egyesülettel szemben fellépni. Nincsen a világnak olyan kisebbségi egyesülése, olyan kisebbségi vezetője, akivel szemben ugyanezeket a vádakat, amelyeket a képviselő úr itt hangoztatott, nem hangoztattáK volna már régen. Ezek szükségszerű folyományai a kisebbségi életnek. Én kijelentem itt a t. Ház előtt, hogy mi igenis minden tekintetben a magyarsággal összhangban kívánunK dolgozni, a német népi életet akarjuk megtar tani és meg vagyunk győződve, hogy ez nincsen ellentétben a mi hazafias kötelességeinkkel. (Gr. Festetics Domonkos: De nem »Heil! Sieg!«gel!) Harmadszor: azt is mondotta a képviselő úr, (Matolcsy Mátyás: Ez mellébeszélés! Kapott-e pénzt, vagy nem!) (olvassa): »vádoltam 10. ülésé 19S9 június ^7-en, kedden. és vádolom Mühl Henrik képviselő urat azza% nogy azt a magyar hazát, amely neki annyi jót fílfr».: V S'yalazta«. Erre a pontra vonatkozólag különösképpen bhangsúlyozni kívánom, hogy ha az igen t. képviselő úr velem leült volna, én nagyon sok olyan körülményre tudtam volna a képviselő úr figyelmét felhívni, hogy igenis más szempontból nézte volna ezeket a Kérdéseket. En itt minden rágalom és minden egyét) dacára egész nyugodt lelkiismerettel kijelentem, hogy ezek az állítások igenis valótlanok és soha semmi körülmények között sem a magyarságot, sem magyar hazámat nem gyaláztam. (vitéz Makray Lajos: Tessék a bíróság elé menni! — Zaj. — Elnök csenget.) Én nem kívánok itt olyan dolgokat megemlíteni, amelyek lent történtek; nagyon súlyos dolgok, éppen az ilyen peres dolgokkal kapcsolatban. A képviselő úr továbbá azt állította (ol~ vassá): »Vádoltam Mühl Henrik képviselő urat, hogy a legutóbbi választásokig a magyar zászlót házára ünnepélyes alkalmakkor... ö soha ki nem tűzte. Tíz esztendeje lakom Bonyhádon, nyolc és fél esztendeig laktam bérletben. Úgyszólván utcai frontom sem volt az utóbbi időben. Lent a vidéken nincs lobogó-rendelet, a ház fellobogózása, ha bérletben lakom, természetesen elsősorban a házigazdának kötelessége. Megfigyeltem, hogy amikor nálam nem volt zászló, ugyanakkor a képviselő úrnak nagyon sok tisztelőjénél a zászló szintén nom volt kitűzve. Kijelenthetem nyugodt lelkiismerettel, hogy ez nem demonstrációs szándékkal történt. A képviselő úr azt is mondotta (olvassa): »Vádolom Mühl Henrik képviselő urat, hogy a bonvhádi diákoknak »Szebb jövőt«! köszöntésére kiköpött«. Erre a kijelentésre is csak azt mondhatom, hogy ez valótlan. Győződött volna meg >a képviselő úr lent a bírósági aktákból, nézett volna bele azokba — megvarrnak azok ott Bonyhádon, eskü alatti ivallomasok, a vádlottaknak beismerő vallomásai — ós akkor láthatta volna a képviselő úr, hogy Bonyhádon ki kik előtt, mikor és miért köpködőit, (vitéz Makray Lajos: Szóval köpött!1 — Zaj.) Tessék csak áttanulmányozni: van belőlük bőven. \vitéz Makray Lajos: Szóval a köpés megtörtént !j Klein Antal képviselő úr azt állította továbbá, hogy a Németországba kivándorolt munkások egy részét a választásra hazaküldték szavazni. Ezzel a ponttal szemben azt moudhaloin, hogy a szociális helyzet odalent sajnos, olyan, hogy nagyon sok munkás dolgozik kint Németországban. Bizonyos idő múlva az ilyen munkások állandóan jönnek haza, karácsonvra, húsvétra, pünkösdre és jelenleg is vannak odahaza ilyen munkások. En senkit haza nem hívtam, semmiféle levelet nfein írtam. Ha azonban kifogásolja a képviselő úr azoknak a leveleknek a tartalmát, — amelyeket a képviselő úr itt felolvasott — a képviselő úr szerint 40 vagy 50 ilyen egyén lehet, — arról én nem tehetek, tessék ezt az illető tényezőkkel elintézni. Más választókerületekben is hazajöttek százával és leszavaztak a kint dolgozó munkások; hiszen a szavazás törvényes kötelesség is immár. Azt is mondotta a képviselő úr, hogy (olvassa): »Mühl Henrik képviselő úr Bonyhádon Gömbös Miklós főgimnáziumi tanárt hátulról orvul megtámadta« stb. T. Ház! Ez a főgimnáziumi tanár úr Bonyhádon tíz évvel ezelőtt ugyancsak azt tette, amit a képviselő ÚL tett.